Tényleg mindig, minden az én hibám? (beszélgetés)
Hmm...szóval tökéletes férfi nincs, és tökéletes kapcsolat sem, aki mást állít az egészen egyszerüen hazudik, viszont amit én biztosra veszek hogy egy kapcsolat nem állhat abból hogy a másik bolondot csinál belöled állandóan...márpedig nekem itt a leírtak alapján így tünik a helyzet.
Tény hogy iszonyat nehéz egyedül, föleg külföldön.Söt ha öszínte vagyok akkor még sok sok év után sem érzi magát az ember otthon, de én úgy érzem hogy a halálomig sem fogom. Ennek több oka van, de leginkább az hogy mi magyarok teljesen más felfogású és mentalitású nép vagyunk mint a nyugat erurópai népek zöme - tisztelet a kivételeknek.
Nincs olyan nap, és talán nem is lesz amikor az ember ne gondolna a hazájára és azokra akiket hátra hagyott, viszont úgy gondolom hogy elöre is nézni kell.
Az én legtöbb ismerösöm és osztálytársam, barátaim is már családosak nagyrészt, vagy házasok...én még nem vagyok egyik sem, de úgy gondolom hogy ez nem mérvadó. Azért sem mert nem lehet a banánt a kivivel összehasonlítani....én élem az életemet a magam tempójában, a magam elképzeléseivel, és történéseivel. Vannak dolgok amiket el kellett hogy fogadjak hogy nem lehet az életet siettetni, az idö kerekét sem elöre se hátra nem lehet forgatni.
Ami a hibákat illeti úgy gondolom, hogy igenis kellenek hibák amiket elkövetünk vagy elkövettünk, mert - jó esetben - azokból tanulva formálódunk azokká akik vagyunk.
Nem éri meg a múlton rágódni, vagy azon hogy jó-rossz volt e egy adott döntés....azzal kell élni ami most van és abból a legjobbat kihozni.
Ha úgy érzed - de légy öszínte magadhoz- hogy ez a férfi téged boldoggá tud majd tenni, és egy olyan fajta kapcsolatra alkalmas lesz amit vársz töle, ill. tudsz azzal a modorral, mentalitással és jellemmel hosszútávon mit kezdeni ami neki van, akkor folytasdd vele tovább a dolgot, beszélj meg vele új randit stb.
De ne feledd hogy, embereket ill. alapvetö jellemvonásokat nem lehet megváltoztatni, maximum ideig- óráig tud a másik túllépni az árnyékán és úgy csnálni "mintha..."
Szóval ha te ezt a férfit így ahogy van eltudod fogadni, akkor folytasd a kapcsolatot, viszont ha nem érzed így jól magad abban ami van...akkor szerintem jobb egyedül lenni mint társas magányban, esetleg bebeszélt büntudattal.
De ez csak az én objektív véleményem a te leírásod alapján.
Kívánom a legjobbakat.
Ezzel teljesen egyet ertek.De nalam a "nem tartozok sehova se" erzes nem kulfoldon kezdodott.Engem inkabb ez "uzott ki" kulfodre.Otthon minden ismerosom ferjhez ment,gyereket szult pikk-pakk,hippihuppi,csak ne voltam a kakukk tojas.No persz en is ferjhez mentem,de nem sult el jol.Es gyerekem se lehetett,tobbek kozt ezert valtunk el,oke tudom ilyesmi sok helyen megesik...nem egyedi dolog.
Meg tudom en,hogy eddig is nagyon rosszul valasztottam tarsat.Ma mar nem igy csinalnam,vagyis ezen vagyok.Es igen kulfoldon elni egesz mas vilag.Nem a kolbaszbol van effektus...hanem a senki sehol,es csak magadra szamithatsz mindenben.Na ez a kemeny!En beszelem a nyelvet,ez nem problema.Megtanultam amiota itt elek,a munkamhoz is kell,meg amugyis.
Mar van par ismerosom is,de ez sem ugy van,hogy kimegyek az utcara es hupszi a nyakamba ugranak,hogy jaj anyam hat csak rad vartunk legy a baratom:D
De jol is van ez igy,igyekszek helyt allni minden teren.Azt hiszem emberileg lelkileg mar vagy 100x levizsgaztam,kicsit mar unom is.No dehat ilyen az elet,semmi sem jon rendelesre,mint a pizza:) Igyekszek "megulni a fenekemen" es kivarni a sorsot.
Én is külföldön élek és teljesen megértem hogy, milyen rossz neked, én is jártam ebben a cipöben.Ami nekem segített hogy nyitott voltam a helyiekkel - így a nyelvet is hamar megtanultam-és én pl. itteni egyesületbe is beléptem ahol azért volt kivel játszani - tenisz egyesület- meg beszélgetni stb....esetleg hátha van hasonló lehetöség a te környékeden is.
De egy tény - még ha sokan nem is hiszik- tényleg csak kevesen alkalmasak arra hogy külföldön éljenek, mert nagyon nagyon nehéz elviselni a hontalanságot, és a "nem tartozom sehova" érzést.
szia,
nem olvastam végig hogy a többiek mit írtak mert csak az én véleményem szeretném elmondani.
Úgy gondolom hogy a hiba nem benned van. Amikor én megismertem a páromat 800kilométer választott el minket, de amikorra megbeszéltük hogy találkozunk akkor bizony ott volt pontosan, idöben a 800kilométer ellenére is. Pedig mi is interneten ismertük meg egymást, és msn-en meg telefonon tartottuk a kapcsolatot. Ezzel most nem magam vagy a páromat akarom fényezni, hanem egyszerüen arra rávilágítani hogy szerintem ez abszolút karakteresség kérdése hogy, ha megbeszélek valakivel egy találkozót vagy randit és tudom hogy a másik készül rá, akkor vagy idöben - nem fél órával elötte vagy utánna- szólok hogy valami közbe jött, vagy pedig úgy rendezem a dolgaimat hogy ne jöjjön semmi közbe.
És az hogy "ilyen meg olyan vagy" neveséges, mert valószínü hogy neked is lett volna jobb dolgod a szabadnapodon mint a hercegre váró királylányt játszani. Igenis hülyét csinált belöled, te meg kuka vagy ha bedölsz neki még egyszer.
Nem akarok rosszindulatú lenni - de mivel már sok mindent láttam - nem lehet hogy ez a pacák csak mondta hogy elvált, és te lettél volna neki a kiruccanás, csak nem jött össze a dolog???
Draga Libra:)!
Ertem en,es nem is haragszok senkire se,sot!Nem is kell velem finomkodni,kulonben mi ertelme lenne a forumnak?!
A te irasaidat eddig leginkabb csak olvastam mas forumokon,es nagyjabbol egy velemenyen vagyunk/voltunk mas temakban is.Es ja,orulnek ha egyszer egy tarsasagban fogyasztatank a sorunket-borunkat...ugyan igy massal is:)
Nehez ez a forumozas igy handsulyok,erzelmek nelkul,de meg igy is jobb a semminel.
Kulon koszonom a jo kivansagokat es a szep szavakat.Tudod ez egy pohar viz ilyenkor a sivatagban tengodonek:)No,de azert meg nem aztatom be a kotelet,meg a vegen elkopik oszt nizhetek rosszabb idokben hogy hova lett:DDD
Drága Mona!
Lehet, hogy ÉN néhol élesebben fogalmaztam, de nem volt szándékos!
Olyan emberként írtunk Neked, akik kívülről, objektíven látják a dolgokat.
Tudod ez a "Nem látja a fától az erdőt" effektus.
Lehet, hogy mi is elkövetjük, elkövettük ezeket a hibákat és nekünk is volt aki felhívta erre a figyelmünket.
Változatlanul fenntartom a véleményemet, amit a témában írtam, csak társíts hozzá egy kedves mosolyt és egy baráti ölelést.
Nagyon egyetértek a többi hozzászólóval is, nem veled, csak a szisztémával van a gond !
Én személy szerint nagyon szívesen lennék a baráti társaságod tagja, mert szimpatikus, értelmes, jó lelkű embernek tartlak. (Ha ez jelent Neked valami vigaszt, ebben az elkeseredett állapotodban!)
Innentől kezdve már csak közhelyeket írhatnék, ezért elbúcsúzom és kívánok sok szerencsét az életedben!
En nem haragszok senkire se aki itt veszi a faradtsagot es ir az en altalam kiirt formura-no csak hogy teljesen formalis legyek:).
Komolyan orulok,hogy irtok,es mint emlitettem nem vagyok cukorbol sem,talan nem jol vazoltam fel a helyzetemet,vagy mittudomenmar...:)Nehez ez igy.Talan ha egy asztalnal ulnenk es soroznenk,boroznank,mindegy-ki mit szeret-ugy talan masabb lenne a hangulat.
Es igenis es koszonom,es ertekelem a hszeiteket.Ertem azt is,hogy valami lehetseges rossztol akartok megkimelni:)
Nehez ez...
Azota az x srac mar tobb smst is irt,hogy mi van velem,tan meghottam,vagy mi van?Nem valaszoltam.Meg birom:)O mar nem erdekel.Sz.r vol,ki is sirtam magam a helyzet miatt,de mar valaszolni nincs erom.Minek?Hogy kerjen meg egy randit amit ugyis lemond,utana meg rosszabb legyen...nekem...mert o sz.ik bele?Na ezt nem...pedig iszonyat nehez nem valaszolni...nem is hittem volna,mert ugye milyen egyszerunek tunki telefon le,oszt kisz pass...aham hat nem telefon kezbe majd le,majd kezbe majd le....:DDD
Jajjjjjj,kisz.Hulye pasik!:)
Én éltem egyedül. Nagyon rossz volt. De a jobbik rossz volt. Persze más a helyzetem, nem voltam tök egyedül, csak párom nem volt (szüleim élnek még szerencsére). Tehát ilyen szempontból nem tudom átérezni a helyzeted. Olyan helyzetben is voltam, ahol hiába vett körül sok ember, mind a létem ellensége volt. Ez talán rosszabb, mint a magány.
Igazából azt hiszem sokan voltunk hasonló helyzetben, mint Te és sokan tettük meg azt a lépést, amitől most védeni akarunk: a magány elkerülése végett belementünk olyan kapcsolatba, amibe nagyon nem kellett volna.
Sajnálom, ha letámadtunk, de ennek fényében szerintem megértesz engem vagy a többi kommentelőt is, aki óva int ettől az egésztől. Ismeretlenül sem szeretném a szenvedésedet. Azt hiszem részemről ezért ez a "vérmesség". Ne haragudj.:)
Nem állt szándékunkban letámadni, bocsánat, ha úgy vetted. De a hsz-ekből úgy tűnt, hogy te már szinte mindenáron keresel társat, teljesen rágörcsöltél. Így biztosan nem fog menni, hogy folyton a hiányra koncentrálsz. Ezt a pasik is megérzik, és a normálisabbja menekül, a szemétje meg rádtapad...
Mért nem próbálod meg egyszerűen élni - és minél változatosabban, színesebben - az életedet? Azért, mert nincs párod, nem kell egyedül lenned. Keress barátokat, járj el társaságba, keress hobbikat, amiket élvezel, és lekötheted magadat velük. Ha élvezni tudod az életedet, akkor a szerelem is könnyebben rád talál, úgy hogy, észre sem veszed. De ehhez az kell, hogy ne ez legyen az elsődleges, minden felett álló vágyad.
"Az ilyen "zűrös" férfiakat pedig messziről kerüljed el, ha jót akarsz! (És itt nem az elmúlt, lemondott találkozókat, vagy a vádaskodásokat értem)"
Hanem miket?Kicsit bovebben,mert ennyibol nem ertem.
No,persze hogy igyekszek elkerulni a zuros pasikat,de egyiknek sincs a homlokara irva.Ha kicsit bovebben kifejtened,az sokat segitene.
Ez a magamert eljek dolog is oke...lenne.De konyorgom oszinten ki birja ezt hosszu tavon??Jo beszelgetesek,gondoskodas,oleles,jo szo,jo szex nelkul??Ne legyetek mar ilyen alszentek!Nektek nem hianyozna egy igazi tars az eletetekbol,aki reggel megpuszil,este szeretettel var haza a munkabol,vagy epp forditva.Akivel meg a csendben ulni is egy orom...?Vagy epp egy igazi vad ejszakat egyutt tolteni ugy hogy meg az eg is leszakad...?De akar ha O ,vagy en bajban vagyunk az az elso hogy egymast hivjuk es rohanunk segiteni a masikon...?
Nem vagyok egy hu.ye idiota p.csa aki nem tudja hogy merra van az arra a vilagban.Egyszeruen csak belekeseredek a maganyossagba.Persze a tarsas magany se jo,abban is volt reszem bovem,tudom milyen az.Tapasztalatom mar annyi van,mint egen a csillag,csak talan a "terkepet" vesztettem el.Igyekszem is megtalalni a helyes utat,ehhez kertem nemi segitseget itt.Meg persze jo beszelgetni is. De nem vagyok egy pioca,meg egy total lelki roncs akinek mar az agya is elment,mindossze a tarskeresesi vilagaban elvesztem kicsit...neha ki nem?
En oszinten be mertem ezt vallani,es a pillanatnyi allapotomat is,epp hogy erzetem x napon magam,mindossze ennyi...
Jol van na,azert ennyire nem kell nekem esni!
Es igen,nekem ennyire hianyzik az hogy valakihez tartozzak,persze nem minden aron.Ezert is igyekszek eros maradni.Nincs csaladom,reg meghalt mindenkim,miert is olyan nagy baj az,hogy szeretnek magam melle egy igazi tarsat?Nyilvan nem egy hulyet,vagy egy szemetladat...Ok,en nem vagyok olyan huu de okos mint itt mindenki rajtam kivul...es?Igyekszem tanulni a hibaimbol,belatni a tevedeseimet.Akkor?Mi az olyan nagy baj velem,hogy igy letamadtatok az utobbi par hszben?Birom en a kritikat,de amig nem tudjatok az eloeletemet,addig hogy meg miert?Nem embert olni akarok,csak szeretni valakit,meg normalisan elni.
Sokan hetvegente csaladot jarnak latogatni,hol ide hol oda,apuhoz anyuhoz,nagyszulokhoz,anyosekhoz stb,nekem nincs ilyen az eletemben.Nincs senkim se.Itt elek a vilag vegen egyedul.Azt hiszem epp eleg lelki erom van mindezt ep esszel elviselni.Hulye sem vagyok,koszonom.
Onbecsulesem is van,csak neha becsusznak sz.r napok,idoszakok.Kinek nem?
A tanacsokat is szivesen fogadom nincs ezzel baj,de nekem is van onerzetem meg lelkem,nem kell megjobban belem taposni!Tudom en hogy mi a helyzet velem...
Még mindig magadat hibáztatod? Miért?!
Te mindent elfogadnál a semmiért? Szedd már össze magadat! Nem a pasikkal van problémád, hanem magaddal. Egy férfi sem tud neked önbecsülést adni, ha nem szereted magadat...
Csak a második hozzászólásig olvastam bele a tanácsokba, de ott azonnal megláttam azt, amit én is írtam volna.
Mondd, neked ennyire hiányzik az, hogy valakihez tartozzál?
Ha ezt észre is veszik rajtad mások, akkor ne csodálkozzál azon, hogy mindig sz@rul választasz!
Az ilyen "zűrös" férfiakat pedig messziről kerüljed el, ha jót akarsz! (És itt nem az elmúlt, lemondott találkozókat, vagy a vádaskodásokat értem)
Jajj. Ne másért akarj már élni, hanem magadért.
Én is voltam ilyen szinten, lemondtam a párkeresésről, magamra figyeltem, magammal törődtem és kb. nem érdekeltek a pasik, mint férfi, csak mint ember. És mivel én nem kerestem, azt talált rám.
Talán vigyázz, hogy ez ne látsszon rajtad!
Arra gondolok, hogy ezt a "bármi áron" effektust igyekezz leplezni, mert ezzel adsz a pasik alá lovat és értéktelenedsz el a szemükben.
Ezért tesznek utolsó helyre, mert nincs tartásod és ezt ők elsőre leveszik!
Nehogy már emiatt megkeseredj!
Nyilván a pasi több vasat is tartott a tűzben - egyébként ez társkereséskor nyilvánvaló - és rád most került volna sor. Addig melegen tartott.
Mint alább írtam, nem is ezzel lett volna a baj, hanem az agresszív, uralkodni vágyó, akarnok természetével, ami ilyen hamar kiderült, tehát még érdekből sem tudja leplezni.
ÖRÜLJ, HOGY LEGALÁBB TE MEGÚSZTAD!!!
Nem szabad belemenned ebbe a kapcsolatba, csakis rosszul végződhet. A 3 gyermekről nem is beszélve. NEm akarok bunkónak tűnni, de a pasival együtt jön a 3 gyerek is. Láthatás, akármi ha elvált, közös programok. Vállalod?
Ha pedig nem foglalkozik velük akkor meg azért nem...
Azota irt smst,hogy hogy vagyok stb,meg vasarnap raer ha talalkozni szeretnek vele,o szeretne latni,csak eddig nem ugy jottek ossze a dolgok stb.
Fogdostam a telefont a kezemben,hogy mit irjak vissza vagy semmit se,jottem-mentem,ujra kezbe a telefont,majd megint le...szoval ez addig ment,mig a vegen inkabb semmit sem irtam neki.
Azota csend van.