Válni vagy várni, ez itt a kérdés! (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Válni vagy várni, ez itt a kérdés!
De most ezt nem értem.....az a baj hogy pornot néz?
Ez a bajod? Drágám nincs olyan pasi amelyik ne nézne. Hiába válsz el a következö is fog. Abba nincs semmi rossz egészen addig amig csak nézi!
Az én páromnak is van, söt még magazinjai is vannak a gépen. A filmeket van hogy eggyütt is nézünk a hancur elött :D
Ez csak egy illuzio, és ha nem marad ki északánkét addig nincs semmi félni valod!
Jó tanácsot adjak, vagy rosszat...? Ugye rosszat nem akarsz - én sem szeretnék rosszat tanácsolni. Akkor milyen is lehetne a jó tanács.
Háát..., ahhoz sok mindent kellene ismerni, amit te/ti ismersz/tek, de nekem halvány gőzöm sincs róla.
(Tanács elmarad...)
A kérdés kapcsán jut eszembe: Amikor valakivel házasságot kötünk, egy fontos - egy nagyon fontos döntés elöttt állunk. A döntésünk minket fog jellemezni. Mert esküvő elött is van idő gondolkozni az olyan dolgokon: lehet hogy iszik, csajozik, pornófilmeket néz, vissza fordul a kiscsajok után, böfög, horkol, káromkodik, durván bánik a szüleivel, nem hajlandó orális szexre stb. stb.
Nem jobb a rövidebb útról vissza térni mint utána dupla gondokat szerezni..?
Viszont ha már valamit eldöntöttem és megigértem - és még hozzá szeretem is őt - akkor megint csak nem érdemes önmagunkat lejárátni..
Különben is: szeretni annyit jelent élni a szeretett lény életét. Úgy élni, hogy neki legyen jó (..ez rengeteg sok lemondás .. ilyet kevesen tudnak produkálni - az Édesanyákon kívül - mert minden szinte minden édesanya ezt teszi..)
Több óvatosságot és jó elhatározást kívánok!
Elnézést kérek, hogy nem a témával kapcsolatban kérdezek.
Nem Magyarországon élek és elég gyér a nyelvtudásom.
Nem értem mit jelent az a "baromira" szeretném..?
Azt, hogy "barom" , ha nem tévedek az igavonó állatokra szokták mondani. Azt hogy "barom"-fi meg a tyúkokra, libákra, kacsákra.
Ha valami "baromi" - ugye az állati..
De mi lehet a baromi-ra? Vagy az csak azt jelenti: "Nagyon szeretném" "Szivesebben tenném" - csak éppen nem női hanem zsivány kocsmai zsargonban?
Minden segítséget előre köszönök!
Várjál.
Mit veszíthetsz a várakozással?
Én szívesen viszem a háztartást és gondoskodom a szeretteimről, de csak míg kedvem van, ezért kell megbeszélni, hogy a férfiak is többet vegyenek ki a dolgokból, mert baromira szeretném e helyett, inkább a szexet, virgonckodást....beszélgetést...egymásra figyelést...és számtalan sok jó dolgot együtt ...
ezen nekünk nőknek kell első sorban változtatnunk, hogy megváltozzon az a nézet, ami anyáink idejében volt....de, szerintem, még nekik is több idejük volt egymással játszadozni, mint a mai világban, mert nem volt ilyen nyomás az embereken...média, meló, stb.
Mi is találnánk ilyen-olyan oldalakat, csak nincs rá igényünk, mert ha szeretünk, akkor velük akarunk mindent!
Ősembereknél hogy is volt??? Mert, úgy is maradt... az őspapa elment vadászni, az ősmama meg fújta a tűzet, vigyázott, hogy ne aludjon ki...pasik a mai napig vadásznak, azaz dolgoznak, csak a nők is elmentek keményen dolgozni és még háztartást vezetni stb....
talán, annál a kapcsolatnál lehet a mérleg nyelve kiegyenlítve, ahol megbeszélik és megosztják az otthoni munkákat is...függetlenül attól, hogy melyik női, vagy nem női teendő...
Na, látod!!!! Ez a legjobb amit tehetsz! Mozogj, sportolj! Ez nem csak testileg, de lelkileg is rendbe tesz, erőt ad. Nem is tudom miért nem ezt írtam, mikor nekem napi szinten életelemem a sport??
A gyógyszer egy kapaszkodó, ha mégis eldőlnél, akkor az segít. De,én ellene vagyok! Vonzd be, összpontosíts a jó dolgokra.
Egyedül te értesz meg úgy érzem!Talán mert pont ugyan abban a szoros cipőben járunk,annyi eltéréssel hogy te hozzászoktál a szorításhoz,én pedig még fészkelődöm.
Gyógyszer...ha nem veszem be,azonnal pánikrohamot kapok,hányinger remegés,fel akarom hívni beszélni a semmiről 1000jére,rohanhatnékom van,a kaja kiesik a számból,dolgozni sem tudok.Ha bevszem,semmi...(Fortin)
Nem fogom sokáig húzni így.A bizalomnak helyre kell állnia,ha nem beleroskadok.
Amúgy nem biztos h írtam,tökéletes pár vagyunk,mindenben egyetértünk,szeret ölelget a nap minden szakaszában éjjel álmában is kifejezi mennyire .Ha elmegy otthonról fél óránként hivogat.Ha társaságban vagyunk megállás nélkül magához húz,mindenki számára érthetővé teszi hogy oda van értem.
Ez az egy dolog van...önértékelési gond gátlás udvarlási kényszer szemjojóztatás a puncokon...gyenge.
Köszönöm a hasznos tanácsokat,épp eldöntöttem hogy elkezdek járni tornára valahová a lányommal megint.
Hát,így más!
Volt férjem2!Ő sem változott meg,mi is végig jártuk az összes utat.Én nem hagytam el ugyan,de ő igen,sok évi házasság után,egy másik nővel mert szerelmes lett.Elárulta utólag hogy irántam rég nem érzett semmit azért volt fusztrált boldogtalan és azért robbant, akár hányszor hazaért és meglátott.Egy akadály voltam számára.Én persze elengedtem,és láss csodát,pár hónap múlva az új feleségével ugyan ott folytatta ahol velem abbahagyta,pedig egy kategóriákkal jobb nő mint én,fiatalabb,mondhatni egy dögös kis vadmacska...már babájuk is van,de a helyzet változatlan.Szegény új feleség engem hív fel és panaszkodik az exemre...mit csináljak?Azért elégtétel hogy nem én váltottam ki a dührohamokat avval hogy nem voltam szerethető!
Tehát.Sok jót ezek után én sem mondhatok.Végleges szabadulás van?Biztos,van akinek sikerül,nekünk is volt olyan időszak,de aztán újra visszajött,és ami a lényeg a kislányunk nagyon szenvedett tőle.
Most hogy külön él az apjától 2 hetente látja ,könnyebb neki elviselni.Az én új ferjem...ezt a cikkben említett problémát kivéve nem írom ki hogy sajnos de tökéletes társ!
Bocsi, de nem lesz jobb!!!! És, még vissza is mész...fölénybe is hoztad...nem vagy a tulajdona...féltékeny, mert saját magával van baja! Dühös a világra és téged használ fel boxzsáknak!
Mentálisan gyenge a párod és nagyon komoly kezelésekre, dilidokira lenne szüksége! De, az életed nem játék.
Csak tapasztalatból mondok bár mit is!!! Nem rég összeroppantam, már nem is tudom hanyadszorra ...pszichésen..kész voltam..az összes tünetegyüttest produkáltam...és miért???.. Csalódtam, szerettem, most is szeretem..nem értettem, kétségbe estem,,,magányos voltam, fájt....lépjek, ne lépjek...most mi lesz???
Aztán közeledett a karácsony, amit imádok....gyerekeim, már nagyok, de látták szenvedek...nem tehettem meg sem velük, sem önmagamért, hogy tovább sajnáljam magam és rogyadozzak!!!
Más pasik kaparnának, de én nem...mert a szívem így, meg úgy..az ővé...hát, még az is maradt, de élvezem és engedem a bókokat...hiszen nőből van az ember lánya...és ez tud nagy rőt adni...felemelt fejjel menni, nem a földet nézni....
hát azért is fölálltam...ha, ő ilyen velem, akkor majd lesz más aki értékel...persze..mondani könnyű,,,de nem léptem....még nem tartok ott, hogy váltsak, viszont tanulva az eddigiekből, sok mindenben változtattam...nyítottabb vagyok...egy dolog van...ami nyílt seb maradt..a bizalom...elvesztettem és nem tudom, vissza jön-e valaha...ott híbázom most is, hogy túl sokat rágódom dolgokon...nem kell...tégy kedved szerint és ha nem tudod xy helyzetekben mit tegyél, hát menj el a barátnőddel moziba, vagy egy pubba...vagy állatkertbe! Lényeg, ne rágd magad! És gyógyszert ne!!! Csak ront a dolgokon...vagyis rajtad. minden fejben dől el és te döntöd el, mit hagysz, hogy ártson neked...azaz, mostantól ne ártson.....
Hát szerintem kiakad a férjem: ledobott az ágyba, nekinyomott a falnak, azt mondta egyszer, hogy széttöri a fejem, meg ilyen "apróságok": megrúglak stb (megpofozni sosem pofozott, vagy megüssön)... 4 hete eljöttem, s végig az volt bennem, hogy válok. De tegnap a Miatyánk közben azt éreztem, hogy megadom azt az egy esélyt, megbocsátom neki, ami volt és megkapja az utolsó esélyét, és én is meg a házasság is. Amúgy sem tudunk válni aug 12-ig s azért is gondoltam, hogy nehogy beadjam a derekam később akor inkább most.
A dührohamok általában csekélységből vannak, hogy miért nem figyelek kellő képpen rá, hogy miért beszélek hosszasabban másssal telefonon, s akkor én is vissza neki persze.
A pszichológus azt mondta, hogy látott már rosszabb esetet jó kimenetellel...nem tudom...lehet-e hinni neki, vagy csak a kenyerét keresi ő is!
A férjem azt igéri, hogy nem hibázhat, most nem. Tudja, hogy elveszítene. Minden pozitív tudlajdonságomat felsorolta egy másik lelkésznek és elmesélte, hogy igenis nála vannak a gondok. Azt mondta neki a másik lelkész, hogy vele van a baj, és én tükör vagyok neki és nagyon helyesen tettem, hogy elmentem, ilyesmit nő ne tűrjön el.
Az anyukája is mondta neki, hogy szedjem nyugtatót, szóval...hallja mindenfelől hogy baj van nála... Nah majd meglátjuk mi lesz...
Most végül is kinek kell a gyógyszer? Remélem , nem neked! Ha a párodnak, akkor nem fog segiteni, ha Ő önmagával nem rendezi az érzéseit, vágyait és nem tesz fontossági sorrendet. Kisebbség hiányban, boldogtalan lelkivilágban szenved, aki még nem találta meg önmagát. lehet, eszébe sem jutott, csak hiányérzete van. Pótcselekvésekben keresi az örömét, amibe nem enged be téged. Egy részt félti ezt a magánszféráját, másrészt ez neki egy kiteljesedés, visszaigazolás, ha levelezik is, pláne. Ez neki öröm, ego. növelése, mert valószinüleg máshogy nem tud érvényesülni. Vagy valamiért nem tudja magát elfogadni, ezrét keres mindig más beteljességülést.
Ehhez önmaga személyiségét kéne tanulmányoznia és megtalálni a közép utat.
Sok sikert kívánok, ha segiteni akarod ebben, mert szereted. Vagy hatalmas erőt, ha leszel olyan szabad akaratú, hogy nyiss a kapcsolatodon kívülre és megtaláld a számításaidat.
Pontosan!!! És gyógyszerek??? Jézúsommm..
Minek? Ha a lélek sérült, rendbe kell tenni! Pornóval nincs gond, csak, ha külön-külön csinálják....kinek mi a függőség...ami az egyiknél normális a másiknál lehet sok. Baj, ha nincs összhang. Nem gyógyszer kell, hanem személy csere ...Ha az egyik fél folyamatosan másra vágyik, akkor vagy engedni kell, vagy ha még van szeretet, habár ilyen esetben megkérdőjelezhető, akkor észrevetetni magunkat vele! Ami, ezek után nem könnyű, de nem is lehetetlen..