A Facebook rombolja az emberi kapcsolatokat? (beszélgetés)

Minden a használókon múlik.

Maga a facebook jó, az ember az, aki rosszá teheti.

Lehet használni jól, s rosszul is; így számos romboló hatása lehet.

Nekem nem szimpatikus az a “világ”, viszont a Messenger alkalmazást kedvelem.

Ez olyan mint a szerelem. Könnyű beleesni a másikba, de mellette maradni hosszú távon már csak akkor megy, ha az alapvető irányok és értékrendek nem nagyon különböznek egymástól.

Vannak, akik a gyereknevelésen vesznek, vannak, akik a politikán.

Ez azért annyira nem meglepő. A különböző politikai pártok különböző értékeket tartanak fontosnak, míg a többit elutasítják.

Ez azért egy komoly csoportképző szempont.

Ha más játszik fontos szerepet egyes emberek saját értékrendjében, akkor a barátságuk, összetartozásuk elég ingatag.

Választások idején, tavaly, iszonyú nehezen álltam meg, hogy ne szóljak be pár embernek.Ráadásul vannak az ismerőseim között keményen politizáló emberek, akik posztoltak óránként és nem értették, miért nem értek egyet, csatlakozom, bólogatok eszetlenül.

Nehéz volt.

Ez amúgy tényleg durva, néhányan teljesen elveszítik a józan eszüket, ha szülők lesznek. Naponta tolják fel a képeket, Balázska kakált, evett, megfordult jobbra, most balra...mindemellett folyamatosan osztják az anyás idézeteket, meg hogy csak az érti, aki szülő, ésatöbbi...mondtam a páromnak, ha gyerekünk lesz és ezt csinálnám, állítson le.

A facebook az életesemények megosztására szolgál, de az átlagembert ösztönösen taszítja a feltűnési viszketegség, ez pedig az. Bizonyítani akarja, hogy elért valamit, mert gyereke van, úgy érzi, ezzel végre értékes az élete, és ha minden lépére kap 50 lájkot, akkor az azt jelenti, hogy az emberek csodálattal figyelik...

A napi szinten megosztott képek tényleg idegesítőek, én több ilyen ismerőst képfolyamát letiltottam már. Kinevettetik magukat.

Alapvetően rombolja, nem azért, mert a facebook természettől fogva rossz lenne, hanem azért, mert maguk az emberek nem elég tudatosak és nem tudnak normálisan hozzáállni egy ilyen oldalhoz.

A facebook jó arra, hogy az ember ingyen tartsa a kapcsolatot a rokonokkal és barátokkal, egy kicsit nyomon követhesse távolabbi ismerősöket, megszervezzen egy bulit, egyeztessen az évfolyamtársakrlól a következő vizsgáról - szóval, kétségkívül nagyon megkönnyíti az életet.

A gond az, hogy sokan arra használják, hogy megpróbálják elhitetni másokkal, milyen szuper életük van, mert ezzel akarnak elismerést kicsikarni és önmagukat is sikeresnek érezni. Állandó visszaigazolást várnak, mert azt hiszik, az életük minősége a facebook-ok számától függ. Egész nap fent lógnak és ötezerszer végigpörgetik a falat, azt bámulják óráon át, hogy ki mit csinál és kényszert éreznek arra, hogy minden sz*rt kiposztoljanak, mert akkor majd biztosan izgalmas lesz az életük.

Könnyű ráfüggni erre, de teljesen felesleges. Életem egyk legjobb napja volt, amikor eldöntöttem, hogy most már csak kétnaponta kapcsolom be a faebook-ot. Ahogy az ember elkezd tudatosan kevesebbet foglalkozni vele, valahogy már nem is hiányzik. 2-3 naponta fellépek, egy kicsit átgörgetem és ennyi. Ha olyat látok, ami tetszik, akkor lájkolom, én magam csak 2-3 havonta osztok meg képet, nem posztolom szét az egészet azzal, hogy mit vacsorázok, milyen volt az ég este, ésatöbbi. Már annyira nem is érdekel, at az időt, amit tiniként facebookra ölem, most mindenféle más, értékesebb dologgal töltök.