1, 5 éves gyermekemet, hogyan szoktassam le a ciciről?? (tudásbázis)

két gyerek közt mérföldnyi különbség van biztonságérzetre...

az enyém a bizonytalanabb...

én csak 4 hónapig tudtam szoptatni egészségügyi okok miatt,

a barátnőm gyermeke 4 éves korában szokott le az esti szopiról...

napközben eszik mást, akkor gond nincs, ha csak esti elaltatónak használja és neked is van még és számodra nem okoz gondot...

mások véleménye meg ne számítson csak a saját érzéseid...

Az anyai ösztön a legjobb...

Vannak olyan dolgok, amiben én sem engedek, mert az élet is ilyen, nem minden a szánk íze szerint alakul és vannak szabályok is, már az óvodában is, az iskoláról nem is beszélve. Lassan mi is elkezdjük...

A nagyobbik 4 évig mellettem aludt, nagyon nehéz volt a saját helyére rászoktatni, de sikerült. Már 6,5 és igényli a bújást, igazi mimóza lelkű. Este fürdés után mese olvasás és bújás...az Ő helyükön. Egy hónapban egy hétvége pedig a gyerekeké a mi ágyunkban. Elfogadják, örülnek neki és nincs hiszti, hogy még-még. Igaz volt olyan is, hogy hol az egyik, hol a másik járőrözött éjjel.

A középső 1,5 évig aludt mellettem, azóta a testvére mellett alszik, külön.

A pici lány peig...én szeretném, hogy bújjunk éjjel, szoptatás alatt elaludjunk...Ő az aki nem tud mellettem, forgolódik, nyekereg, megy a kiságyba és alszik békésen tovább...

Ember tervez...

gondolom a módját, de..

lehet,hogy csak nekem vannak rossz tapasztalataim

Éppen ezért vagyok híve annak, hogy a gyereknek néha kell itt-ott lennie, anya és apa nélkül! ..mert mikor elmegy az oviba, talán könnyebb lesz, mint hírtelen anya szoknyája alól bekerülni!

Van sok dolog ami nekem is rossz, de meg kell tenni a lányom érdekében, mert később segíteni fog neki!-erre egyébként mostanában jöttem rá:)

Nem, biztos nem.:)

Nem hiszem, hogy anya szerepre szulettem volna. Az elso gyerekem elott teljesen be voltam parazva, fogalmam sem volt rola, hogy mit kezdjek vele. Aztan a masodiknal is, hogy mit csinalok majd egy 14 honapossal es egy ujszulottel. Most meg van 3 3 ev alatti gyerekem, es tudok veluk mit kezdeni. De meg a 3. elott is bennem volt a felsz.

Egyebkent pont a szoptatas az, ami nekem segitett helyre rakni a dolgokat, konnyebbe tette az eletemet, es szerintem pont azert alakult ki ez a kotodes a gyerekeim es koztem, mert a szoptatas miatt nem tudtam oket sehol otthagyni. Es ez igy van rendjen, a termeszet ezt jol kitalalta.:)

Akkor te valószínűleg az anya szerepre születtél, és ilyen típusú ember vagy. Szerencsés vagy :)

Én sajnos vagy sem, nem születtem ősanyának.

Ettől függetlenül igyekszem majd rendesen felnevelni a gyerekeimet :) és talán nem kell majd felnőttkorukban pszichológushoz járniuk, mert 1-2 napot a nagyinál töltöttek :)

Nem ítélendő el ha néha pihenni akarsz majd.

De ez az elmélet. Az élet viszont tud fura helyzeteket produkálni, amikor az elmélet megdől;)

Nekem is voltak elveim...

Szerintem tedd el ezeket a sorokat, és amikor ott tartasz, hogy gyereked/gyerekeid vannak, olvasd el újra. Lehet jót fogsz mosolyogni;)

Szép dolog anyának lenni, de én nem tekintem végső életcélomnak. Bár anya leszek, és felelős leszek a gyerekeimér, valószínűleg imádni fogom őket, a saját véremet, azért megmaradok saját magam is önálló lény lenni. Nem adom fel a saját személyiségemet az anyaszerepért, igenis az ember ne felejtse el, hogy ő maga is ott van, mint nő, mint egyéniség, nem csak a gyerek, és az anyaság. Nem látom be, hogy miért elítélendő az, hogy időnként az embernek pihenésre van szüksége. 1-1 nap, nem sok, de nekem annál többet fog érni. Ettől nem érzem magam rosszabbnak másnál :)

És természetesen mindenki más, mindenkinél máshogy mennek a dolgok :)

Te igy gondolod, mas pedig ugy, hogy a sajat teje jobb barmilyen oreg tehen tejenel. Lepasszolni a nagyszuloknel? Nem azert szultem a gyerekeimet, hogy le tudjam oket passzolni barmikor.

De visszaterve a forum temejehoz: en is ugy gondolom, ha mar az egyik fel szamara terhes a szoptatas, akkor azt abba kell hagyni.

Leszoktatni csak fokozatosan tudod, mert ilyenkor meg igen is sok tej van, es nem csak anyat akarja. Hogy nehogy gyulladas legyen a vege probald meg az urtica urenset nagy higitasban, ha mondod a patikaban, hogy apasztashoz kell, tudni fogjak, hogy milyet adjanak. Igy kimeletes, mert ha szepen "kifogy" a tejcsi, akkor mar nem kell tobbe a cici sem.:)

Szerintem még nem késtél el, nyugi. Bár én tapasztalatlan vagyok :)

De szerintem türelemmel menni fog. Ha szopni szeretne, tereld el a figyelmét valami izgalmas játékkal :) Próbálkozni kell, és nem feladni, és beletörődni, és hagyni, hogy minden úgy menjen tovább, ahogy addig.

És is régen azt hittem, hogy majd 6 hónapig szoptatom, nem alszik az ágyban velünk, nem fog homokot szórni más hajába...:)

Minden gyerek más igényű, az a fontos, hogy ha lelkileg hól esik neki és az anyukának is, akkor szoptasson addig, amíg ez az érzés van.

Nem láttam én óvodást szopni, sem serdülő kamaszt, de szülőt, és nagypapát sem...

Szerintem ezzel senki nem tesz rosszat és mindenkinek ajánlom, hogy a baba igényeit tartsa szem előtt.

6 éves elmúlt a nagyobbik, eszébe nem jutna szopni, vagy hozzám láncolódni, a középső 2,5, néha még megsímogatja a mellem, de tudja, hogy a legkisebbiké már a tej...

Egyiket sem láncoltam ezzel magamhoz, remekül kijönnek mással is, máshol is. Vannak anyásabb, félénkebb babák és gyermekek, olyanok akik nem szopnak. Felnőttek közül is félénkebb, és határozottabb.