Albérlet vagy ingatlanvásárlás (beszélgetés)
1.Nem költök.De sokan költenek...többen is mint gondolnád.
2.Amikor te voltál fiatal,akkor kicsit másik voltak az árak.
De ha egy fiatal dolgozik,hazavisz egy százast,jó esetben,anyuéknak ad egy kis lóvét a konyhára,nem sok marad ruha egyebek..
Furcsa, hogy 100 ezreket költesz fesztiválra. Persze mindenki úgy éli az életét, ahogy akarja.
Nekem az lenne kidobott pénz. Én is voltam fiatal, és sokat jártunk szórakozni, de nem költöttem erre a teljes havi fizetésemet.
ki akar osztrákokkal fesztiválozni? :D
nem mintha én fesztiváloznék :)
Nekem nem egészen világos, mire szeretnél választ kapni. Nem, nem vagyok kiakadva, mindenki úgy éli az életét, ahogy akarja.
Számomra ez pusztán gazdasági kérdés. Én azokkal értek egyet, akik nem mindenáron ragaszkodnak a sajáthoz. Persze az optimális az, ha van némi felhalmozott pénz, és annak hozamai képezik a bérelt lakás díjának alapját, esetleg fedezik az egészet.
Én nem feszíteném ki magam egy banki hitellel. Jó néhány romba dőlt életet láthattunk a rosszul megválasztott hitelek miatt.
Egy bérelt lakásból elköltözhetek ha zavar a szomszéd, ha bármi nem tetszik.
Más az ízlésünk, az első napon még én is gondolkodom :)
De én meg a borfesztiválról menekülnék :)
Amit belinkeltél,az spec.nem az én ízlésemnek való.
Na,akkor ne is fesztiválozzunk,tavaly borkarneválon voltunk több mint 10ezer forintot iszogattunk el...pedig csak kóstolgattunk.
Hát valóban,nehéz..
Ma nem könnyű,könnyed fiatalnak lenni.
Bezzeg a mi időnkben:/
Belátom. Azért százezreket ne fesztiválozgassunk el kérem tisztelettel:)
Egyébként meg nincs minden együtt az életben és régen sem volt, viszont szerintem lehet azt úgy okosan, ügyesen, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. Csak tudjunk mit akarunk, az már fél siker. És persze a prioritás itt is, mint mindenhol.
Az lehet,de 20évesen kevesen gondolkodnak így,és ahhoz,hogy mindenre jusson,ultra jó fizetés kell,nem 100-150ezer forintocska...
Elmenni szórakozni,fesztiválozni,szintén egy vagyon..
Azért régen teljesen más volt hitelt felvenni. Mondhatni megérte. Az ember tudta, hogy természetesen lesz kamat, de az előre látható és kiszámítható volt. Szó sem lehetett egyoldalú kamatemelésről, meg árfolyam, meg emelkedett a svájci frank.
Ami most van az tényleg egy őrület. Nincs élő ember aki ma tudná pontosan mennyit kell visszafizetni egy bizonyos összegre.
Ezt most úgy írod,mintha minden devizás bedőlt volna...
Nem kis réteg ráfázott,de speciel engem nem kellett volna "menteni".
Egyébként meg ezzel a forintosított dologgal egy kanyival nem fizetek se többet se kevesebbet!
És régen nem kellett a devizásokat menteni...
Addig nyújtózkodj, ameddig...
Akinek kilóg a lába a takaró alól, az meg(rá)fázik.
Ez van.
Na igen. Amíg fiatal én nincs gyerek félre kell tenni és spórolni kell, amig lehet maradni a szülői házba vagy egy olcsó albérlet. És ha házasság, amikor már ketten húznak egy felé, majdan gyerek, akkor már van valamennyi önerőjük és akkor felvenni kedvező hitelt. Ez régen is így volt.
Ha van 1-2 gyerek, akkor az albérlet is nagyobb, kvázi alsó hangon 70-80.- ezer/hó. Ha van legalább 30-40 % alaptőkéjük szerintem a hitel sem sokkal több és akkor a sajátját fizeti.
Mekkora jövedelem szükségeltetik ahhoz, hogy fizesse a hitelt, a rezsit, éljenek, tudjanak gondoskodni, taníttatni 1-2 gyermeket?
Nálunk szûk az a réteg, akik havi 2-3-400 ezres jövedelembôl élnek.
A többinek marad a kuporgatás, a (nagy)szülôi házon való osztozkodás.