Főoldal » Írások » Babák & Mamák témák » Van ilyen is, sajnos

Van ilyen is, sajnos


Ezt a történetet azért írom le, mert elszomorít a dolog. És hogy lássátok, van ilyen is, sajnos. 22 éves lány vagyok. A történetben szerepel egy idősebb "nő" is, akinek anyaként kéne viselkednie, de az én gondolkodásmódom sokkal érettebb. Legalábbis úgy érzem.
Van ilyen is, sajnos

22 éves vagyok. 8 hónapja megismerkedtem egy nagyon kedves férfival. Fél éve együtt vagyunk, 4 hónapja együtt is élünk. Van egy tündéri kisfia. Ezzel semmi gond nincsen. Főzök, mosok, takarítok, gyereket nevelgetek. Nagyon jól érezzük magunkat együtt hárman. Nem is lenne semmi gond, ha az anyuka nem lenne. És itt jön a lényeg.

A párom exe megcsalta páromat, nem is egyszer. Külön mentek, a csajnak is új pasija, helyesbítve vőlegénye van (ez azért fura, mert a párom és a csaj papíron házasok még).

A nő elköltözött majdnem 100 km-re, itt hagyva a kisfiát. Én felvettem MSN-re, hogy tudja tartani a kisfiával a kapcsolatot. Kedves voltam vele, ahol tudtam, segítettem neki.

De mint kiderült, kibeszélt, és elmondott mindennek. Ezek után nem éreztem szükségét annak, hogy én jópofizzak. Letiltottam MSN-ről, de azért látom, hogy mikor van fent.

A fiáról azóta nem is érdeklődik, mióta le van tiltva nálam. És mikor itt van, mindig azt mondja, hogy az anya nem pótolható.

Na mármost, én 4 hónapja minden nap együtt vagyok a fiával. Szeretem, mikor beteg, én vagyok vele és ápolom. Szegényke eléggé össze van zavarodva. Csupán 3 éves, de érzi azért azt, hogy ez nem normális. Múltkor azt mondta, hogy neki két anyukája van. Az egyik persze én vagyok.

Nagyon féltem a kisfiút, mivel lelkileg ez neki a legrosszabb... Ami a legszomorúbb, hogy az anyja azt mondta neki, hogy az apja nem akarja levinni hozzá. Télen nagy hóban nem is indultunk el kocsival, vonattal meg macerás lett volna egy ilyen csöppséggel elindulni, aki ráadásul még beteg is volt. Ezt nem várhatta volna el tőlünk.

Csak a saját érdekeit nézi, a gyerekét nem nagyon. ANYA AZ ILYEN? Én még csak 22 vagyok, ő közelít a 30-hoz...

Ő szülte. Nem én. Mégis engem hív már anyának.

Ez az én szemszögemből nagyon is jól esik. De átérzem a másik fél helyzetét is, hiába van az, hogy nem kedvelem.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de ha az én gyerekem lenne ilyen messze, minimum kétnaponta érdeklődnék iránta. És nem a másik csajt fúrnám.

Ezt csak azért írom le, mert muszáj volt kiírnom magamból.

Köszönöm mindenkinek, aki elolvasta, és aki hozzászól.




Írta: Picus11, 2010. április 10. 16:03
Fórumozz a témáról: Van ilyen is, sajnos fórum (eddig 271 hozzászólás)

Ha tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook