Tényleg nem fontos? (beszélgetés)

Nem mindenkinél a felhajtásról szól a dolog! Én is szeretném látni a lányomat ahogy kimondja az igent! Ha nem tudnánk fizetni az esküvőt akkor két tanu, a szülők, szűk vacsora és kész! De ha már a lányomék úgy döntöttek, hogy összeházasodnak akkor szeretnénk emlékezetessé tenni!!

Nekünk 2 éve volt! Mindkettőnknek a második de az IGAZI! Szűk család ( 30 fő ) kibéreltünk egy klubb helyiséget. Mindent mi csináltunk. Sütés, főzés. A süteményeket is a család több tagja készítette el! Páromnak egy barátja jött segíteni és ennyi! Nagyon jó volt. Hajnalig mulattunk!!!

Nagy felhajtás nekünk sem volt.

A nagyapám egy barátjával volt tanu úgy esküvőn, hogy a polgármestei hivatal környékén egy fiatal pár megkérdezte őket, hogy egy negyedórájuk lenne-e, hogy segítsenek nekik. Aztán ha már ők voltak a tanuk, egy közeli kocsmában egy fröccsre meghívták az ifjú párt :)

Szerintem a házasságnak nem az a lényege, hogy van egy papír, hanem az, hogy az ember kimondja egy szóval, hogy megtaláltam akivel le akarom élni az életem.

És sokan ezért ellenkeznek. Mert mindenkinek van a környezetében csalódott, kiábrándult ember, aki "belebukott" házasságba, hosszú kapcsolatba. A vészjóslók előre körbekárogják, hogy a házasságok fele úgyis válással végződik. Nem azért mert rosszat akarnak a másiknak, hanem azért, hogy igazuk legyen örülnének is, hogy X év után az orra alá dörzsölhetnék a másiknak, "én megmondtam". Mert ugye olyan jó, ha az embernek igaza van, az meg olyan rossz, ha mások látják, hogy tévedett.

Ha nem így lenne, akkor akik azt mondják, hogy felesleges, mert úgysem változtatna, azok a párjuk kedvéért simán rászánhatnának fél órát arra, hogy besétálnak az anyakönyvvezetőhöz két tanuval, és megvan a másik öröme is.

Mondjuk hozzátartozik, hogy én a jogi előnyeit is jónak tartom. Most aktuális a rohangálás hivataltól hivatalig ilyen miatt, ezért hozom ezt a példát: ha cselekvőképtelen lennék, akkor eléggé le van szűkítve azoknak a száma, akik a nevemben eljárhatnak. (Persze sarkosítottnak tűnhet a példa valakinek, de nekem nagyon is életszerű, mert egyik rokon a másik után...)

Nekem inkább az kérdés, hogy az élettársi viszonyt minek összemosni a házassággal. A hajam ki tudnám tépni, ha azzal jön valaki, hogy neki miért jár kevesebb jog, mint a házasoknak. Ha kellenek neki azok a jogok, akkor házasodjon össze a társával. A melegeket ne keverjük ide, mert először is nagyon kisebbség, meg az már más vita...

Én egy 15 éves házasságot bontottam fel....

A jelenlegi párommal nagyon jól megvagyunk, de engem a hideg kiráz, ha el akarna venni:) Pedig szeretem, de nem egy papír tart össze egy kapcsolatot és sajnos még a gyerek sem. Az a fontos,hogy szeretitek egymást, jóban rosszban egymást segítitek. Mi kell ennél még több??? Esetleg tartsatok egy évfordulós ebédet, ahol az egész család, rokonság összejöhet és jól érzik magukat. Manapság már a lányok nem veszik fel a férj"né nevet sem...Maradnak a sajátjuk mellett, hozzácsatolva a társukét is.

Legyen így jó,ahogy van!!

na igen

ha a lagziról beszélünk akkorahhoz nincs hozzáfűzni valóm

abban egyet kell értsek

akkor mondjuk úgy, hogy nem mindedjikben van

pl. azok amikor az utcán felvonulnak meg ilyenek az már lehet annak számít de amikor szűk családi körben ünnepelnek és beszélgetnek abba semmi de semmi magamutogatás nincs

azért benne van-végül is az az eredeti célja-megmutatja a fiatal párt!azért van a készülődés hagyományok stb. az egy dolog hogy mostanában sok családi 10 fős esküvőről is hallok-de inkább anyagiak miatt.komolyan el lehet rajta agyalni érdemes-e milliókat költeni vagy költetni a szülőkkel.

csak egy példa az esküvői ruha már nem az ártatlanság miatt van-sokkal inkább az én napom, én vagyok a királynő nézzen mindenki!

persze nem vagyok esküvő ellenes, mert lehet nagyon szépen meghitten is esküvőt lagzit tartani.

és mindenkinek,aki tervezi csak ilyet kívánok!

hát azt nem tom

a miénk nem volt annyi

azt az egyet nem értem, hogy miért kell azt megvárni, hogy a szülők fizessék

mi nem engedtük, hogy 1 ft-is adjanak

se nászajándékot

nekem nem állt szándékomban magamat és az esküvőnket mutogatni senkinek

csak szerettem volna ha a szüleim és a testvéreink ott vannak életünk legszebb bocsánat 1. legszebb eseményén

de én csak a magam nevében nyilatkozom

egyébként menyasszonyiruha szalonba dolgoztam

de senki sem a pucosságra ment

de abba mi a magamutogatás ha életünk legszebb napján ott vannak a szüleink és a testvéreink?

vagy kinek és mit mutogatok?

Nem azt mondtam, hogy ő ezért akar, hanem, hogy sokan ezért akarnak egy tökfelesleges dolgora pénzt költeni.

Az egész esküvő dolog csak magamutogatás.

Szerintem se fontos a papír, nem attól leszünk boldogok, hogy kimondtuk azt az igent. Ez csak egy formaság. Viszont valamilyen szinten egy biztonságérzetet ad, és sok embernek állítólag élete legszebb napja :)

Mi jövő nyárra tervezzük. :)

ez a férfi szeret téged

csak mint ahogy az előttem lévő csajok írták így lett nevelve

siettetni nem akarom.

A babát is ő emlegeti mostmár inkább.

látod

nincs itt semmi baj

majd eljut ő is arra a szintre, hogy akarja

annyi az egész szerintem, hogy megmondod, hogy te kicsit azért szeretnél esküvőt, de nem sietteted

majd, ha úgy érzitek, hogy mostmár jöhet

én úgy gondolom. hogy nem azért házasodunk mert így majd nem hagy el a szeretett fél, ez butaság

mi 5 évig voltunik együtt akkor amikor összeházasodtunk, ez volt májusba, de még most is a hatása alatt állok

olyan jó érzés, hogy van egy férjem és mostmár hivatalosan is összetartozunk, nagyon jó érzés, én úgy érzem, hogy még szorosabb lett az egymás közötti kapcsolatunk mint esküvő előtt

ezt minden nőnek meg kell tapasztalnia

nekem és a férjemnek is fontos volt a papír

szerintem pont erről szól az együtt élés, hogy kompromisszumot kötünk

ha én nem szeretek egy ételt de a férjem igen akkor is megcsinálom

szóval nem azt mondom, hogy akkor mindenképp a srácnak kell beadni a derekát, de ha kicsit is szereti a hölgyeményt akkor valamilyen úton módon csak kitalálnak valamit

a férjemnek csak az volt a kívánsága, hogy ne legyen tól sok ember, és így is lett

nekem is volt egy pár és az úgy is történt

Ha neked fontos, teljesen mindegy miért, akkor apránként értesd meg vele, de csak lassacskán. :)

Nem kell törődnöd vele, hogy más mit mond, ellene vagy mellette érvel vadul, mert mindenkinek mások a belső igényei. Ha a te igényed ez, akkor azt meg kell valósítani. :) Teljesen mindegy, hogy azért szeretnéd, mert mélyen vallásos vagy, vagy csak szeretnéd átélni egyszer egy életben ezt is, a saját belső hangodra kell hallgatni. :)

a házasságkötés nagy dolog, de az is ha valaki együtt marad a párjával gyereket nevelnek-mint ahogy a párod családjában.

mi 15 éve vagyunk együtt, nem vagyunk házasok, van egy fiunk.

én is szeretnék esküvőt, párom nem.

de őt nem a papír zavarja, hanem pont a ceremónia, ruha, készülődés család felhajtás.

elvenne ha csak 4-en mennénk be.talán valamikor meg is tesszük.de már összetartozunk.meg sok mindent átéltünk-jóban rosszban.

szóval én megértem és elfogadom hogy őt zavarná a felhajtás, tőle ez távol van.

és abban igazat is adok neki hogy minek költsünk olyan emberek vendégül látására akivel lehet köszönő viszony sincs vagy nem ismerjük egymást-de előtte mondjuk ki az igent, meg csók?

és amúgy is a lagzi pénzt a gyerekre költjük.

a szűkebb családdal barátokkal meg esküvő nélkül is találkozunk-vacsizunk,bulizunk.

szerintem nem baj ha így gondolja, lehet a családjában így szokás.ez van.de a családalapítás

is szokás náluk, úgyhogy a helyedben nem izgulnék-ez mindenhez képest egy apróság!

Szerintem a szerelem nem papír függvénye. Nekem sem olyan fontos a házasság. 3 éve vagyunk együtt a párommal. Mi is beszélgettünk erről, de arra jutottunk, hogy mivel az én szüleim csak nagyon keveset tudnának beleadni az esküvőbe, az ő szülei ugyan többet, de még így is a lagzi felét nekünk kellene állni. Ha pedig már összeházasodunk, szeretnénk egy nagy lagzit csapni. :) És házassági levél nélkül is együtt élünk, egy kasszán vagyunk, tehát az életünkön mit sem változtatna. Addig pedig élünk így is boldogan. Szerintem egy napon összeházasodunk majd, de ha nem, úgyis jó. :) Csak szeretném, ha egyszer ebben az életemben lehetnék menyasszony is. :) Biztosan jó dolog lehet. :)

Ha neked fontos, hogy össze legyetek házasodva, akkor ezt neki el kell fogadnia. Szóval lassacskán meg kell értetned vele, hogy ez számodra nagyon fontos. De valóban olyan fontos neked? Hiszen anélkül is szeretitek egymást, ugye?