Anyák akik besokallnak, lelépnek, cserben hagyják a gyereket (beszélgetős fórum)

Ha majd nem marad senkije, meg is érdemli... (nem tartom magam gonosznak), egyszer rádöbben majd, hogy egy pasi sem ér annyit, mint a család... Egy ilyen kapcsolat meg nem nagy jövőjű.

Mi mostanában "hajtjuk" anyukát, hogy bemutathatná a pasit, akivel most együtt van (talán fél éve). Lehet hülyeség, de szeretnénk tudni, ki az akivel a gyerek annyi időt tölt mikor ott van... Valami oknál fogva nem hajlando se bemutatni, se a pasi bemutatkozni. Minél inkább huzodik, annál "gyanusabb" a pasas.

Na, igen, a sajtó mindig azt írja, amivel könnyebb eladni a sztorit.

A lányok lassan abba a korban érnek, hogy saját családjuk, gyerekeik lesznek és gondolom majd akkor a nővérem is szeretne unokázni, akkor is, ha összejön nekik is egy kisbaba. Csakhogy mindkét lány erősebb jellem a nővéremnél és nem hiszem, hogy még valaha jó kapcsolat alakulhat ki közöttük.

A nővérem férje jóval fiatalabb tesómtól, így senki nem jósol nekik 5 évnél többet. Nem a korkülönbség miatt, hanem a viselkedésük és a természetük miatt. Azt nem tudom, hogy ha vége lesz a kapcsolatuknak, akkor mit fog tenni??? Mert addigra senkije sem lesz.

Németh Kristóf felesége nem hagyta el a gyerekét.

Nem kell mindig minden szart elhinni amit az újság ír. Niki nagyon jó anya és nagyon jó ember. Szerencsétlent jól lejáratták.:-((

Szomoru... és igen, ezt az élet visszaadja majd valahol. A közös gyerekből meg baj lesz, mármint a két nagylánynak. Ráadásul mi van, ha az is elkezd bekavarni a kapcsolatukba??

A nincs közöm a fiához, ugy volt értendő, hogy ne is neveljem..semmit ne csináljak vele, minha nem is lenne... Abszurd. Fogalmam nincs, hogy lehet ezt megoldani, vagy hogy gondolta...

1, nekem van szivem,

2, én voltam, vagyok velük többet, én főzök, mosok... stb.(és maradtam itthon, míg megszokta a gyerek az uj otthont és beilleszkedett)

3, milyen az már, hogy az egyiknek adok, a másiknak meg nem..várja meg, míg hazajön az apja?

Sorolni lehetne ..

Tudta, hogy együtt élünk, tudta hova adja a gyereket, és ezt jelenti ki. Nekem is olyannak kellett volna lenni, mint neki? Nem törődni vele, nem foglalkozni vele, csak hagyni nőlni, hisz megnől magátol, mert az kikerülhetetlen...enni meg majd eszik amit talál, mint nála? érthetetlen...felelőtlen...

A nővérem lánya már lassan felnőttek. 18-16 évesek. Újra férjhez ment, a férje egy diplomás ember és úgy gondolja mindenkitől okosabb. Mindig úgy keverte a lapokat, hgoy neki jó legyen. A lényeg, addig csűrte-csavarta az egészet, amíg a nővérem féltékeny nem lett a saját lányaira. Ez egy olyan másfél éves folyamat volt. A vége az lett, hogy a nagyobbik 1 hónapja megszökött otthonról. Mikor haza akart jönni, a férjem ment érte és azt mondták oda visszük ahová akarjuk, de haza ne! A kisebbiket pedig intézetbe adják, mert kezelhetetlen.

Így a nagyobbikat eleve hozzánk hoztuk, a kisebbiket pedig nem hagytuk intézetbe adni, így őt másnap leszállították hozzánk 1 szatyor ruhával. Mindkét lány úgy éli meg, hogy az anyja eldobta őket egy pasiért és soha, de soha nem tudják neki megbocsátani. Nagyon sokmind történt ezalatt a másfél év alatt és csak gyűlik bennük a harag. A nagyobbik 1 hét után lelépett, mert feleslegesnek érzi magát. Elment egy idősebb pasival, de mivel elmúlt 18 éves, így nem tudok mit csinálni.

És igen, a nővéremék is közös gyereket terveznek...

Nincs közöd a kisfiúhoz? De etetni etetheted és nevelheted ugye???

Bolond az ilyen! De azt gondolom mindenki vissza kapja egyszer az élettől.

Ti hogy viseltétek a helyzetet? A gyerkőc mennyi idős?

Sajnos később ez a lelki törés jelentkezik a gyereken, kikerülhetetlenül.

Ráadásul most uj pasija van az anyukának. A fiunk meg kijelentette, hogy ő nem akar másik apukát, mert neki csak ez az egy kell/ van...

Belegondolni is rossz, ha netán lesz még gyereke. Mi fog ujra lezajlodni az elhagyott gyerekben...? Ah,...

Egy gyerekük van, az is a páromtol.

Nem zavar, kétség sem volt, hogy mi a teendő, mikor felmerült ez a helyzet. Nem az anyját néztem, hanem a gyereket, hisz ő csak "bábu" volt ebben a történetben. Akkor nem választhatott. Később, meg már nem akart menni az anyjához, nagyon haragudott rá, még ha nem is volt teljesen tisztában a helyzettel (3 és fél évesen).

Az anyját meg nem értem, szerintem soha nem is fogom megérteni. A legdurvább az volt, amikor kijelentette, hogy nekem semmi közöm a fiuhoz....

Kérdem én, hogy nem lehet hozzá közöm??? Hát jol kiosztottam őt...

És a párodtól vannak gyerekei?

Zavar téged, hogy neked kell más gyerekeit nevelned, vagy csak az anyát nem érted?!?

Számomra érthetetlen cselekedet. Szerintem nincs az az ok, amiért el lehet hagyni a gyereket. Leadni egy szatyorral, aztán honapokig nem jelentkezni...

Mindenki kerül nehéz helyzetbe, mégse az az első, hogy megszabadulok a gyerekemtől. Hol az anyai ösztön?

A mi esetünkben anyukának káosz volt az életében (épp összeveszett a pasival), mikor megkaptuk a gyerkőcöt. Idővel kiderült, hogy "feleslegessé" vállt a gyerek, mivel az apát nem tudta megtartani maga mellett azzal, hogy szült neki egy babát. éli világát, és így jo neki...

HIHIHI!!!

Ez tenyleg csak vicc lehet... :-)))

Gondolkodj olyanban,hogy -an legyen a vege es segits...

Florian,Krisztian...

(Csak lepjunk innen,mert eltertunk a forum temajatol es mindjart kitiltanak...)

Erről a témáról most kisregényt tudnék írni. De inkább nem teszem. Biztos vannak olyan élethelyzetek, amikor ez a kisebbik rossz, de úgy gondolom, hogy nem ez a jellemző.

Szeritem minden szülőnél elszakad néha a cérna, a legtöbben mégsem lépnek le... szerencsére.

Eddig úgy gondoltam, hogy azok a nők (nem nevezném őket anyának), akik ezt meg tudták tenni nem is igazán akartak gyereket. Ma már másképp látom, ugyanis 1 hónapja mi neveljük a nővérem lányát. Most úgy látom, elvette az eszét a szerelem és átmeneti elmezavart okozott nála, ami arra kényszeríti, hogy a saját lányaira legyen féltékeny. Ilyen is van... mégse fér a fejembe...

Szerintem több oka is van annak, ha egy anya elhagyja a gyerekét. Lehet olyan körülmények között él, ami csak őneki rossz. Gondolok itt egy féltékeny férje. Ebben az esetben gondolhatja az anya, hogy elege van az egészből, a gyerekét nem akarja a változásnak kitenni, vagy nem tud megfelelő körülményt teremteni neki, így az apára hagyja, abban a tudatban, hogy jó helyen van. Vagy esetleg egyenlőre hagyja magára, azaz az apára.

Természetesen biztos vannak olyanok is,akik más okok miatt teszik ezt, de nem biztos, hogy azért, mert rossz anyák...

Góliát???

Na jó, csak vicceltem, de hangzásilag passzolnak:)))

tényleg???

gratulálok a pocaklakóhoz!

öcsi vagy hugi lakik a pocakban?

Igen,a leheto legszebb... csak neztuk a hordozoban a fa alatt es el sem hittuk... :-)))

Most meg mar uton van a kisteso is,es remeljuk meg boldogabbak leszunk ket,ket es fel honap mulva...

Már 2 éves lesz, hogy rohan az idő!!!

Én a fiamon látom, most született és már 10 hónapos!

Igen,holnap van a nagy nap... :-)))

El sem hiszem!