1969-es év “érdekességeire” lennék kíváncsi (tudásbázis)

1969 augusztusában, főiskolásként, 19 évesen hosszú motoros kirándulásra vállalkoztam. Jugoszláviában élő rokonaimat látogattam meg Simson Star kismotorommal. Szabadka, Újvidék, és annak környéke, hegyek, mindezt egyedül!

Jól sikerült, 50 év múlva is szép emlék!

Plüss?

Batiszt, kérem,könnyű nyári anyag. :D

Na és a kötényke?

Igen, az Istriai-félszigetről, Pulából lehetett símán áthajókázni Olaszo-ba. Az a terület elsősorban magyarok által lakott, nem voltak nyelvi nehézségek. Ma már egyre több az olasz, és egyéb nemzethez tartozó lakos is.

[link]

Igen, a 2-es csatorna csak 1973-tól üzemelt. Az 1-en a színes adás indult 1970-ben, akkor közvetítették először élőben a május 1-i felvonulást.

[link]

10 ft-ból elmentem moziba, vettem üdítőt, édességet, miegymást és még maradt is belőle.

Nyáron, mikor nagymamáméknál voltam, akkor jött időnként a fagyis, 50 fillér volt egy gombóc. Azóta se ettem olyan finom vaníliát.

Ha jógyerek voltam, kaptam bambit is, amivel kiülhettem a kocsma lépcsőjére. A "társasági élet" ugyanis a kocsma és környékén volt.

Írták már, hogy hivatalosan 3 évente lehetett nyugati országokba menni? Viszont Jugoszláviába évente jártunk, 14 éves koromtól.

És ott valahol át lehetett menni Olaszországba, hétvégén.

És egy kis divat, igaz gyerek divat:D

Ezt sem hiszi el senki, pedig erre is tisztán emlékszek.

Még kicsi voltam és menni is alig tudtam még, azaz 2 éves lehettem. Vidámparkban voltunk, ahol egy fehér alapon zöld pöttyös fodros ruha volt rajtam és hozzá ugyan olyan fodros bugyi járt, ahogy abban az időben minden kislány ruhához (ilyesmi: [link] és az apukám a céllövöldében lelőtt nekem egy babát, amin szivacsból volt a ruha.

Szerintem minden kicsinek volt akkor napozója is, ami egy kicsit buggyos volt és plüss szerű anyagból volt és volt kantárja:

[link]

A férjem határőr volt és 2 évig, azaz pontosan 25 hónapot.

Az apukám rádiós volt és ő 24 hónapot. Persze előbb mint a férjem.

És ugye a katonák leszerelés után is katonák maradtak. Legtöbben kaptak málhás zsákot vagy mit és bármikor behívhatták őket. Apukámat 1986-be hívták be utoljára:D

Azt hiszem Monk vagyok:D

Én tisztán emlékszek a buszon hátul az oldalra néző ülésben ülő kalauzra, és arra is, hogy már nem ül senki ott. Tetszett a pultja is:D Amikor megszűnt én 2 éves voltam. Én azt hittem, hogy a hetvenes években szűnt meg....

A tesómnak is szoktam ilyen régi történeteket mesélni, amire mindig azt mondja, hogy hogy emlékeznél rá, amikor én se emlékszek, pedig én 1 évvel idősebb vagyok nálad:DDDD

2 évig voltak katonák a fiúk."

Határőrség, karhatalomnál 27 hónap volt

"A Kádár-korban az utazóknak két útlevelük volt, a piros színűvel a szocialista országokba, a ma is ismert színű kékkel a nyugati országokba lehetett belépni. Ha az ember nyugatra indult, akkor jobban járt, ha meghívólevelet kapott egy nyugati rokontól, és csatolta a kérelme mellé. Az útlevélkérelemhez továbbá csatolni kellett a munkahelyi szakszervezet és a párttitkár aláírását, diákok esetében pedig a KISZ-titkár szignóját.

1984-ben szűnt meg a piros útlevél, ha valaki szocialista országba utazott, elég volt a határon felmutatnia kék útlevelének ötödik oldalát, ahová be volt pecsételve a keleti országokba érvénye állandó kiutazási engedély. A nyugatra utazóknak csak 1988-ban kezdett igazán szabaddá válni az út, amikor Grósz Károly bevezettette a világútlevelet, és azzal együtt megszűnt a kiutazási engedély. A teljesen szabad utazást az 1989-es útlevéltörvény vezette be."

[link]

Nálunk (itt délen) a jugó TV jött be. A magyar tv-n hétfőn adás-szünet volt, akkor néztük a jugó tv-n a mesefilmeket, és a rajzfilmeket. Azt értettük nyelv ismeret nélkül is.

És mivel Jugoszlávia is szocialista állam volt, oda is lehetett utazni bátran. Onnét hoztuk, hozták az orkán kabátot, a delikátot, ők pedig az olaszoktól. :))

Lehetett NYugatra utazni, még talán csoportos IBUSZ-útra kapott a legkönnyebben útlevelet az ember - mert azt alkalmanként kellett kérvényezni.

A másik mód egy hivatalos igazolásokkal ellátott meghívás volt.

Az útlevélkérelmet még talán a munkahelynek is javasolnia kellett.

Simán megtagadták még később is.

69-ben kezdődött a 2-es csatorna sugárzása, a mi tévénkhez külön adaptert kellett venni.

És a szalagantenna két ágával mászkáltunk a szobában, hogyan jobb a vétel. Jókora Y alakú, puha antenna-szalag volt. A végein levő műanyagon volt pici lyuk, annál fogva lehetett kis szöggel rögzíteni.

Mit találtam: Somogyi Néplap, 1969. szeptembrer 25.

"(xx gyár)

azonnalra fölvesz

16 évet betöltött lányokat és fiúkat a

következő feltételekkel: Szövőátképzős munkakör: a tanulási idő 3—6 hónap.

A tanulási időre ingyenes lakást és ingyenes ebédet biztosítunk. A tanulóidő alatt havonta egyszer ingyenes hazautazást A szakma elsajátítása után 1500—2400 Ft közötti kereset 3 szombatból 2 szabad. Ugyancsak felveszünk azonnali belépéssel érettségizett fiúkat segédművezető-gyakornoki munkakörbe. A beosztás 3 műszakos, a kezdő fizetés kb. 1700 Ft. Lakást minimális térítés ellenében biztosítunk. Űzetni konyhánkon 3,80 Ft-ért jó minőségű ebéd. 3 szombatból 2 szabad. Hazautazáshoz útiköltségkedvezmény. Jelentkezés személyesen vagy írásban a gyár munkaügyi osztályán:

Budapest, XIX., Vöröshadsereg útja 36."

[link]

[link]

Épp 1969-ben vezették be a kalauz nélküli BKV-járatokat. És még tantusszal telefonáltunk a telefonfülkékből.

Az iskoláknál az áttérésnél a tantermek száma is számított, elfér-e annyi gyerek egyszerre az épületben.

Arra is emlékszem, hogy ahogy kezdett lazulni a rendszer, voltak álláshirdetések, ahol feltüntették, hogy minden szombat szabad.

[link]

Fokozatosan vezették be.

Találtam erről egy cikket, a szövegből kiderül, hogy a munkahelyeken nem volt egységes az áttérés.

"I. Öt hónap telt el azóta, hogy a 125/1976-os miniszteri utasítás értelmében 1976. szeptember 1-től bevezetésre került a 11 napos tanítási ciklus az alsó tagozatos osztályokban.

Hazánkban ez kezdeti lépésnek számít, viszont a szomszédos Jugoszláviában mác közel egy évtizedes múltra tekinthet vissza. Náluk kiegészül a felső tagozatosok azonos munkabeosztásával is. Egyelőre e témával kapcsolatban csak szóbeli információink vannak, melyek azonban igazolják a tizenegy nap helyességét.

Szükségszerű volt a szabad szombat bevezetése, mivel a szülők többsége már régen rendelkezik szabad szombattal, melynek úgy érezzük pedagógiai nevelő hatása mindeddig nem érvényesült.

Az utasítás bevezetése és végrehajtása komoly gondot és körültekintést igayelt az iskolák vezetőitől, pedagógusaitól, hiszen a szabad szombatok kijelölését több körülmény befolyásolhatja. Pl. :

— A szülők szabad szombatjával azonos időben van-e? „Annak a szabad szombatnak a kiielölése, amelyen a tanítás szünetel, a szülők véleményének kikérésévgl, a többség kérésének figyelembe vételével történjék.” Képes-e az iskola erre a napra :

— napközis ügyeletet biztosítani,

— mozgalmi, sport és kulturális rendezvényeket szervezni, melyen a szülők és gyerekek egyaránt részt vehetnek,

— helyet• és felügyeletet biztosítani, ahol a tanulók esetleg egyéni kedvteléseikneki <s hódolhatnak. Ez azért is indokolt, mert tudjuk, hogy az iskolában eltölthető szabad idő sohasem jelentkezhet úgy, most csináljátok azt, amit akartok. A különböző tevékenységi lehetőségek közül válasszák ki azt, amelyikhez leginkább van kedvük.

A már idézett utasítás hangsúlyozza: „A 11 napos tanítási ciklusra áttérő intézményekben a 12. munkanapon — a szülők kívánságára — napközi ügyeletet (létszámtól függően összevont napközis csoportban) kell tartani. Ehhez programot kell biztosítani.”

[link]

Előtte 1 évvel, 1968-ban vezették be az "Új gazdasági mechanizmust", vagyis a korábbi centralizált (=felülről irányított) tervutasításos rendszer helyett a decentralizált (= alulról felfelé történő) népgazdasági tervezést.

1967-ben érettségiztem, a kezdő fizetésem 950.-/hó, a barátnőmet 1020/hóval vették fel oda, ahol a papája főnök volt. Hát a januári "béremelés" az kb. 10-20 Ft volt.

1970-ben volt 1200 Ft a havi fixem.

Kis kerek karórát (Csajka, ha jól emlékszem) 200 Ft, egy mozijegy volt 6-10 Ft között, attól függően, hova szólt. 1.- Ft volt 1 gombóc fagyi.

Majd ha még jut eszembe valami, írom.