A depresszió és a szülés utáni depresszió között van összefüggés? (beszélgetés)

:)

Köszönöm!

Ez a sok kétely mind természetes ,hogy felmerül benned.Ezen is látszik,hogy felnőtt megfontolt,érett nő vagy.De a sorsot előre nem lehet megmondani.

Az én anyukám pszihiátriai beteg,de sem én sem a testvéreim nem vagyunk egyenlőre betegek.

Úgy látom neked minden adott a szeretetteljes családalapításról,próbáld meg helyre rakni a betegséged,és ha eloszlanak a kételyek tudni fogod a megoldást is.

Köszönöm a hozzászólásokat! :)

Igen, az nyilvánvaló, hogy ahány ember, annyi lehetőség... Tehát hogy nem lehet pontosan, tutira megmondani, hogy nálam ez speciel hogy lesz.

Nálam a munka/munkahely az, ami kiváltja a stresszt, augusztus elején volt egy pánikrohamom a melóhelyen, be is vittek a kórházba. Már korábban is tapasztaltam nehézlégzést, szívdobogásérzést, és többször volt már depressziós időszakom is. De lényegében ekkor tudatosult, hogy beteg vagyok.

Pszichiáterhez járok, gyógyszereket is kapok, úgyhogy nyilván nem mostanában tervezem a teherbeesést. Viszont lehetőséget látok rá éveken belül.

A párkapcsolatom boldog, kiegyensúlyozott, azt leszámítva, hogy én ilyen depis meg szorongós vagyok. A párom szüleinél élünk, az egész család nagyon kedves, szeretnek, úgy érzem, és nem, hogy neheztelnének, ha ott babáznék le, éppen hogy örülnének neki. (anyós pajti már pedzegette a dolgot...:)

A páromnak a nevén van egy ház, jelenleg a nagymamája lakik benne, tehát nem a nullán vagyunk. Úgy értem van/lesz saját helyünk, de ahol egyelőre lakunk ott is nagyon kellemes, lenne hely is, segítség is, szeretet is. :)

Többen mondták már - és én is így érzem - hogy egy nagy változás meghozná a javulást. Már hogy ha kiszállnék a jelenlegi mókuskerekemből. Sajnos új állás nincs is kilátásban, meg igazából a szakmámon kéne változtatni...

Aztán a mentős mondta - mikor kórházba szállítottak - hogy: "Nem kell ez magának, szüljön egy gyereket. Az megváltoztatná az életét, látszik, hogy anya típus. Jót tenne."

Hát nem tudom. Néha én is úgy érzem, hogy jót tenne, mert már felébredtek az anyai ösztöneim, és ha anyagi helyzetünk engedné, én szívesen lennék akár háztartásbeli is... Elég házias vagyok, szeretek otthon ténykedni, ráadásul falun lakunk - azért nem messze a fővárostól sem - úgyhogy maga a béke és nyugalom lenne.

De aztán arra gondolok, mi lesz, ha mégsem jön össze, ha még nem vagyok elég felnőtt ehhez, és egy gyerek csak még nagyobb stresszforrás lenne, mint a munkám?...

Meg aztán mi lesz a gyerek 3 éves kora után? Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne dolgozzak, egy gyerekkel a hátamon viszont még nehezebb lesz dolgozni, karriert építeni, szakmát váltani...

És akkor ott a depresszió hajlamom, ami még rátehet egy lapáttal az egészre.

Ráadásul vajon szabad-e egyáltalán továbbörökítenem ezt a jellemvonásomat?... Épp elég, hogy én ilyen vagyok, mihez kezdek, ha ő is ilyen lesz?... :(

Szia!

Nagyon érdekes kérdést tettél,fel mert szerintem egyértelmű választ erre adni nem lehet.

A frissen szült anyukák közül minden 8.érintik a gyermekágyi depresszió tünetei.A tudomány szerint,hajlamosító a szülés előtt megélt depressziós epizod,de veszélyeztetettek a későn szülő hölgyek is,azonban ezen a számon is látszik,hogy nagyon sok kismamát aki elötte nem élt át depressziós epizodot,érint ez a dolog.A szülés megváltozott élethelyzetet jelent az anya számára, és ez a helyzet pszichés stresszel jár együtt. A stresszel való megküzdés képessége, illetve képtelensége viszont már egyéni hajlam kérdése.Na ez volt a szakmai része.

A véleményem,hogy számít,hogy pl személy szerint neked mi szokta kihozni a depressziós tünetet?-hogy tudod kezelni a stresszet,és ami a legfontosabb,hogy várhatsz-e segítséget valakitől a baba gondozásába.Ez azért is fontos mert általában a kismama nem ismeri fel a szülés utáni depresszió meglétét,ezért nem tud időben segítséget kérni.Ám a környezet ha megfelelő időt tölt veled hamarabb észlelheti a változásokat,és kellő időben történő felismerés sokat segíthet a megfelelő kezelésben.

Ezért írtam, hogy fél egyrészt fél válasz, másrészt túl nő azon.

Ha érzed magadban a depresszióra való hajlamot, akkor sajnos rosszabb lesz, ha nem tudsz vele mit kezdeni, és ezzel megkeseríti a terhességed egy részét, a szülésed utáni szakasz egy részét, majd a további életed egyre nagyobb részét is.

Amit mondasz, azzal tisztában vagyok. :) Köszönöm, de nem erre gondoltam. A depresszió - legalább is nálam, mert most minek tagadjam, hogy magam miatt kérdezem :) - periodikusan jön. Tehát vannak hónapok/évek, amikor nem jelentkezik, és vannak hónapok, mikor meg napi szintű probléma.

Nem vagyok terhes, de a gyermekvállalás már foglalkoztat, a páromat meg pláne, eléggé szorgalmazza ,egyedül rajtam áll a dolog. És az anyagiakon túl ez a téma foglalkoztat leginkább a dologgal kapcsolatban, hogy vajon mi lenne? Rosszabb lenne, vagy megúszhatom? Nem szeretném a gyereket gyógyulás céljára "felhasználni"... Tudom, hogy nem lenne megoldás. De vajon egyáltalán jó dolog nekem ezen gondolkozni, vagy egyenesen hagyjam a fenébe..?

Félek, hogy rosszabb lesz, sokkal rosszabb. De reális ez a félelem?

Szia! Azt hiszem, hogy csak részben tudok választ adni. Nem teljesen lesz kielégítő. Csak félválasz.

Ha valaki depressziós, vagy hajlamos a depresszióra szülés előtt, annak nem lesz szebb, és minőségileg jobb élete egy tüneményes kisbabával sem, így könnyen beleeshet a szülés utáni depresszióba, vagy továbbra is fennmarad a depresszió. A baba tulajdonképpen egy plusz teher. Nyomásként nehezedik az ember mindennapjaira, ha nem tudjuk feldolgozni az életünk történéseit, vagy a nyomást. Hiába a gyermek az élet legjobb/legszebb dolga, de magunknak egészségesnek kell lennie, hogy tudjuk őt vállalni.

A párom nővére pszichiáter, és ő mondta, hogy a depresszió nem szűnik meg a várt kisbaba érkezésével többségében.

Sziasztok!

Arra lennék kíváncsi, hogy aki gyermekvállalás/családalapítás előtt egyébként is hajlamos depresszióba esni, annál nagyobb valószínűséggel jelentkezik szülés utáni depresszió, vagy a kettő között nincs összefüggés?

Szívesen vennék saját tapasztalatokat és esetleg szakmailag hozzáértő véleményeket is! :)

Köszönöm