Apukák GYES-en (beszélgetés)

Logikusnak logikus, csak még mindig nem értem, hogy jön ez a topik témájához. Nem emlékszem, hogy valaki is azt írta volna, hogy azért nem hagyná az apjára a gyerekét, mert az iszik vagy félrekufircol.

Egyáltalán hogy jutott ilyesmi eszedbe? Na ezt nem értem.

Sajnos az én melóhelyemen nincs étterem :p

Igaz, a belvárosban fogok dolgozni, úgyhogy akár én is hordhatnám haza a kaját, de anyagilag nem túl jól jönnénk ki akkor :s

Majd lehet, hogy keresni fogok egy olyan éttermet, ahol menüre be lehet fizetni, és úgy talán olcsóbban megúsznánk...

Dettó :)

Egyébként mi már jópár hónapja hármasban vagyunk itthon. Férjem nemcsak hogy ügyesen pelenkázza a lányunkat, hanem szívesen :) Sőt! Újszülött korában a lányunk párszor hasfájós volt, olyankor mindig elmondta a férjem, hogy örülni kell a kakinak, milyen jó dolog is az, amikor szépen, könnyen jön :D

Egyedül a kajadolgot kell megoldanunk, azt hiszem, tele kell majd pakolnom a fagyasztót hétvégente elkészített kajával, hogy csak ki kelljen olvasztani. Vagy sokat fognak járni anyósomékhoz ebédelni :)

Köszönöm:)

Igen, nyugodt szívvel rá merem bízni. Persze azért megbeszéljük, hogy pl mit adjon enni, mibe öltöztesse, ez neki is megnyugtató. Sokat vagyunk hármasban is itthon és így könnyebben tudja ki -ki a saját munkáját is végezni:)

Èn csak egyet nem értek: miért kell olyan hozzászólásokat írni, ami egyáltalán nem a fórum témája? Meg lehet azzal várni egy erre irányulót:) Szerintem ilyenekre nem is kell reagálni....

Kedves "Helge-párja"! (Bocsánat, hogy így szólítalak)

Nagyon köszönöm a hozzászólásodat, nagyon örülhet a párod és a kislányotok, hogy ilyen klassz Apuka van a családotokban, mint Te.

Nem értelek, tényleg. Az első hozzászólásod, amiben az volt a véleményed, hogy egy anya helyét soha nem veheti át az apa (ez így ebben a formában iga is, szerintem ze soha nem is cél, még akkor sem, ha ő marad otthon) átment egy "Nekem van a legjobb férjem a világon?"-dicsekvésbe.

Ennek az apropóját nem értem, hiszen itt a nagy többség véleménye és tapasztalata is az, hogy apuka szépen, ügyesen és minden félnek örömére részt szokott venni a baba körüli teendőkben. Akkor most minek licitálgatni egymásra csodaférj-ügyben?

AMit még nem értek: ha egy apa szerinted nem veheti át az anya szerepét, vagyis anya pótolhatatlan, mégis azt írod, hogy nálatok gyakorlatilag apa is mindent megcsinál, akkor a szülésen-szoptatáson kívül miért is olyan pótolhatatlan nálatok a te szereped?

Szuper :)

Köszi, M.!

Kedves Topic-indító!

Párom megkérdezte: vajon én "elnőiesedtem" azáltal, hogy jelentős részben én is foglalkozok a kislányunkkal? Munkámból adódóan (rugalmas munkaidő) a nap bármely szakaszában részt tudok venni a gyerek nevelésben , játszásban, tisztálkodásban, altatásban , pelusozásban , stb...Ettől még nem lett identitászavarom , hiszen a magam (férfias) módján -mint boldog apuka- teszem ezeket a feladatokat. Azért mert nekem kell az adott időszakban gondolkodni úgy mint egy anya az nem jelenti azt hogy nőies jellemzőim lettek. Én inkább úgy fogalmaznék hogy más aspektusból is megismerem a gyereknevelés részleteit, vagy apró örömeit. Ettől még férfinak érzem magam. Sőt mindenképpen úgy gondolom valami pluszt kaptam, megismertem egy olyan érzést , amit jellemzően a gondos szülő és gyereke közötti érzelmi kapocsnak hívnak.Örülök neki hogy ismerem a gyermekem szokásait , gondolatait, mozdulatait ezáltal és nem járok úgy mint amikor valaki későn hazajön a munkából és a gyermeke már alszik, és még meg sem tudta nevettetni aznap. Kívánom minden apukának hogy neki is legyenek olyan erős érzelmi kötődései a gyerekeivel mint ami nekem megadatott.

Egyébként meg a mai világban már régen normális az hogy a család azon tagja megy dolgozni aki többet keres. (legyen az éppen a nő) Hiszen cudar egy világot élünk.

Egyébként végigolvastam a hozzászólásokat, és nemigazán értem, min vitatkoztok :s

Hogy férfiatlan dolog pelenkázni, gyereket dajkálni? Akkor nőietlen dolog nadrágot hordani, és iskolába járni!

A férjemnek 3 fiatalabb testvére van, többet tudott a csecsemőkről, mint én, aki szültem!

Egyébként mi is beszéltünk már régebben is arról, hogy az marad otthon a gyerekkel, aki kevesebbet keres. Hát az élet úgy hozta, hogy most neki egyáltalán nincs munkája, nekem pedig letelik a 2 év gyedem, havi harmincvalahányezer gyesből és csp-ból meg nem tudunk megélni hárman. Hál'istennen van munkám és vissza tudok menni dolgozni! Ha ő keresne annyit, hogy elég legyen, meg sem fordult volna a fejemben, hogy ovi előtt visszamenjek dolgozni!

Hiányozni fog a kislányom nagyon! De tudom, hogy maximálisan jó helyen lesz.

Picinyed? Ha az 1981 a születési éved, egyidős vagy a lányommal!

Hogy jön ide a dohányzás, ivás, külön utakon járás? Itt arról volna szó, hogy egy apa el tudja látni a kisgyerekét, vagy nem.