Várnátok? Türelmetlen vagyok? (beszélgetés)

Ezzel a keret dologgal nagyon egyetértek. Mindig hiányérzet marad, ha csak úgy elmúlnak, ellaposodnak dolgok, de nincs konkrétan tisztázva, megbeszélve, lezárva .....

Azt nem tudom, hogy ez a pasi tényleg nem becsülte-e, nem szerette-e, vagy csak perpillanat erre volt képes.

De úgy néz ki, okosabb továbblépni.

Nehéz lehetett! De ügyes vagy!

Tudod az is nagyon jó dolog,hogy adtál annak keretet,hogy lezárjártok,letisztázzátok.Sokan nem teszik meg,pedig ennyit mindig érdemel a másik, időtől függetlenül.Ez fontos lépés neked is a továbbiakban.

Biztos hiányozni fog.De inkább ezt a hiányérzetet érezd,mint azt,hogy olyan ember oldalán vagy,aki téged nem becsül nem szeret igazán és hidd el folyton csak fájdalmat okozna neked.

Uhhh...Jó volt újra látni.Jó volt beszélgetni.Én nem tudtam újat mondani,csak azt amit eddig...talán most értett meg mindent.Talán most sem.El kell fogadnom,hogy van aki nehezebben rak helyére dolgokat,és hogy van akinek kevesebb is elég.Talán ő is egy ilyen típus.Nem voltak nagy reményeim azt illetőleg,hogy választ kapok a kérdéseimre,hogy miért nem keresett,miért tartotta helyénvalónak a távolságot kettőnk között...Félreértett.Csak a gyomros ösztönérzés bizonyosodott be,hogy most nem tud adni nekem semmit.És látja,hogy ez kevés...Elbúcsúztam.Amikor a kezembe csúsztatta a kulcsomat amit tőlem kapott,nehezen gyűrtem vissza a bőgést,és annyit kérdeztem kicsit elfulladva,hogy "miért adod fel?"

És tényleg ez zavar,hogy úgy érzem,nem is,hogy feladta,meg sem próbálta.

De ez van,ezen fejreállva sem tudok változtatni.Megcsókoltam,és kiszálltam az autóból,és hátra se nézve felrohantam az emeletre.A lakásban le tettem a táskám,majd egy hirtelen érzéstől vezérelve becsuktam magam mögött az ajtót,és lementem.Hátha ott van még.Nem volt.Az utca sarkon ahogy mentem volna át az úton,ő jött,visszafordulás után...Azt hiszem mindketten meglepődtünk,hogy mégis ott látjuk a másikat.Néztük egymást némán,aztán én mondtam,hogy most megyek...Azt kérdezte:"Beszélünk még?"Miről,kérdeztem...mert azt éreztem,hogy semmi értelme magamat hiú reményekbe ringatni.De csak néztük egymást.És végül újra elbúcsúztam.

Bármennyire is vágyom rá...Ha ő nem tud adni,nem tud tenni,akkor semmi értelme.Bár nem azt éreztem,hogy ez 100%osan lezárult bennünk,mégis tovább kell,hogy lépjek...

Ma találkoztok?

Majd írd meg,hogy sikerült,mit tudtatok megbeszélni!

Sosem értettem miért alázza sok nő magát feleslegesen, miért okoz magának fájdalmat?

Egy férfi ha szerelmes, és valóban akarja a nőt, akkor mindent megtesz annak érdekében, nem kell futni utána. Gondolkodj már! Miért nem hív magához, miért nem ismered a szüleit, ha komoly kapcsolatot szeretne veled? Sok remek színész házasember van, aki kapható kis kalandokra. De a legtöbb csak úgy és addig, ahogy neki kényelmes, ahogy neki jó. A partnerüket, az ő érzéseit nem nézik. Nem biztos, hogy be kellene érni egy ilyennel, mert mindig több benne a fájdalom, mint amennyi jót ad.

Nincs feleség,és nincs család:)Vagy ha van,hát remek színész és bűvész:)

Holnap találkozunk...Bár én kezdeményeztem,most mégis úgy érzem,hogy nem biztos,hogy akarom...Fel fog kavarni.És pocsék ezzel már most szembesülni...

Ez így rendben van,hogy találkozni akar,ez talán így a legjobb.

Ugyanakkor légy résen és ne hagyd,hogy hetekig várasson evvel a találkozóval...vagy avval,hogy újra jelentkezik!

Hát de jött...ülök felette vagy 10perce és próbálom értelmezni.Nem értem!Megköszönte,hogy ezt megírtam...de ő úgy gondolta,hogy személyesen beszélünk a dolgainkról,ha már ő jobban van,és tud közlekedni a lába miatt.Bocsánatot kért,ha megbántott,nem akarta,úgy érzi félreértettük egymást.Nem akart bántani,és ha így érzek,akkor megérti.De ha mégis úgy érzem,hogy szívesen beszélgetnék erről személyesen,akkor valamelyik este szeretne velem találkozni.

Olvasom,olvasom a mailt,és nem értem.Mármint felfogja az agyam,de az előzetesek fényében nem értem...

Jéééézusom...:(

Részvétem.Én nem tudok semmi okosat hozzátenni.Valószínű egyébként,hogy még egyszer ennyi idő múlva kidob.Kalap-kabát.Vagy beelőzöd...:(

Hogyne lenne! Nem elegánsabb,de nem is ez a téma most és attól,hogy összehasonlítod a nőkkel attól a fórumindítónak nem fáj kevésbé...

Egyszerűen tipikus megoldás...nyilván nőknél is van olyan.De ez nem azt jelenti,hogy mindenkire igaz,csak gyakori.

Semmiféleképpen nem...

De úgy látszik sokszor nagy az elvárás,ha az ember úgy gondolja,hogy felnőttként viselkedik,akkor a másiktól is szeretné ezt viszontkapni...

Egyértelműen megismerkedett mással!!!!

Nekem 4 éves kapcsolatom alakult így....:S

Mai napig tagadtja és hazudik, közben már eggyütt él a nővel!!!

Lépj tovább....nem érdemel több törődést, sztem.