3 éves gyerek fejlesztése, tanítása, testvérféltékenység (beszélgetés)

a testverek feltekenysege egymasra normalis.

Ebben a korban nagyon rövidke a gyermek akaratlagos figyeme(5-10 percnyi),fontos, hogy vonzó legyen , számára érdekes amit a felnőtt mutat, vagy tesz.Az újjbábok nagyon hatásosak lehetnek, sok utánzó játékot, mondókát, éneket elő lehet adni a bábok segítségével.Gyakran a kisgyerek olyan szinten tud azonosúlni a bábszereplővel, hogy kiderűl a felnőtt számára is, hogy mi foglalkoztatja.Az anyuka érzékletesen elmondott meséje, az arcjáték, az élő szó varázsa, az együttjátszás öröme mindig meghozza a várt eredményt.Csak nagyon rövid , egyszerű szerkezetű mesékkel kezdj(Icinke-picinke, A kismalac és a farkasok, Iciri-piciri, Farkas-barkas...)Saját életetek ,,meséje" is érdekes ,vonzó tud lenni ebben a korban.Az állatos ,színes képek jó alapot adnak a szókincsgyarapításra, hangutánzással pedig fejlődik a kifejezőkészsége. Sok sikert, remélem a testvéri szeretet is a kívánt irányba fejlődik, ne aggódj, ez csak átmeneti állapot.

Köszönöm a hozzászólásokat! Remélem tényleg csak átmeneti helyzetről van szó. Egyenlőre javulást nem tapasztaltam, sőt...!!! Pedig rengeteget játszok vele. A héten felvett egy új szokást: levegőnek néz! Ha játszani hívom hol jön velem, hol nem, mindenesetre ha rászólok, vagy fegyelmezni akarom akkor rám se hederít, kérhetem szépen, vagy rászólhatok erélyesebben. Úgy látszik rajtam tölti ki a mérgét, vagy dühét. Mondjuk még mindig jobb,mintha a kistesóján. Őt szeretgeti, simogatja. Na és a lázadás másik formája: nem hajlandó enni se pár napja. Már azon gondolkodom hogy szakember segítségét kérjem, de előtte adni akarok magunknak eg ykis időt, hátha rendeződik minden...vagy lehet nem kéne vele várni?!

Ettöl nem vagy rossz anya!!!Idövel biztosan megoldodik ez a probléma.Mi oktober ota ma fejeztük be a nevelési tanácsadot,mert nálunk is kicsit megzakkant a lányom.Most rendben van,bár szoltak,ha a teso megszületik,valoszinü visszakell mennünk.Én is probálom már most bevonni a dolgokba,igaz ö már 5 éves,és a számitógépen szokott meséket nézni,meg játszani,addig sem log rajtam,mert amit müvel egész nap,az már néha tényleg sok,nekem is volt olyan rossz anyának hittem magam,de a párom is biztat,hogy legtöbb teher rajtam van,mégsem panaszkodom,hisz mindent megteszek,hogy jó legyen minden!Nehéz megfelelni mindenkinek,nehéz egyszerre több felé figyelni és mindent észben tartani,nehéz egyszerre jó anyának lenni és jó feleségnek,mégis mi tartjuk össze a családot és erre büszkék lehetünk,mi anyukák!!!!Szóval fel a fejjel,hidd el minden megoldodik,talán fura a nagylányodnak,hogy eddig ö volt csak,most pedig osztoznia kell...Majd az idö mindent megold,föleg mikor rájön arra,hogy tudja tanitani a kicsit,mert büszke lesz arra,hogy ö nagyobb és okosabb...:)

Szia! Köszi a hozzászólást! Próbálom belevonni a kicsi gondozásába, segít a pelenkázásban, néha megengedem hogy tartsa-természetesen szigorú felügyelett mellett a segítségemmel. A féltékenységet abban látom, hogy mikor mi akarjuk kézbe venni a kicsit minidg ránkszól, hogy rakjuk le, és ő akarja kézbe venni, meg pelenkázni..stb. Szóval túlzottan is gondozni szeretné, dehát még kicsi hogy ezeket egyedül meg tudja csinálni. Ha elkezd sírni a kicsi azonnal jön, hogy "anya ülj le" és gombolja a ruhámat, hogy szoptasam meg. Szóval kicsit kettős ez!! Ugy látom szeret a kisbabával foglalkozni, még túlzottan is, máskor viszon olyan kis apróságok miatt hisztit csap. Olyankor teljesen kezelhetetlen, veri magát a földhöz. És ez van a játékokkal is. Mindenhez türelmetlen lett, ha nem sikerül valami csapkodni kezd, meg hisztizni. A mondókákra se figyel már oda, összevissza keveri őket, újakat nem is hajlandó még meg se hallgatni, nemhogy megtanulni. (itt nem kimondottan a mondókatanuláson van a hangsúly, hanem mint közös tevékenységen). Ezért kezdtem el aggódni, hogy valamilyen viselkedésbeli "zavar" lépett fel nála, amit nem igazán tudok kezelni. Rajzolni is szoktunk, de az se köti már le őt, max 5-10 perc. Ezért nem tudom, mit is kéne vele játszani, milyen foglalkozást találjak ki? Én még eléggé a kicsihez vagyok kötve,mert még eg yhónapos és szopik, íg yén nem tudom otthonhagyni, de a nagylányomat az apukája el-el viszi külön játszótérre, sétálgatni, vásárolni..stb., hogy csak rá legyen összpontosítva legalább az ő részéről. Szóval nehéz ez a korszak, és mikor elkezd hisztizni a lányom és tehetetlen vagyok nagyon rossza anyának érzem magam, hogy nem tudom megoldani ezt a problémát, nem tudom mi többet tudnék tenni!!!?

Szia!Én rajzoltam,festettem vele,mesekockát raktunk ki,meg ilyenek.Most 5 éves,én nyárra várom a kistesót,és ez a féltékenység nála is kijött.Ö játsza,hogy kisbaba,nem tud semmit,néha már nevetséges amikkel probálkozik,csakhogy rá figyeljek.Érzékenyebb is lett,és most én is kicsit tanácstalan vagyok,hogyan tovább.Szerintem probáld kicsit bevonni a baba körüli teendökbe,talán elenyugszik és belátja,hogy nem lett háttérbe szoritva.