Túlélni a vásárlást egy kisgyerekkel
Mindenki látott már gyereket boltban hisztizni, aki üvölt, toporzékol vagy akár a földön fetreng...
Ilyenkor a legtöbben ítélkezünk, jó esetben magunkban, mert persze van olyan is, aki mindenben "tökéletes" és hangot is ad véleményének.
A legtöbben valami ilyesmit gondolunk, hogy el lett kényeztetve, rossz nevelést kapott, de rácsapnék a fenekére.
Én úgy gondolom már, hogy szegény gyerek biztos fáradt és a szülő/szülőkkel érzek együtt.
Mi lehet a megoldás a hiszti elkerülésére?
Szerintem, mint a legtöbb problémára a beszélgetés a legjobb módszer.
Illetve a következetesség is nagyon fontos, mert a gyerekek nagyon okosak! Ha azt mondjuk nekik, hogy nem veszünk meg valamit, akkor egy kis könyörgés, hiszti vagy szépen nézés se tántorítson el bennünket, mert ha egyszer elgyengülünk, akkor a gyerek joggal próbálkozik máskor is, hisz a határait próbálja tágítani, így mindig befog próbálkozni!
Beszéljük meg vele, hogy miért megyünk a boltba és kössük ki, hogy mást nem veszünk!
Persze ettől el lehet térni pl. lehet mondani, hogy egy valamit választhat, egy megadott összeg nagyságáig.
Testvéreknél, hogy mindenki "x" összeg értékig választhat, így vásárlás közben tanulják, hogy nem minden "darab" termék ugyan olyan értékű.
Legyünk türelmesek és hagyjuk, hogy válasszon például ízt egy adott terméknél, pl. joghurt.
Az árleolvasó használatával tudják tanulni, hogy ellenőrizzék a termék árát, aminek nincs kiírva, vagy nem egyértelmű.
Ill. össze tudják hasonlítani, hogy azt az árut, másik márkanéven olcsóbban is választhatják. Így már a tudatos vásárlásra tanítva őket.
Készítsünk listát, kérjük meg, hogy segítsen bepakolni a kosárba, így bevonva őt a vásárlásba. Ha már nagyobb és rá lehet bízni egy egy dolgot kerestessünk meg vele. (Nem tömegben, bevásárlóközpontban.)
Fontos beszélni a pénz értékéről, hogy mi mennyit dolgozunk egy adott termék értékéjét, a saját korának megfelelően természetesen.
És beszéljünk a következményekről, hogy mi történik, ha hisztizik. Pl.: hogy a következő vásárlásnál nem visszük magunkkal vagy nem választhat magának semmit. Ha már választott és szeretne mást is, akkor először figyelmeztessük, hogy ha nem hagyja abba az elsőt is vissza tesszük. (Ezt tegyük is meg, ha már kimondtuk)!
Koruknak megfelelően beszéljünk arról is, hogy nem rohangálunk a boltokban, mert balesetveszélyes.
Nagyobbaknál már, hogy nem hagyjuk a kosárban a táskánkat, értékeinket. Hogy nem állunk szóba idegenekkel.
Ha úgy látjuk, hogy fáradt, nyűgös a gyerek a vásárláshoz, akkor próbáljunk meg más alternatívát kitalálni, ha van rá mód, lehetőség. Pl. más családtagra bízni, házhozszállítást igénybe venni.
Hiszti mentes vásárlás után dicsérjük meg, hogy ügyesen segített, és hogy ezzel mennyire megkönnyítette a dolgunkat!
A három, hat és tizenhárom év különösen nehéz, mert ilyenkor mennek végbe az idegrendszeri változások a gyerekekben.
Mi szülők is tele vagyunk feszültséggel, minden irányból kapjuk a negatív jeleket, pánikkeltő híreket. És ezeket a rezgéseket a gyerekek is érzik rajtunk.
Mielőtt elindulunk mi is próbáljuk elengedni ezeket az érzéseket és türelemmel, nyugodtan szóljunk, hogy megyünk vásárolni.
Más felett ítélkezni nagyon könnyű!
Ezt tapasztalatból és önkritikát megfogalmazva írom.
Nekünk két fiúnk van 10 év korkülönbséggel.
Az elsőszülött (2003.12 hó) egy nyugodt gyerek volt és soha nem hisztizett, ettől azt gondoltam, hogy nagyon jól csinálom, amit csinálok és "meg volt a véleményem" a hisztiző gyerekek szüleiről. Nem szörnyűségeket gondoltam, csak annyit, hogy az a gyerek nagyon okos és tudja, ha hisztizik, akkor megkapja, amit szeretne.
Természetesen a "karma" nagy tanítómester így gondoskodott róla, hogy megtudjam milyen egy hisztis gyerek...
A második gyerkőc (2014.01 hó). És bizony volt olyan, hogy már olyan fáradt volt a bölcsiből hazafelé egy üzletben, hogy csak nekik kinyitott egy pénztár. A férjem élte át ezt az élményt, mert én esti továbbképzésen voltam.
Természetesen nem csak ebben az egy esetben hisztizett, de talán ez volt a legemlékezetesebb.
Mindenkinek hiszti mentes, jó vásárlást kívánok, ítélkezés nélkül!
Írta: boldogabban, 2024. március 26. 09:35
Fórumozz a témáról: Túlélni a vásárlást egy kisgyerekkel fórum (eddig 11 hozzászólás)