Tanácstalanság (beszélgetés)

Meg kellene gondolni a dolgot, én hagynám a pasit, hadd élje az életét, nyilván fontos neki a család, de neked is fontos. A gyerekek szenvednek aztán a válástól. Ha meg nincs válás, a bujkálás sem jó... két helyen nem lehet szeretni, itthon is, meg máshol is szerintem.

Én ugyan még soha nem voltam ilyen helyzetben.

Remélem, azóta megoldódott a probléma és jól !

Ennyi idő után lehet, hogy többet szeretett volna egy-egy csóknál és telefonnál. Bár ez a magyarázat kevésbé valószínű, mert gondolom Te is bele mentél volna a "többe".

Én is arra gondolok elsősorban, hogy kitudódott otthon.

Szerintem a felesége megérzett valamit és szóvá tette, így inkább hagyta az egészet. Én is mindig érzem, ha a férjem kavar. És idővel mindig kiderül, hogy jó volt a megérzésem.

Jobb a békesség. Szerelmesnek lenni nagyon jó, de a balhé amit ez magával hozna szerintem Neked sem hiányzik.

Valószínű átgondolta az egészet és rájött a családja fontosabb, vagy fél lépni.

Próbáld túltenni magad a dolgon, gondolom te is szereted a párodat "is".

Persze könnyű kívülállóként, de át tudom érezni a helyzetedet.

Szia!

Neki is van családja,talán ellaposodott a kapcsolata,de rájött neki ennyi elég volt egy kis frissítésnek.

szia!

szerintem megijedt, nem gondolod?

Sziasztok!Azért írom le a történetemet,hogy talán mások is tanulnak belőle,ne essenek könnyen szerelembe.A történetem a következő:én 33.évemben járó férjezett asszony vagyok.13 éve vagyunk házasok a férjemmel,gyerekeink vannak.A házasságom nyár közepéig mintaházasság volt.Június végén megismerkedtünk egy családdal és azóta megváltozott az életem.Bő egy hónapig csak barátság volt a férfi és én köztem,

mígnem írt egy sms-t.Kifejtette hogy találkozni szeretne velem, mert érzi hogy nem vagyunk közömbösek egymásnak.Sajnos vagy nem,a találkozásból plátói szerelem lett.Napi 10-15 sms,telefon,heti 2-3 találkozás ami lopott fél órákból állt,hisz titkolni kellett a "viszonyunkat".Hozzáteszem a csóknál nem jutottunk tovább.Aztán az sms-ek,és a hívások egy nap leforgása alatt megszűntek.A férfi visszalépett, mondván már nem akar tőlem semmit!Azóta is találkoztunk megtartva a három lépést.Nem tudom rávenni arra,magyarázza meg miért tette ezt.Mindig csak kitérő válaszokat kapok!Az elmúlt időben nagyon szenvedélyesek voltunk egymáshoz, és úgy gondolom ez kölcsönös érzelem nélkül nem ment volna.Azóta szenvedek,nem tudom mitévő legyek.Az agyamból sajnos nem tudom kitörölni.Ha beszélünk,még érzem a hangján hogy ő sincs túl ezen az egészen!Akkor miért ilyen elutasító velem?