Te szivesen venned. ha amikor kijossz a korhazbol a masodik babaval, akkor anyosod ott lakik nalatok egy ideig? (beszélgetés)

Igaz elég régi ez a cikk is. De azért nem minden anyós rossz indulatú, sőt Ő is szült és lehet, hogy az anyósa segített neki valamikor.

Jó tanács meg mindig jöhet.

Te is lehetsz ANYÓS !!! és hogy esne !!!!!!!!!!!!

A fene tudja.

Ha sokat segít akkor jó, ha viszont csak az észt osztogatja, akkor kifejezetten rossz ha ott van.

Szerencsére nem akkora a lakásunk, hogy "ittalvós" vendégünk legyen. De nem szeretném, akkor sem ha lenne helyünk.

Amúgy én is próbálom tisztelni a korát ill., hogy felnevelte nekem ilyen klasszul a fiát, de egyre nehezebben viselem, hogy keveri a cart.... Sokszor a férjem tiszta ideg tőle, neki semmi sem jó, semminek nem tud örülni (ezt a fia mondja róla) Azért próbáljuk a "jó" kapcsolatot tartani, ez álszent, de pont az unoka/kák miatt nem éri meg veszekedni sem. Megtartom a 3 lépés távolságot, az unokáját pedig hagyom hadd szeresse, de inkább náluk, mint nálunk. :-))

Nem azt mondtam, hogy nem tetszett.....csak van másfajta anyós is....aki NEM nevelte a fiát semmilyennek, nevelte más, illetve belső indíttatásból, a génjeitől vagy nem tudom mitől lett olyan, amilyen.

Amúgy egyetértek, ha minden anyósra vonatozhatna,amit írtál. De sajnos nem. Viszont kivétel erősíti a szabályt. :)

Szerintem attól, hogy a korát tisztelem, attól még nem kell szeretnem, vagy nem kell itt laknia.....vagy tévednék? Én mondtam a fiamnak, ha olyan anyós leszek, hogy a felesége nem meri vagy -nehogy megbántson-nem akarja megmondani, ha velem van valami gondja, most adom írásba, ha akarja, hogy tegyen helyre ő.....de ezt nem akarom, hogy olyan legyen a helyzet, amit az előzőekben írtam: a férj nem mer szólni az anyjának, hogy ne cseszegesse a feleséget, vagy ne ő irányíts az életüket. Ez senkinek sem jó, akkor inkább csak jóóóóó messziről szeressük /???/ egymást.

Isten éltessen még nagyon sokáig..:)))

Nekem fiaim vannak, az más, meg amúgy is....hosszú lenne elmagyarázni, de komolyan gondoltam hogy nem óhajtom megérni. Isten mentse tőlem a leendő menyeimet!

Micsoda?? miket írogatsz Te::):):)

Már hogyne lennél anyós? Ne viccelj már.....hiszen én már az vagyok!!:) Akkor én már túléltem saját magam?:)

Nagyon szerettem az anyósomat, de megőrültem volna attól ha odaköltözik akár egyetlen napra is....ugyanez vonatkozik az anyámra is.

Ami engem illet, bőszen bízom abban hogy magam már semmilyen anyós nem leszek, merthogy nem kell megérnem azt a kort.

Nálunk addig volt itt,amíg a kórházban voltam.Természetesen ő maradt volna tovább is,de én nem akartam.Akkor már inkább anyukám legyen itt az első hetekben...

Cstbrigi,nagyon jót írtál.Én is mindig ilyenekkel vigasztalom magam,amikor már nagyon elegem van anyósom nyomulásából,és aztán mindig le is higgadok.

Hát ezt írtam én is....:) dettó:)

De valakinek nem tetszett!

Sziasztok!

Nekem csak két megjegyzésem lenne. Az én anyósom amolyan egyik kezével ad, a másik kezével meg elvesz, szóval az eredeti topic-nál maradva nem, nem szeretném ha velünk lenne.

Azonban kissé elkanyarodtatok az eredeti kiirástól. Mindenkinek a figyelmébe ajánlanék 2"apró"dolgot. Az egyik az, hogy bármi bajod is legyen is az anyósoddal, soha ne feledkezz meg arról, hogy ő az idősebb - és mint idősebbnek kijár neki a tisztelet. Igen, tapasztalatból tudom, hogy ez néha nehéz, de igenis nyelni kell. Márcsak azért is, mert lehet, hogy veletek van egy hetet, és azt mondja így vagy úgy a jó, de utána magatok maradtok, és úgyis azt csináltok amit akartok.

A másik fontos dolog pedig az, hogy bármilyen legyen is az anyósod, egyetlen dolgot soha, de soha ne felejts el: Ő nevelte fel a párodnak, és Ő nevelte olyannak, amilyennek beleszerettél. És emiatt hálával tartozol neki, akármilyen legyen is.

És csak útravalónak mondanám mindenki számára: egyszer te is leszel anyós, és egy nagyon okos ember azt mondta, hogy neked is meglesznek majd akkor a magad rigolyái, amik lehet ugyanolyan idegesítőek lesznek, mint amilyennek te találod most az ő dolgait.

Mindenkinek szép napot!

Netán neked "szerencséd" volt, hogy ilyen anyós jutott....de hogy viselkedjen az írásodnak megfelelően az, akinek az anyósa NEM nevelte a gyerekét,nevelte az utca, a környék, vagy az állam /intézet/, tehát ezért sem szeretni, sem tisztelni nem lehet. Nem kellene ez a kiélezett hang...."kedves kismenyek"....mindkettőben van ilyen is, olyan is.

Ja, és sajna olyat is ismerek a saját családomban, hogy anyóspajtás mocskolta a lányt, pedig még nem is ismerte, oka sem volt, és nem írom ide, miket mondott rá első perctől kezdve....és kedves kicsi fia NEM védte meg, nem állította le, mert nem mert szembeszállni az anyjával.....azzal, akit nekünk szintén első perctől kezdve szidott /"csak" nevelőanyja/

A lány kitartott, bírta egy darabig...most-- nemcsak ezért--de egy éve külön élnek.

Szóval szerintem nem kell ítélkezni sem anyós, sem meny felett.....nyilván van valami oka a kapcsolatuk milyenségének.

Anyósból sokféle van. Ismerek olyanokat, akik nagyon dícsérik az anyósukat, ismerek olyant, aki már évek óta nem látogatja az anyósát, ismerek olyant, aki szinte minden nap "háborúzik" az anyósával...

Én annak ellenére nem mondtam az én anyósomnak a szemébe még semmi rosszat, hogy lehetett volna. Tisztelem a korát, azt, hogy a szeretett férjem anyja, azt, hogy egyedül felnevelt 2 fiút, de a természetét sokszor ki nem álhatom!!!

Mindenesetre én meghívtam magunkhoz, mikor megszületett a babánk, 1 hétre, és jó volt látni, hogy örül az unokájának. Rendszeresen viszem is hozzá a picit. És most is hívtam hozzánk 1 hétre nyaralni. Ha segítségre szorul (pl. takarítás, gyógyszervásárlás, meg ilyesmik), akkor megyek.

Van, hogy nyelnem kell erősen a dolgokat, amiket mond, vagy tesz, de nem akarok családi viszályt.

Ha esetleg nagyon megbánt valamivel, akkor azt a férjemmel négyszemközt megbeszélem, vagy ha pont akkor ott a férjem, akkor úgyis szól neki.

Valószínűleg mások másképp csinálnák...

Nagyon sajnálom, hogy sok családnak így kell élnie, mert ez sem a szülőknek, sem a nagyszülőknek, és főképp a gyerkőcöknek nem jó!:(

Elhiszem, hogy sok anyós ilyen, de nem gondoldtam volna, hogy ennyi!

Szomorú dolog ez, nagyon szomorú!

Üdv:BJ

Szerintem, ha téged is annyit gyötört volna, mint bennünket, (akik rosszat írtunk) nem ezen az állásponton lennél, de neked ugye szerencséd volt.

Annak örülök, hogy te jó példa vagy a menyednek, és szerintem úgy is van, ahogy leírtad, mert szoktam a képeidet nézni :).

Nekem a párom mondja az anyjáról a rosszakat. Az én szüleim még eddig semmi rosszat nem mondtak a férjemről, sőt mindig dícsérik, ha valami olyasmit csinál. ;) Sajnos ez anyósomra nem igaz.

Mert azt ugye el ne felejtsük, hogy itt kezdődik a nagymama-unoka viszony is. És ha ezt egy meny elbaltázza, akkor a saját gyerekét fosztja meg a későbbi jó viszonytól. Az már egy törés a gyerek életében.

Soha nem bántottam anyósomat, hiszen a szerettt férjem édesanyja!! Hogy is kell azt csinálni, hogy aki nekem szült , és felnevelt egy szuper férjet, és apát, azt az asszonyt ne szeressem???

Sajnos itt csak pár pozitív hozzászólást olvastam, de azok szuperek!

Azért arra is kíváncsi lennék, ha egy vejkó írna ide a Ti anyukátokról ilyen szépeket, és olvasnátok, tetszene-e nektek, kedves kismenyek?

Felborult a világ, a szeretetet nem tanulni kell, hanem benne élni, és akkor ilyen esetek, és hozzászólások nem jönnének létre!

További szép estét!

Sziasztok!

Az én anyósom mindkét gyerek születésénél 2 hétig hordta nekünk a kaját, takarított, és jóformán nem engedett felkelni! Igaz, ez 27 éve volt. Már más a világ. Az emberek egymás ellen fordulnak. Sajnos ez meny-anyós kapcsolatban is így van, ahogy látom. Szeretném az én anyósom szokását folytatni. Úgy tűnik, sikerült:)

Nagyon jól esett a gondoskodása. Most az unokák visszaadják neki a sok jóságot!

teljes mértékben attól függ, kinek milyen a viszonya az anyósával

Ha nem jó, vagy álszent a kapcsolat, teljesen felesleges odacuccolnia, hoyg kioktasson, vagy elmodnhassa később, milyen béna voltál, ő bezzeg mekkora gesztust tett, mennyit segített, te megsértődj, kerülgesd, feszengj a saját otthonodban.

Ha viszont jóban vagytok, akkor jól jöhet, lehet többre mész vele, mint saját rokonaiddal (anyukáddal). Sőt, ha jóban vagytok, de mégsem szeretnéd, akkor ezt nem is veszi zokon, te örülsz, hogy felajánlotta, ő meg, hogy ügyik vagytok, megoldjátok.

Én nem...de ha eljön hogy segítsen vagy esetleg főzne valamit annak örülnék...de nem volt ilyen.

Hál isten a párom tud főzni...és szokott is:)))