Amikor az elsős nem akar tanulni... (beszélgetés)

Manapság az egész élet egy lóistálló a gyerekeknek... mert rettegnek attól a szülők, hogy nem lesz munkájuk, nem lesz jövőjük, pedig csak magabiztos, ragyogó tekintetű, pozitív hozzáállású, kreatív ifjakat kell nevelnünk és valóban övüké a világ... és ez tapasztalat. :)

Derűs, szép napot Neked is! :)

Igazad lehet:)

Bár lenne több, sokkal több időm!!! :(

Régen más volt, mégis felnőttek az emberek, ez nem vitás:)

Köszönöm hozzászólásod, most megyünk vásárolni:)

Szép napot!!

... nekem is járt vegyes csoportba a kislányom, de ő ott még minike volt, szóval felfelé húzták, ajnározták, segítették... viszont nagycsopisként már másik oviba járt (simán költözés miatt).

Bízz az óvónőben, és majdan bízz a pedagógusban is. :) Ha Te beszélgetsz vele sokat, rajzoltok, kirándultok..., akkor akár ovi se kellene... (én pl. nem voltam óvodás egyáltalán, mégis van diplomám is, meg IQ-m is - biztos nem túl magas :)) - ... és munkám is :))).

AZ én fiam még csak 4 éves, de én már most aggódom:)

Jó, hogy ingyenes az óvoda, mert csak a kaját kell fizetnünk, de manapság nem nagyon megy nálunk pl. a fejlesztés...

Tisztelem az óvónőket, (akik megérdemlik), mert iszonyat felelősség van rajtuk, és nagyon nehéz a mostani gyerkőcökkel:(

Viszont (saját hibájukon kivül) nem tudnak úgy foglalkozni a gyerkőcökkel, ahogy azt régen tették.

Ezt vegyes csoportban lehetetlen kivitelezni...

Persze, amiket írtál, azokra jobban ráfekszünk itthon, ezzel nincs semmi baj.

Van még időnk.

Csak megállapítottam valamit.

De javíts ki ha tévedek, te nem így látod?

Ha már annyira le tudod ültetni, hogy beszélgettek, mesélsz neki, elmondja mi tetszett a mesében, illetve továbbgondolja... kiszínezi a mese figuráit (előtte lerajzolod), de ha már elég ügyes, együtt lerajzoljátok... kivágjátok, asztalon eljátsszátok... ilyesmi... ez bőven elég a suliban megüléshez.

Jönnek az ünnepek, beszélgessetek róla, festegessetek, készítsetek együtt ajándékokat, kiránduljatok.... ilyesmiben gondolkodj... nem kell, hogy olvasni tudjon. :)

Hja, és NEM TANULUNK, ismerkedünk a dolgokkal. :))

Szia!!

Én is félek mi lesz majd, ha suliba megyünk...

Igaz, Attis év vesztes lesz, de se rajzolni nem szeret, sem megülni a fenekén:(

Bár, nekünk még sok időnk van: lehet tenni ellene.

Lehet, az sem ártana, ha már most elkezdenék vele ilyen irányú otthoni elfoglaltságot szervezni.

Az óvodáról inkább nem mondok semmit: nem is értem, miért vannak a vegyes csoportok?!

Régen volt, kiscsoport, középső, és nagy csoport-nem véletlenül lettek külön választva:(

Hogyan tud érdemben korának, értelmi szintjének megfelelően foglalkozni egy óvónő 28 gyerekkel, ahol 3-6 évesig minden korosztály előfordul??!!

Megmondom én: sehogy!!!

De akkor hogyan készítik fel őket az iskolára???

öööö.... hát nem nagyon értek veled egyet... inkább egyfajta belső igényt kell kialakítani a gyermekben SZEEEEEEEEEEEERINTEMMMM!!!, nem pedig kötelezően utálható dolgokkal traKtálni...

Pl ...sokat "kell" beszélgetni arról, hogy tudni és okosnak lenni, mennyire jó... végigsimogatni együtt a könyveket, beleolvasni részletekbe, hogy mennyi gyönyörűséget gyűjtöttek ott össze nekünk, és milyen szuper, hogy megadatott, hogy megismerkedjünk vele.

Nálam volt egy alapelv: mindegy mit csinálunk, de azt élvezzük.

A gyereken lehet látni, hogy nem nyitott, ha agyilag máshol van. Olyankor soha nem érdekelt a "kötelesség", mit szeretne csinálni, menjen és tegye, akkor annak van az ideje ... a tanulásra nyitottnak kell lenni (és az én dolgom, hogy kinyissam, ha netán a pedagógus ezt elfelejti ;)). Ülhet bezárkózva 3 órát a könyv fölött, hogy nem tanul meg semmit, és megtanulhatja ugyanazt nyitottsággal negyed óra alatt... különbség.

Hozzáteszem, az én gyerekeim nem voltak napközisek, bár dolgoztam. Tehát hazajöttek az iskolából, megebédeltek (iiigen, ketten... megterítettek egymásnak, összevárták egymást, úgy ettek), aztán aludtak vagy játszottak, és utána ugrottak neki a leckének, amikor szerintük eljött az ideje. Nem volt kitűnő egyik sem, lányom ezzel olyan 4,2-4,7 volt végig, fiam 4-4,3, de semmi stressz.

huhhhh.... most nehéz írnom, mert sok minden kavarog a fejemben... az iskola az egy dolog, a tanulást nem szabad az iskola köré építené... sőőőt én nagyon figyeltem arra, hogy ne mondjuk ki azt a szót, hogy tanulunk/tanuljunk... inkább meséltünk, beszélgettük, verset írtunk, mesét írtunk... maga a "tanulás" szó sok kisgyerekben egyfajta gátat indít el, nemtom miért, így alakult, falakat emel, korlátokat állít, nem lesz olyan befogadó... a nyitottság pedig kell az új ismeretek befogadásához.

Alsóban mindig 1-2 leckével előrébb jártam mint a gyerekeim, gyűjtöttem érdekességeket, ahhoz amiket éppen tanultak, és beszélgettünk. Soha nem a leckét kérdeztem ki... a verset elmondhatták, ha tanulni kellett, és megtapsikoltuk... bármit kérdezhettek, megbeszéltük, de konkrétan NEM TANULTUNK! Nagyon nehéz és nem kis meló a szülő részéről folyamatosan nyitva tartani a gyereket, ez tény, de ahhoz, hogy élvezni tudja az iskolát, hogy ne teher legyen, hanem egy lehetőség arra, hogy sok mindent tudjon és megtanuljon, mert TUDNI JÓ, elengedhetetlen.

... szerintem...

Szerintem furcsa lehet neki, hogy amíg eddig játékból annyit és akkor szinezett vagy csinált egy feladatot, ameddig akart, vagy amíg érdekelte, most pedig KÖTELEZŐ. Ezt kellene lassan megértetni vele, hogy ez kötelesség, és minél előbb megcsinálja, annál előbb lehet mondjuk játszani, mesét nézni stb.

El kell magyarázni neki, hogy Te sem szeretsz mosogatni, de kell és Te is sietsz, mert minél előbb végzel, annál előbb mehettek együtt játszani.

Talán ez jó motiváció is lehet, hogy amíg ő tanul, addig Te is csinálj valami feladatot. Mosogatás stb. Hogy igyekezzen, mert ha egyszerre végeztek, akkor egyszerre mehettek játszani.

szivesen:d

és nyugi, majd belejön mint puputeve a sivatagba:D

Így csináljuk, a konyhában tanulunk, így tudom figyelni...

Ez jó ötlet,holnap kipróbáljuk. Köszönöm!:-)

szerintem egyszerűen nem érzékeli még jól az időt, ez simán előfordul még ennyi idősen

ki is tudod probálni:d mondj neki valami ilyesmit hogy tiz perc mulva szoljon neked vagy hasonlót, vagy tiz percig csináljon valamit és figyeld hogy mennyi idő neki a tiz perc:D

ha belemerül a szinezésbe akkor lehet hogy nem veszi észre az idő mulását, ha ilyen alapos

ha ez a gond akkor tudod segiteni ebben, pl ha a konyhában tanul amig te teszel veszel akkor tudsz neki jelezni kopogni percenként vagy 5 percenként, vagy vehetsz neki egy jópofa homok órát, vagy egy aranyos tojásfőző órát amit fel kell huzni és 3 perc mulva csörög:D

az idő mulásának érzékelése tanult képességünk és kb ebben a korban alakul ki, ne aggod tul a dolgot mert megérzi rajtad ha te ideges vagyés az nemjó

szerintem is unja, tul könnyűek neki, ha igy van akkor ez még a jobbik eset

tűzzetek ki időt a feladatok megoldására, beszéld meg vele hogy ez a feladat és szerinte mennyi idő alatt végez vele

pl 10 perc és ha befejezi időre vagy előbb akkor utána legyen valami olyan program amit szeret

pl kimehet kutyázni, vagy bicajozni vagy elmentek sétálni, igy ez a cél motiválni fogja hogy gyorsan megcsinálja a munkáját

ezt is érdemes mondogatni neki hogy apa anya dolgozik és neki is kell, és neki még ez a munkája, ha látja hogy ti se nyafogtok a munka miatt ő is igyekszik teljesiteni

ja és soksok szeretet dicsérgetés puszi ölelés:D

az elso osztaly nagyon nehez lehet, meg egyaltalan ravenni a gyereket, h tanuljon. en nem ertem, h szuleim hogy csinaltak, vagyis ertem, mert orokos mgefelelmitesben tartottak.

nekem nincs gyerekm.

Sziasztok! Szinte ugyanazt írtátok,erre nem is gondoltam... Lehet tényleg unalmas neki? Tény hogy nagyon szépen színez,és eddig szerette is. Viszont most rengeteget kell nekik,a suliban,napköziben,és még itthon is közel egy órát...

Írni nem tanítottam, amikor rajzolt akkor mindig a képek fölé kellett írni mi van rajta,és ő megtanulta .Sosem tanultunk előre.

:DD biztosan, ha most jól sikerül megfognod!

Igérj neki valamit, amit szeretne. pl: ha ezt megcsinálod 1o-15 perc alatt (amennyi kell ahhoz a feladathoz, megmutatva neki, hogy az óramutató hogyan kell, hogy álljon), akkor utána lesz uzsi, mese, játék .... akármi, amit szeretne, ha nem sikerül, akkor nem kapja meg, vagy csak a csoki, fagyi felét ... stb. Ha van testvér, aki úgy szintén leckét ír, akkor lehet esetleg valamilyen szinten versenybe is állítani vele, de ezt csak óvatosan, mert túlzott versengéshez is vezethet. :)

Lehet hogy neki most még "unalmas" az iskola? Hogy ezeket már tudja és ezért nem érdekli?

Később ha már jönnek a nehezebb feladatok lehet már lelkesebb lesz mert azok már újak lesznek neki.

Én ezért is nem nagyon akarok sok mindent úgymond előre tanítani a gyereknek nehogy unatkozzon.