Van értelme? (beszélgetés)

Nagyon szépen leírtad az érzéseidet. Szokatlan ilyent egy férfitől olvasni...

Megköszönöm, hogy megtetted:)

megnéztem...a hozzászólásokból látom,,,, nagyon csekély az arány, aki érti, mit írtál le.De nem baj:-)

Hajrá, én csak ezt mondom!!!

Elolvastam a hozzászólásokat is. Szeretném megkérdezni miért másoknak akarsz megfelelni. Felelj meg magadnak, add önmagad. Szeressenek magad miatt amilyen vagy. Az nem társ, partner, barát, szerető aki úgy szereti a másikat, hogy szabályokat állít fel. Vagy bízok a partnerembe, ha igen nincsenek szabályok, mert mind a két fél tudja mit tehet egy kapcsolatba. Azt nagyon sokan elfelejtik, hogy egy kapcsolatba mindig meg kell újulni,/apró örömöket, kedvességet, meglepetéseket/ mert máskülönben ellaposodik. Azt is sem előtt kell tartani nem tulajdonom a másik. Az életed magad irányítod, neked kell döntened jól érzed magad a bőrödben,ha nem így van az már gond.A rossz döntésből is tanulsz.

Tanulj meg mosolyogni. További szép napot!

Szia!

Cikked után elolvastam a hozzászólásokat is, nehogy ismétlésbe bocsátkozzam. Az én véleményem szerint féligazságok íródtak le. Miért?

Mert azt írod, szerettél, jó voltál, hűségesen kitartottál és úgy érzed, hiába.

Nem tudom, hogy szerettél, de ezt csak okosan szabad tenni! Önzetlenül kell tudni adni, de csak akkor, ha önzetlenül kapsz is. Tehát nem azért adok, hogy azt visszakapjam, de csak adni nem szabad. A másik félnek ugyanolyan önzetlenül kell hozzád viszonyulnia, mint ahogy azt te teszed!!!

A szeretet és jó párkapcsolat rengeteg energiát emészt fel. Nálunk ez úgy működik, hogy érdekel mivel foglalkozik a párom, hol jár, amikor nem velem van, mi történik vele? Szükségét érzem annak, hogy megosszam vele, mi az, ami engem érdekel; mivel foglalkozom éppen; hol járok, ha nem vele vagyok, történt-e velem valami jó, vagy kellemetlen. Szóval számonkérés nélkül kell ezeknek a dolgoknak működnie. A feltétlen bizalom, ami összekovácsolja, együtt-tartja a feleket, csak ebben az esetben alakulhat ki.

Reménykedem benne, egy icipicikét hozzájárulhattam a jövőd szebbé tételéhez, jobb közérzetedhez.

A jogom az megvan, de az állandó, mindig másokhoz való alkalmazkodás,mások elvárásainak megfelelés, ezt a jogomat csorbitja.

Sajnos nem mindenki tud önző ( jó értelemben) lenni a saját érdekében. Sajnos én sem.

Ritka eset,h. 1 férfi leírja az érzéseit,köszi,mert azt gondoltam,h. nincs is már rendes ember a világon

...néha nagyon elegem van ebből a kegyetlen világból,magányos életből,csak próbálok pozitivan hozzáállni a dolgokhoz,de nagyon nehéz...

Sziasztok!!!! szerintem a pozitív gondolkodás igenis tanulható,azaz gyakorolható, alkalmazható.

Ha nagyon szeretnél valamit és nem kapod meg, nem éred el..... akkor gondolkodj el azon mi blokkolhatja még a pozitív gondolatok áramlását... én is ezt teszem... tudom ez a legnehezebb... sokszor depizünk, hibáztatunk másokat... könnyebb a lelkünknek:) De abból tanulunk a legtöbbet, ha átgondoljuk a negatív kritikát, jogos-e, őszintén:) és hajrá, muszáj változnunk, alakulnunk, hogy megleljük önmagunkat és megtarthassuk szabadságunkat, szeressük igazi szerethető énünket...........puszi mindenkinek

"DE, szeretném azt, hogy mások hagyják meg azt a jogot hogy én ÉN legyek."

Ez a jogod akkor is meg van,ha mások nem adják meg,mert te mindig is te leszel:))

Szép megfogalmazás,ez az én véleményem is.

Ember küzdj, és bízva bízzál!

Alapvetően optimista ember vagyol s mint ilyen a gondolataim, soha nem jutnak el idáig.Nem tudom tanulhatóe a derüs életfelfogás, vagy nem, de sokat segít az életben Talán Nekd is segítene, ha kicsit másként állnál a problémáid mellé. Elég sokat éltem már - lényegesen többet Nálad--volt részem mindenben.Örömben, boldogságban, sikerben--nem baj, ha valaki karrierista, az is a küzdelem egy része--és az ellenkezőjében. Minden rosszban megtaláltam a kiutat. Harcoltam érte, soha semmit nem adtam fel.Mindig volt elképzelésem a következő lépésről, még akkor is amikor meghalt a férjem, meghalt a 10 évvel fiatalabb öcsém, aki velem együtt élt.

Fogadd el a 99 éves anyukám véleményét, a cikked első mondatával kapcsolatben.Meghalni, az borzasztóan egyszerű, azt mindenki meg tudja csinálni, csak kicsit kell akarni.Élni, testben, lélekben egészségesen, azért sokat kell tenni, az már nem olyan egyszerű, az valami.

Ne fesd a derüs eget feketére és meglátod a Te világod is színesebb lesz. Sok sikert.

Előbb-utóbb megtalálod. Így kell lennie!

Olyan nagy ez a világ, biztos van benne egy, akinek Te vagy a NAGY Ő....csak össze kell találkoznotok.

...és bár tudom nem vigasz, hidd el, a mi oldalunkról is írhattuk volna ezeket a sorokat.

Az írás különben gyógyír. Sosem gondoltam volna, de én egy nagy csalódás után blogot kezdtem írni. Segített!

Én nem hibáztatok senkit, csak magamat. Ez jobb????

Előttem egy vaskapu csukódott el, és nem engedi át a fényt.

Én pl. nem szeretnék más lenni, nem akarom hogy mások megváltozzanak, - milyen is lenne a világ, ha minden ember egyforma lenne? - DE, szeretném azt, hogy mások hagyják meg azt a jogot hogy én ÉN legyek.

" Mindig mást hibáztatunk, mert az egyszerűbb.

Haladunk egy irányba ezzel a világgal, ami nem biztos, hogy nem lépi túl a „sebességhatárt”. Nincs kitartás, nincs hűség, nincs elkötelezettség. Önzés van. NEKEM JÓ LEGYEN! Valamilyen szinten nincs ezzel baj. A hiba ott van, hogy nem mindenki van azzal tisztában, hogy ő mire érdemes és ezért mit vár el. "

Ha evvel tisztában vagy ,akkor miért teszed mégis?:))

Próbáld meg nem a világot ,és más embereket okolni a "nyomorodért",és vizsgáld meg azt is mit vársz el másoktól.

Amúgy meg ,amilyen vagy olyan vagy,senki nem akarhatja ,hogy más legyél,de fogadd el,hogy mások is olyanok amilyenek,te sem akarhatod ,hogy mások legyenek.

Csalódott vagy ,mert nem jött össze?

Na és akkor mi van?

Az életednek csupán egy szelete a párkapcsolat,ami persze igen fontos dolog ,de nem minden.

Nem olyan rossz dolog egyedül maradni önmagaddal néha:)))))

Sosincs túl késő,szeretni vagy szeretve lenni újból!

Rengeteg olyan ember van,akinek semmi más nem fontos,csak hogy neki jó legyen, hogy érzelmekben,és anyagiakban is boldog legyen,ha kell másokon gázol át,anélkül hogy után megmondaná,hogy miért tette.

De ahogy vannak rossz, jó emberek is ugyanúgy, csak meg kell találni őket,nem szabad feladni!

Sok-sok olyan ember van,akik hasonlóképp jó felfogással rendelkeznek,és keresik a párjukat,aki hűséges és jó szívű. Attól mert még olyannal találkoztál, aki ezt nem érdemelte meg,nem értékelte, nem is szabad megváltoznod! Csak keress tovább,ha legalább az esélyt megadod a boldogság előbb-utóbb úgyis megtalál...

Addig pedig találd meg az örömöt az élet más területein..

Szia!

Hasonló "cipőben járunk".

Hirtelen ez az idézet jutott eszembe:

"...Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három, ezek között pedig a legnagyobb a szeretet..."

Elgondolkodtató a téma!!Kivánom hogy jobb szinben lásd a világot és mindennek legyen értelme.Szines az élet és nem minden a párkapcsolatokon múllik.Ha megtalálod őnmagad,akkor megfogod az élet értelmétis lellni-:)

Pusz hagymi