Tényleg nem kellek? (beszélgetés)

Ide figyelj, ugye mondtam, szerencsés vagy, hogy megszabadultál Lettitől?! Fura stílusa van, mondhatni pocsék. Látod Bumikám, kilépett, de más néven visszajön kukkolni! DDDD...

Majd találunk mást, ne aggódj!!!!

Soha nem is volt az. Szerintem csak elhitette magával is (szeretett volna az lenni). Olyan dolgot nem tudott tovább elviselni bennem, amin egyszerűen nem tudok/tudnék változtatni, mert akkor már nem is én lennék. De nagyon hosszú és összetett, ha érdekel, majd privátban leírhatok pár dolgot :).

Én a suli által indított tanfolyamon vettem részt. A legtöbben természetesen a barátjukkal mentek. Volt egy-két szingli srác (csak az volt a baj, hogy fiatalabbak voltak mint én-és az már nálam nem oké:)), na meg vagy 6-7 szingli csaj. Végül a barátnőmmel salsáztam végig a tanfolyamot. Megtanultuk a fiú és a lány lépéseit is XD. Bár táncolhattunk volna pasikkal is, de a párok nem akartak felbomlani. Ha pedig egyszer-kétszer a kezem közé került egy hímegyed, a barátnője már szúrós szemekkel méregetett. Jajjjjj :D:D:D:D De jókat szórakoztam :D:D:D

Nem semmi ha végigolvastad, szerintem lassan már regénynek is jó lenne. ;-)

Sajnálom, hogy a sráccal így alakult, tényleg nem volt tőle fair dolog, hogy ámított úgy, hogy tudta, hogy nem szerelmes. Bár azért nem mindegy: soha nem is volt az, vagy csak két év után elmúlt?

Arra a tánciskolára pedig kíváncsi lennék, ahol több a lány, mint a fiú, én mostanában pont az ellenkezőjét tapasztalom. Oda járnak a srácok csajozni. :-)

Elolvastam az összes hozzászólást, és nagyon jókat nevettem, úgy látom jó emberekkel hozott itt össze a sors :D. Amúgy át tudom érezni a helyzetedet. Sokáig nem volt kapcsolatom. Majd megelégeltem a dolgot. Úgy gondoltam én megérdemlem a szerelmet. Nem vagyok egy plázacica, de azért ütöm az átlagot. De egyszerűen nem akart összejönni egy kapcsolat se. Tanultam, a bulizás nem az én világom, elmentem táncra (tipikus, hogy több lány volt mint fiú). Szóval végül az internet mellett döntöttem. Nagyon vágytam egy kapcsolatra. Azonnal összehozott az élet egy férfival. Nem volt egy könnyű eset. Naiv voltam, tapasztalatlan és nagyon szerelmes. Elfogadtam őt olyannak, amilyen. Mindig mondta, hogy én vagyok számára az Igazi. Aztán eltelt két év. Még az egyik héten a közös jövőnkről beszélt, a másik héten már arról, hogy hónapok óta nem tudja velem elképzelni a jövőjét. Nem tud elfogad. Na szóval, két év alatt jutott el a srác tudatáig az, hogy nem is szerelmes belém. Közben meg a gyerekeinkről beszélt. Tehát örülj neki, hogy a kapcsolatod csak három hónapig tartott és nem évekig. Persze a történtek után én is másképpen látok mindent. Nagyon sokat tanultam ebből az egészből. Jó nagy pofon volt, de úgy látszik megérdemeltem :). Most próbálok visszatalálni önmagamhoz. Végre megint úgy tudjak a tükörbe nézni, hogy büszke legyek magamra! Úgy hiszem ahhoz, hogy párt találjon valaki, szükség van arra, hogy „teljes” életet tudjon élni egyedül is- meg kell találnia az embernek a lelki békéjét. Igazából megkaptam a fiú családjától, hogy túl jó voltam hozzá és ne bánkódjak, mert százszor jobbat érdemlek. Csak bosszantó, hogy hiába voltam annyira jó, mégsem kellettem. Tudom, hogy az ilyet nem kell sajnálni, mert miért sirassak egy kapcsolatot, ami teljesen egyoldalú volt. Csak rossz a tudat, hogy ekkorát csalódnom kellett!

Amúgy a jógát én is támogatom! Jó, csak nagyon nehéz és rengeteg türelem kell hozzá! :)

Igen ez a szöveg is ismerős nekem,de Neked még mondhetom, hogy "türelem"!

Egyébként teljesen egyetértek veled,a lányokkal kapcsolatban.

TISZTELET A KIVÉTELNEK!

A Te korosztályodban még sok a normális csaj vagy aki még formálható.:-) Esélynövelőként

olyan helyekre kell eljárni(tanfolyam, sport...stb), ahol több a nő mint a férfi.

Szia!:))

Azt hittem, minden a legnagyobb rendben van....

De ne kenődj el!!!! Időd, mint a tenger:) Megtalálod az igazit...