Utcai cipővel lakásban? (beszélgetés)
Ez számomra is talány volt.
Beértünk, munkakezdés, mindig kávéval indult.
Imádott mindenki kávét főzni, kiszolgálni a másikat, kitölteni a bögrékbe, odavinni az asztalhoz ... 4-en voltunk összesen.
Hát látom, mindegyik ledobja a kabátját, cipőt vált, és ugrik a kávéfőzőhöz :O
Mikor megkértem, h az én bögrémet ne taperolják inkább össze, köszönöm, én voltam a hülye.
És előtte mind a három a metrón kapaszkodott ...
Hááát szóval ...
És ez nem csak az óvónőre igaz, hanem a legtöbb ember ezt teszi a megfigyelésem alapján. A kollégáim nagy részét már sikerült rászoktatnom a kézmosásra, de van amelyik azt mondja, hogy minek? Ha hazamegy megmossa a kezét, de a munkahelyre minek? Majd megmossa, ha wc-re megy. Ilyenkor már kételkedek abban is, hogy akkor megmossa.
Ovis fertőzések pedig addig vannak, amíg a gyerekek immunrendszere nem fejlődik ki. Minden egyes ember másfajta bacit hordoz, az egyiknek kutyája a másiknak macskája van, ehhez hozzá kell szokni sajnos. Az én gyerekem 3 nap bölcsi után 3 hétig otthon volt, mert mindig megbetegedett, aztán úgy 3-4 éves korától már csak évente 2x volt beteg. Ezt az időszakot át kell vészelni:)
Mai egészségügyben vajon hol mosnak munkaruhát?
Otthon. Talán a benti cipőt, papucsot nem viszik haza.
Persze tudom évvel jár a bölcsőde. Csak nekem az nagyon furcsa,be érkezik mindenki a bölcsődébe,nincs kéz mosás,jön az óvó nő,a második aki később jön,cipő kabát le és megy a gyerekek közé. Ki tudja mivel jön,busz villamos..Aztán csinálják a reggelit,utánna az ebédet..van egy kis konyha bent.
Én szerintem egy kéz mosás alap,és mindenkitől elvárható..vagy legalább egy nyomós fertőtlenítő,hogy a kézen ne legyen mindenféle baci.
Nem kell annyira félni a betegségektől, van immunrendszerünk. És nem olyan fertőzőek a fajtársaink.
Erre akkor jöttem rá, mikor egyszer otthon felejtettem a fürdőruhámat, és kénytelen voltam kölcsönözni egyet az uszodában. Azt hittem, a menny leszakad. De nem lett a világon semmi bajom.
Én is így gondolom. Pláne,hogy a játszótéren a kutyapisis homokot is megeszik egyes gyerkőcök, teljesen mindegy, hogy anyuka otthon hipózott-e.
De kisgyerekekkel én úgy voltam, hogy jó, gyakrabban takarítunk, meg ugye nem nagyon tettem a hideg földre eleinte, hanem a boxban volt, és ahogy sok más anyuka, körbe szokás rakosgatni plédekkel ahol mászik, hogy nehogy megüsse magát (vagy ha megüti magát, ne annyira), és ezeket a plédeket is gyakran mossa az ember.
Teszem azt, én a kutyàkat sem engedem fel a díványra, míg le nem takartam egy nagy ágyterítővel, és ezt is hetente mosom. Azért nem szeretném, ha egyenesen a díványra mennénnek mert a szőrt utálom, maradjon csak a takarón, amit minden reggel leveszek, mikor ők kimennek és felteszek este, mikor bejönnek. Napközben a dívány tiszta. Nem hipóval mosom természetesen.
De sok olyan ember van, aki a nagy fertőtlenítéseket csak egy ideig vagy ritkán teszi, egy idő után belenyugszik, hogy ha nem tudja 100%osra, akkor nem csinálja sehogy. Ellenben, ha mondjuk normál módon takarítana, ami rövidebb ideig tart, de ezt nagyon gyakran, az tartható örökre mert gyors, így végeredményben mindig tisztább lesz, mintha valami nagyon precízet akarna csinálni de egyszerűen nincs ideje és hagyja a picsbe.
Egy hétig hordtam injekcióra..
A kisfiam meg most beteg,a bölcsiben szedte össze,ahol nem figyelnek semmire úgy mint pl.itthon én..
Én a dm ben veszek fertőtlenítőt,99% ban elpusztít mindent. Avval takaritok,ajtókat ,wc-t,mosdót,meg felmosok,minden nap. Kis fiam másfél éves,egész nap kúszik mászik. Nem hypo nem büdös...Van sprayben is avval a konyhában takaritok. Az ecet is jó mindenre,csak kicsit büdös..Mi is le vesszük a cipőt,de előfordul,hogy vissza kell szaladni valamiért. Míg nem mosok fel,addig nem mehet a földre a kicsi.
Van egy bichon frisée kiskutyam,már 13,5 éves. Egyszer nagyon beteg lett,súlyos bélfertőzése lett. Az orvos mondta,hogy valamit lenyalt a cipőkről otthon,vagy az utcán...
Nem tudom, észre vetted-e, hogy amit írtam, abban az szerepelt, hogy egy TBC-tenyésztő laborban dolgoztam akkor, mikor ezt mondta a főnököm.
Egyrészt elővigyázatosságból megtettem, amit mondott, másrészt meg csak tudja egy ilyen pozícióban dolgozó ember, hogy mit beszél ;)
Ezért később is, időnként, mikor eszembe jutott, különösen őszi-téli időben, ha minden trutyi el- és összefolyik az utcákon, emberi húgy, kutyaszar, köpedék, nem látod, de attól még a cipődre kerül, a mai napig megteszem, hogy egy felmosó ruhát kiteszek az ajtó elé, ami Domestosos vízbe volt áztatva, és utána olyanban is mosom ki. És bizony azon törlöm le a cipőmet, nem sima lábtörlőn.
Én konkrétan nem állítottam, hogy napi szinten többször is, ezt csak a fantáziád mondatta veled.
Amellett kultúrember lévén megszoktam én is az asztalnál evést, kézmosás után, tiszta tányérból, késsel, villával. Örülök, hogy te is így élsz :)
De a gyermeked, bármennyire is pedáns ember vagy, meg fogja elég sokáig nyalogatni a padlót is, meg minden más tárgyat is, ami csak a keze ügyébe kerül, mert az orális szakaszát fogja élni, és ismerkedik a világgal. Bízom benne, hogy nem a környezetvédelem lesz az elsődleges szempontod :)
Szeretsz a bolhából elefántot csinálni, látom:D
Nem baj, majd rájössz :D
Szerintem nozofóbiából naponta hypot etetni egy kisgyerekkel sem épp egészséges, de ez már más tészta.
Nem lehet enni nálunk a padlóról, de nem is szokásunk, nem is célunk. Maradunk az asztalnál, tiszta tányérnál, kézmosásnál, késnél, villánál. Ezt már úgy megszoktuk. Szerintem napi (többszöri) szintem cipőtalpat fertőtleníteni felesleges környezetszennyezés, -terhelés.
Onnan, hogy nem vagy fóbiás. :)
Ellentétben a fórum kiírójával. De ez csak az én megérzésem. Bár... 162 fórumot írt ki, többnyire magánéleti problémával kapcsolatban. Valami nagyon speciális segítségre lenne szüksége szerintem.
Na igen... :)
Plusz, honnan tudjam, hogy ha bejön mondjuk egy szerelő, nem hord végig valami lábgombát a padlón vagy nem lesz csupa lábszag a lakás?
Nálam még sosem volt olyan, hogy valaki bejött volna cipőben és méteres koszcsíkokat húzott volna maga után.
Nagyjából én is így működök. :) Elvégre a lakás azért van, hogy ő szolgáljon minket, s ne fordítva.
Takarítani akkor is kell, ha mi cipőt váltunk és senki nem teszi be a lábát hozzánk. Akkor miről beszélünk?