Teljes kiborulás (beszélgetés)

Az ember akkor gurul dühbe igazán, ha tehetetlennek érzi magát...esetleg segíthet, ha megpróbálsz egyes helyzeteket racionalizálni:

Pl: Mi történik ha nem mondja el a verset-semmi, mi van ha eljöttök-szintén semmi.

Nagyon nehéz lehet minden helyzetben megfelelően lekommunikálni ezt a gyerekkel...fel a fejjel, ahogy sok anyuka írta, beszéld meg vele, vond le a tapasztalatokat és csak előre.

:)

Köszönöm szépen mindnekinek a hozzászólásokat, eszembe sem jutott itt vitát generálni, csak leírtam, hogy mekkora hülye voltam. A gyermekemmel már megbeszéltem ezeket a dolgokat, megöleltük és megpusziltuk egymást, megígértem neki, hogy soha többé nem fogom így bántani, és nekem az a lényeg, hogy minél hamrabb elfeledtessem vele ezt a dolgot.Szeretném ha mihamarbb túl léphetnénk ezen a dolgon , és ha folyton csak a hozzászólásokat olvasgatom akkor nehezen fog menni,és ha folyton ezen rágódom azzal úgysem lesz jobb, hibáztam, beismertem, nem teszem többé, persze kisebb hibák biztos előfordulnak majd, de ilyen ökörséget biztos nem követek el mégegyszer.Köszi még egyszer mindenkinek.

További sok szépet és jót!

Nem vagyok hisztérika, csak túl sok minden összejött mostanság és sajnos az ember azt bántja a legkönnyebben akit a legjobban szeret és legekevésbé érdemli meg, ez már sajnos így történt, és azért nem hiszem , hogy olyan szörnyű rossz anya lennék, mert egyszer ennyire eltoltam a dolgokat.És nem vártam le senkitől, hogy engem sajnálgasson, meg azt mondja , hogy minden oké, mert én is tudom nem volt normális dolog ilyet csinálni.Dehát ez van hibáztam, sajnos ennyire tökéletelen voltam, de azért még nagyon nagyom szeretm a gyermekemet,és ezt ő is tudja, és soha többé nem fog ilyen előfordulni.

Ha te tökéletes vagy és soha nem hibázol akkor gratulálok hozzá!

Meg tudod így utólag mondani, hogy mi az ami ennyire zavart?

Hogy tudtad, hogy képes rá...vagy az emberek miatt, hm?

Senki se mondta hogy ez a helyes!Ő maga se!Bárki hibázhat!Talán még te is!

Hisztérika lenne?Nem,csak vki aki nem tökéletes.Te minek tartod magad?

Jaj, dehogynem!!! Sok van, jóval több, mint gondolnád, csak vagy titkolják, vagy észre sem veszik, hogy mekkora nagyok... :)))

A kisgyerekek hamar túllépnek dolgokon, nem kell vele többet beszélni róla, mert nem fogja érteni, mi a problémád. Semmi más teendőd nincs, mint az, hogy maradj továbbra is a szerető anyukája! Nem kell vezekelned, add önmagad! A kisfiad is ezt akarja!

Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólásokat.

Jó éjszakát!

Hát nagy hülyeséget csináltál!

Tedd helyre amilyen gyorsan csak tudod. Nem számít az ovi, meg hogy mások mit mondanak, csak a gyerekeddel rendezd a dolgot sürgősen!Hogy lehetsz ekkora hisztérika!

Képzeld el, ha neked kellene valami olyat tenned nagy nyilvánosság előtt, ami rühellsz és mert nem mered még jól meg is szégyenít az, akit mindennél jobban szeretsz?!

Sürgősen olvass gyerekneveléssel kapcsolatos könyveket, ha eddig még nem tetted meg! Mielőtt még jobban belegázolsz a gyereked lelkébe!

Igen,szedd össze magad,egy pár nap és te is lassan túl leszel rajta,ezt megváltoztatni már nem tudod csak magadat marcangolod.

Majd beszámolok,h nálunk mi volt,kedden lesz.

Megpróbálom össze szedni magam, de még mindig nagyon zavar dolog, hogy lehettem ilyen,biztos kell egy pár nap mire megbékélek magammal. A gyereknek persze nem mondom, őt hál istennek nem zavarja már a dolog, teljesen jő kedvü és minden rendben van vele.

Szép napot mindenkinek!

Pihend ki magad,aludj egy nagyot ebéd után.Jót fog tenni az idegeidnek.Este meg egy pohár bor és pihenés.Szedd össze magad.

Ne csinálj akkora ügyet belőle,neki már ne is említsd.Bocsánatot kértél.Hibátlan szülő meg nincs.Nem is lesz.

Szia.

Nem tudom miért volt ez így,hogy teljesen kiborultam és bántottam szegényt, hiszen tavaly is ugyanígy volt, akkor sem kart szerpelni, és akkor tudtam normálisan és úgy reagálni ahogy kell.Azt hiszem túl sok minden összejött mostanában, és akkor jött ki rajtam, nagyon jól tudom , hogy soha nem szabad a gyereken levezetni a saját idegbajom,de akkor és ott azt hiszem megkattantam.Most aztán meg olyan bűntudatom van, hogy csak na, de megérdemlem.Őt látszólag már nem is érdekli a dolog,de persze ki tudja mit érez magában.