Angol nyelvű bölcsöde, óvoda? Mik a tapasztalatok? Megéri? (tudásbázis)

Sziasztok!

Azt meg tudnátok mondani, hogy egyébként mennyibe kerülnek ezek az angol nyelvű óvodák?

mert itt nálunk is van egy Helen Doron ovi, vagyis szerintem csak volt, mert múltkor elsétáltunk arra és nem úgy néz ki, mint ami működik is. Pedig érdeklődni akartunk az árakról.....

olvasd el a 6-os bejegyzést, ott van, hogy miért kell iskolás kor előtt elkezdeni tanítani egy nyelvet. :)

nem arról van szó, hogy később nem tud bármit megtanulni, hanem arról, hogy így tökéletes kiejtése lehet (amit később nem lehet már elsajátítani), és sokkal gyorsabban tanulhat.

Ennek a reklámnak inkább üzlet szaga van.

Nem vagyok ellene az idegen nyelv tanításának, csak most már kezdenek átesni a ló túloldalára.

Fogsz otthon azon a nyelven beszélni vele, amit tanítanak neki? Tudomásom szerint főleg nagyon egyszerű versikéket, mondókákat stb. tanulnak. Ez még távol áll attól, hogy majd tudjon beszélni egy idegen nyelvet.

Amikor az általános iskolában kezdődött az idegen nyelv tanítása, a fiam angolt szeretett volna, de nem engedték. Így maradt a francia nyelv. Elkerült középiskolába, nem engedték, maradt a német és a latin. A főiskolán újra csak a franciát engedték neki. Aztán nekifeküdt autodidakta módon az angolnak, majd kiment Angliába. Kint vizsgázott le. Már csak a felsőfokú nyelvvizsga van hátra. És készül a spanyol nyelvvizsgájára.

arra jók, hogy az alapokat megtanítsák a gyerekeknek.

mint már korábban írta valaki, iskolás kor előtt kell egy nyelvvel megismerkedni (hallani) ahhoz, hogy később megfelelő kiejtéssel tudjon beszélni.

erre tökéletesek az ilyen óvodák. s ha később folytatja a gyerek a nyelv tanulását, sokkal könnyebben fog menni neki.

de hogy ez megéri-e azt a szülőnek kell eldönteni:) (szerintem igen, ha valaki olyan helyzetben van, hogy ki tudja fizetni)

Nagyon érdekelne, hogy tényleg megtanítják őket, aminek később nagy hasznát veszik, vagy csak átverés az egész.

Tudom, hogy kicsi korban minden sokkal könnyebben megy, a tanulás is. De vajon tényleg jók ezek az ovik/bölcsik?

Csak egy érdekesség:

Kutatók szerint az egészséges kisgyermek agya bármikor képes megbirkózni párhuzamosan két, vagy több nyelv elsajátításával (gondoljunk csak a különböző anyanyelvű szülők kétnyelvű gyerekeire).

Születéskor olyan korlátlan, konvenciók nélküli fonetikai bázis áll rendelkezésünkre, mely lehetővé teszi, hogy bármely nyelv anyanyelvünkké válhasson. Csecsemőként tehát nyelvileg “univerzálisak” vagyunk. Az első életév második felében a baba gőgicsélése már egyre inkább a hozzá beszélőktől hallott beszédhangokra korlátozódik.

Az első “biológiai sorompó” 6-7 éves korra, az iskolaérettség elérésére tehető. Ekkor a hallott “új” beszédhangokat már az addig megismert hangokhoz társítják a gyerekek (“dobozolnak”, az új nyelv számukra ismeretlen hangját úgy hallják, mintha az idegen nyelven beszélő a saját nyelvükből ismert egyik hangot ejtette volna ki, csak egy kicsit másképp…) Eddig mindenképpen meg kell kezdődnie az új nyelv elsajátításának ahhoz, hogy az teljesen sikeres legyen, vagyis az illető majd folyékonyan, és hibátlan kiejtéssel beszéljen.

A második kritikus időszak a pubertás kezdete körül van – ez az egyéni különbségeket figyelembe véve körülbelül 10-12 éves kort jelent. Ha eddig nem ér valakit megfelelő nyelvi inger, soha nem fogja életkorának megfelelő szinten birtokolni a nyelvet. A pubertás kezdetekor a gyermek elveszíti különleges nyelv-elsajátító képességét. Az agy elveszíti azt a rugalmasságát, mely a nyelv új hangjainak, és a szokásostól eltérő logikájának elsajátításhoz szükséges, hiszen az anyanyelv birtokában már nincs szükség akkora “befogadóképességre”. Emiatt lehet az, hogy gyermekünk akcentusmentesen és biztos nyelvérzékkel csak akkor lesz képes idegen nyelveket beszélni, ha a pubertáskor beköszöntése előtt éri az anyanyelvtől eltérő intenzív nyelvi hatás.