Téged zaklattak már? (beszélgetés)

igen, 2 alkalommal.

- egyiket nem vettem zaklatásnak, 19 é. koromban egy fülorvos kérte, hogy sétáljak a rendelőjében meztelen Én ezt nem vettem zaklatásnak csak a barátnőm méltatlankodott hogy jelentsem fel, stb. Nem tettem semmit, nem is érzem semmilyen utóhatását.

- szintén fiatal felnőtt koromban rámtámadt egy 5o körüli pasi,- vezető beosztású ismerős - fogdosni smárolni akart, én kiszabadultam és később családom ffi tagjai is elvették a kedvét a hasonló akcióktól.

Én mindkét eseten utólag jót nevetek a történteken, nem lettem pszichitáriai eset.évekig nem is gondoltam rájuk, csak most a topic miatt

Én is igy gondolom kétely van bennem is. Az aljasság, a bosszú, a rosszindulat határtalan.

Mégis, miért mondana ilyet valaki az apjára? Nem tudom, a mi családunkban az ilyen teljesen ismeretlen hála az égnek. Még az ismerőseim körében sem volt ilyen.

De én is úgy vagyok vele, hogy már semmin nem csodálkozom.

Igen, zaklattak.

Liluval kapcsolatban még nem tudom mit gondoljak. Nem hiszem, hogy hazudna, valami mégis furcsa ebben a lányban. Ugyanakkor azt is tudom (megtapasztaltam), hogy ami az emberen kívülről látszik, köszönőviszonyban sincs sokszor a belső világával. Engem pl. sokszor gondoltak nagyképűnek, pedig csak szorongtam mint állat, így épp nem bírtam csacsogni. Sőt, alapvetően magabiztosnak hisznek, miközben a törpenyulamban több az önbizalom, mint bennem.

Nem jellemző, de van amikor már 12 éves gyerek olyan mintha egy felnőttel beszélgetnél.

Aztán van olyan is, aki 22 éves és 12 éves stintjén van.

Olyan sok mindentől függ ez is, kinek milyen a gondolkodása.

Talán egy hónapja olvastam, hogy egy férfit a felesége úgy tett iktatott ki az életéből, hogy azt mondta a lányukat zaklatta, fajtalankodott vele. A pasi börtönbe került, bántották megalázták, a munkáját elveszítette, elfordultak tőle. Egy véletlen révén derült, az anya ármánykodása.

Ebben a cikkben volt, hogy nem egyedi eset, amikor egy nő a gyerekét használja fel a férjével kapcsolatban.

Nem állítom, hogy ebben az esetben is ez van, hiszen semmit sem tudok róla, de már mindent kételyekkel fogadok, az emberi aljasság határtalan.

Akit érdekel a téma nézze meg a D. Tóth Krisztával készült több, mint egy órás interjút.

Nagyon sok kérdésre ott a válasz.

[link]

Köszönöm, ezt szerettem volna, hogy elinduljon egy párbeszéd.

De simán lehet, hogy Gerda is meg van félemlitve.

Ajánlom mindenki figyelmébe!

A Nem tehetsz róla, tehetsz ellene oldal adminja, Segyevy Lovrencsics Ibolya remek írása arról, mit gondoljunk át, mielőtt Szilágyi Liliána anyjáról - vagy más, bántalmazott anyáról - fogalmazunk meg bármit is:

"Beszéljünk az anyákról.

Minden gyerekkori abúzus-történet kapcsán megfigyelhető, hogy sok olyan hozzászólás van, amikor tagolatlan harag, vád, indulat irányul az anyára, annyira intenzíven, hogy sok esetben teljes mértékben el is vonja a figyelmet az elkövetőről (aki a feltárult, nyilvánosságot kapott történetek többségében férfi, nagyon sok esetben az apa) maximum egy félmondat jut rá, hogy gazember, de a kommentelők egy része a félmondat előtt és után teljes átéléssel azt részletezi, hogy az anyáról mit gondol és mit csinálna vele, mert nem védte meg a gyereket/nem lépett ki a házasságból, együttélésből/szituációból, hogy védje a gyereket.

A jelenség tehát nem új, de különösen fájdalmas volt olvasni a rengeteg ilyen tartalmú, ítélkező és átkozódó hozzászólást tegnap este Szilágyi Liliána története kapcsán, ráadásul azok a hozzászólások úgy születtek meg, hogy Szilágyi Liliána kifejezetten kérte, hogy ezt senki ne tegye és a történetből világosan kiderült, hogy az anya is áldozat. Sőt: legkésőbb akkor lett abúzus, lelki és fizikai bántalmazás áldozata, amikor az első gyerekét, Lilianát várta. Ez elég gyakorinak tekinthető egyébként, mert a bántalmazás, mint tudjuk, a hatalomról szól és a másik ember feletti hatalmat kifejleszteni, kiterjeszteni és megszilárdítani azok a szituációk a legalkalmasabbak, amikor a másik ember érzékeny, esetleg bármilyen okból kiszolgáltatott helyzetben van, a várandósság és a csecsemőt, kisgyereket gondozó időszak pedig lehet ilyen élethelyzet.

Nézzünk egy nagyképet, próbáljuk összeszedni, amit a bántalmazó kapcsolatokról tudunk.

A bántalmazó kapcsolatok dinamikájáról most nem beszélnék részletesen, mert ez a része sokak hosszú, kitartó edukációja nyomán kezd átmenni, a közgondolkodás normaalakító része lenni. Ha két emberről van szó, egy bántalmazóról és egy bántalmazottról, akkor ha menetrend szerint és teljesen biztosan meg is érkeznek az áldozathibáztatók, egyre inkább közösségi szinten vannak leszerelve és kommentelő társaik magyarázzák el az elszigetelést, a bántalmazott önbizalmának megsemmisítését, a traumás kötődést továbbá azt, hogy nagyon ritka eset az, amikor elsőre és főleg segítség nélkül ki tud lépni a bántalmazott, arról is egyre kiterjedtebb a tudás, hogy maga a kilépés folyamata milyen veszélyeket, nem ritkán életveszélyt idéz elő a bántalmazottat érintően.

Sokkal kevesebb és kevésbé tagolt tudásunk van arról, amikor a bántalmazásban nem két ember érintett, a bántalmazó és a bántalmazott, hanem családon belüli /kapcsolati erőszak esetében többen élnek a családban, áll fenn köztük családi kötelék. Ennek is van szakirodalma, de a köztudatba kevésbé ment át.

Amikor gyerek is szerepel a történetben, aki bántalmazott, általában az a zsigeri, amúgy teljesen érthető reakció, hogy mindenki bántalmazó, aki a gyerek környezetében van és nem védi meg. A legfontosabb kérdés az, hogy ki tud megvédeni egy másik embert, legyen az gyerek vagy felnőtt , a bántalmazótól? Kizárólag olyan ember, akinek legalább annyi, olyan mértékű érdekérvényesítő képessége van, mint a bántalmazónak. A ritkánál is ritkább eset, hogy olyan családban, ahol bántalmazás fordul elő, legyen ilyen családtag. Azért van ez így, mert a bántalmazás a hatalomról szól. A hatalmat pedig a bántalmazó magának akarja, bármi áron. Az összes hatalmat. Nem osztozkodik.

Előfordul, nagyon ritkán, hogy a családban élő felnőttek vagy közülük egyes felnőttek 'szárnysegédként' működnek, szintén azonos 'értékrendet' vallanak. Ez az eset azért is ritka, mert hierarchia harcot eredményez, a bántalmazó folyton ellenőrzi a vezető pozícióját és ezért nem túl esélyes, hogy sokáig egyben marad a bántalmazói közösség. Jóval gyakoribb , hogy aki maga is áldozat, interiorizálja, elsajátítja a bántalmazó normarendszerét, ez megnyilvánulhat passzivitásban is , de sajnos bizonyos esetekben aktívan is.

A leggyakoribb, jelentős mértékben leggyakoribb eset, amikor egy bántalmazó van és több, megfélemlített, elhallgattatott, lebénított áldozat, lerombolt önértékeléssel és elszigetelve családtól, társadalomtól, sőt még egymástól is, sok esetben azt sem tudatosítva, hogy nem ők a rosszak, a kevesek, az életképtelenek, akiknek egyetlen esélyük az életben maradásra, ha megfelelnek a bántalmazónak, ami persze lehetetlen, akármennyi energiát tesznek bele. Igen, ez a helyzet lehet úgy is, hogy anyáról és gyerekéről van szó.

Egy áldozatnak, bántalmazottnak nincs elég érdekérvényesítő képessége, akkor sem, ha anya (a magyar nyelvben máshogy mondva: nem áll hatalmában), hogy megvédjen egy másik áldozatot, ez pedig mindaddig így marad, ameddig ki nem tud lépni. Ördögi kör, főleg annak tudatában, hogy a bántalmazók a legtöbb esetben pont a közös gyerekkel zsarolják a bántalmazottat, ha ki akar lépni.

Ha bántalmazott vagy és indulataid vannak bárki legyen az, beleértve az anyát is, a felnőtt iránt , aki nem védett meg, ezzel semmi baj, az érzéseidhez jogod van, senki nem kérdőjelezheti meg, az a te megélésed és hiteles.

Viszont amikor kommentelők vagyunk, csináljuk ésszel. Érző emberek vagyunk, ha egy abúzus-történetet olvasva elragadnak az érzelmeink, az normális. Éppen ezért az a javaslatom, hogy gondoljuk át olyankor ezeket a dolgokat, amikor higgadtak vagyunk, rendszerezzük az ismereteinket, esetleg fogalmazzunk meg előre néhány mondatot. Beszélgessünk általánosságban a témáról, próbáljunk edukálni.

Hogy egy jobb világban élhessünk."

Igen, kikéri, hogy Lilu.

Engem pl most a sok ökör petárdázó zaklat.

Igazán nincs mit😊

A személyeskedést nem szeretem.

Köszönöm 😁

A következő az lesz, hogy a nicknevembe köt bele.