Titeket is bánt, ha igazat mondtok, és mégsem hisz nektek senki? (beszélgetés)
Aha...
Már hét elején is van matiné?
Én már akkor is ilyen voltam, amikor megismerkedtünk...
Igazából nem... Elég fiatal vagyok még... 27...de brutálisan későn érő típus vagyok...
Én hamar túl tudok lépni ezen. Arra gondolok, hogy ez az ő problémája, mást mondani nem tudok, tudom sajnálni.
Mindenki magából indul ki. Aki sokszor szokott hazudni, alapból mindenkiről azt feltételezi, hogy nem mond igazat.
Az nem lehet, hogy csak reménykedik, hogy felnőttként nem olyan vagy, mint gyerekként?
Ismerős helyzet. Őszinte ember vagyok. Inkább hallgatok, ha az őszinte véleményem bántó lenne, de nem hazudok. Anyósom mégsem hisz nekem, pedig pont ő hazudott többször is a szemembe. Azt hiszem, Liliom 10 idézetének van némi alapja ... :( Ja, és igen, nagyon bánt, hogy nekem nem hiszik el az igazat, szemben a nyilvánvalóan rosszindulatú ember hazugságával.
Az tényleg nehezen hihető, hogy felnőttként is olyan vagy, mint gyermekként. Csak átestél valami fejlődésen, nem?
Elhiszem. De ne csinálj belőle nagy ügyet !
Olyan nincs, hogy senki nem hisz Neked !
Van egy jó aforizma : " Nehéz elhinni, hogy valaki igazat mond, mikor mi a helyében hazudnánk."
Nekem anyam nem hisz soha. Meg nem is hitt régen se. Azt mondja mindig hogy látja rajtam mikor hazudok. Sz*r amikor pont azok nem hisznek benned, akiknek pedig kellene :D És az tényleg fájdalmasan bántó tud lenni.
Max. vannak olyan dolgok, amelyekben olyan vagy felnőttként, mint gyerekként, (pl. rendetlen vagy, vagy félsz a kígyóktól stb.) de olyan nincs, hogy 100%-ban ugyanaz lennél.
Ez nettó hülyeség.
Az èlet formàl. Nem vagy olyan...
A senki semmit, és a párod ezt, az nem ugyanaz.
Meg aztán nyilván nem olyan egy gyerek, mit egy felnőtt. Miért és miben bizonygatod ezt?
A párom. Azt, hogy én gyerekként is olyan voltam, mint felnőttként.
Volt egy-két ember, aki nem hitt. Nagyon bántott, de túléltem.
Igen, elhiszem.
De ki az, aki ne hinne egy anonimnak?
Ki az, aki nem hisz neked? És mit nem hisz el?
Tudom hogy vannak komplikáltabb emberek,,de azt elvárni hogy a " lelkedbe lássanak" és így silabizálják ki a valót,, erős túlzás.
Ha csak nem a szeretteidről van szó.
Nem kell hantazni, es akkor nem lesz ilyen baj.
Aki ismer tudja hogy igazat mondok,akkor is ha fàj a màsiknak.
Aki pedig nem ismer annak a véleménye nem èrdekel.
Én mindig az igazat mondtam, de nem látnak bele a lelkembe, valószínű ezért nem értik... Az emberek sajnos különböznek.
Olyan még nem fordult elő, de igen, bántana. Talán tulzás amit irtál, lehet h akad aki nem hisz el mindent amit mondsz.
Ezt csak akkor tudom elképzelni ha korábban sok hazugságon kaptak rajta és azért nem hisznek el valamit, legalábbis én még ilyen problémába nem ütköztem, szava hihető ember vagyok.
További ajánlott fórumok: