Az én szüléstörténetem, avagy Kinga baba születése (beszélgetés)

Gratulálok a "kisördöghöz". Nagyon örülök, hogy végül nem történt semmi, és minden jól alakult!

Vigyázzatok nagyon magatokra!

Gratulálok Kingához, gyönyörű kislány!

Örülök, hogy boldog vagy, maradjon továbbra is így!:)

Sziasztok!

Annyian írjátok milyen szuper érzésetek volt hogy én sem szeretnék róla lemaradni ha nem bánjátok.

Második kisfiam Bálint születése elég érdekes történet volt, ha szabad így fogalmaznom.

Az első fiam császármetszéssel született, mert semmit sem tágultam.

Bálintnál is erre készültem, de az orvosom azt mondta, nem feltétlenül lesz az.

2009. július 20-ra voltam kiírva. A nőgyógyászom befektetett már 14-én. Semmi bajom nem volt, az eredményeim tökéletesek voltak. Minden nap a kórházban NST, ultrahang meg minden.

Eljött a huszadika. Az éppen akkor ügyeletes orvos reggel fél 8-kor bejött és megkérdezte mikor akarok szülni? Hát mondtam neki, hogy mára vagyok kiírva, de nem érzek semmit.Arra kért menjek ki a vizsgálóba, nézünk magzatvizet. Na, azt hittem megőrülök a fájdalomtól nem tudom mit csinált, hogy ennyire fájt, de a vizem fele elfojt.

- Mehet a szülőszobára, ezt akarta nem!?- mondta nekem, én meg szót fogadtam.

A szükséges intézkedések megvoltak, befektettek a vajúdóba.Semmit nem éreztem, még akkor sem amikor a fájásindítókat bekötötték.

Már lassan délután egy óra volt, férjem tűkön ült, mert őt is riasztottam reggel nyolckor.Benn volt velem a vajúdóba, közben végighallgattunk 3 szülést.Kezdtek jönni a fájásaim, de annyira minimálisak voltak, hogy az orvos szerint várjunk még.

Délután négy óra, még mindig heverészek, semmi bajom, ekkor már szóltam a dokinak hogy csináljanak valamit, mert már fájásaim sincsenek. Megvizsgált, teljesen zárt voltam.

Ekkor már ő is furcsálta a dolgot és szólt az altatósoknak.17 órára azok is odaértek nagy nehezen, már azt hittem megbolondulok. Mi lehet ez? - kérdeztem magamtól, remélem a babámnak nincs semmi baja!

Kicsi fiam 17 óra 45 perckor meglátta a napvilágot 4910 grammal és 51 centivel. Hála az égnek makk egészséges, egy kisördög.

Azért a műtét után bejött hozzám az orvos és közölte:

- Hát anyuka, majdnem elkéstünk.

- Ugyan miért? - néztem rá ijedten.

Kiderült, hogy kisfiam nyakára kétszer rá volt tekeredve a köldökzsinór, még jó, hogy nem vártak tovább.

Sokadszorra is gratulálok neked Kingához :) Bár nekem is ilyen "könnyű" szülésem lett volna...:( És nagyon örülök, hogy megírtad a történeted :)

Puszillak :)