Ti honnan tudjátok, hogy nagyon szerelmesek vagytok? És létezik olyan, hogy ahogy az ember idősödik úgy nem lesz olyan szerelmes se? (beszélgetés)

A kettő nem zárja ki egymást. Én már tudom mik párom idegesítő tulajdonságai, de ettől nem vagyok kevésbé szerelmes. Egyszerűen egy idő után elmúlik a rózsaszín köd, már vannak kisebb viták, veszekedések, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé szeretnénk egymást.

Sőt, olyan dolgot is meg tudtam neki bocsájtani, amiről soha nem gondoltam volna.

bocsi!engem=engedem

elírtam:))

Egyértelmű, hogy a szerelem nem korfüggő. Viszont az is igaz, hogy idővel megkopik.

Én is őrülten szerelmes voltam a férjembe, amikor összeházasodtunk és ez évekig tartott. Aztán történt valami, ami teljesen tönkretette a kapcsolatunkat. Akkor elmúlt a szerelem, válságba került a házasságunk, mégis együtt maradtunk.

Azóta megoldódott a problémánk, viszont a szerelem nem jött vissza. Időnként nagyon hiányzik az az érzés, mert olyankor az ember a fellegekben jár.

Visszatérve a címben feltett kérdésre:

új szerelem bármely életkorban jöhet, viszont a hosszabb ideje tartó lassan-lassan megkopik és jó esetben szeretet marad utána.

Ezzel részben egyetértünk.

Egy ismerősöm fogalmazta meg úgy, hogy a szerelem szép dolog, de a házasság komoly gazdasági fúzió (ja, ő is közgazdász, mint én).

Szóval kell a szerelem, de a házassághoz józan ész is kell. Értem ezalatt azt, hogy most pl nagyon szeretem a párom, ő is engem, minden vágyam, hogy megkérje a kezem, ugyanakkor tudom, hogy csak 3 hónapja élünk együtt és mielőtt lépnénk ki kell próbálnunk, hogy egyáltalán működik-e. Nem hirtelen felindulásból, vagy rózsaszín ködből kell házasodni, mert -néhány szerencsés kivételtől eltekintve- nem sok jóra vezetnek az elhamarkodott dolgok.