Szobakutya és baba (beszélgetés)

Náunk volt egy 6 éves magyar vizsla mikor megszületett az unokám. 3 évig semmi baj nem volt. Karácsony előtti este odament a 3 éves kis unokám

a kutyához és meg akarta szeretni. ezt a kutya félre érthette és belemart az arcába, az egész ünnepek alatt a korházba jártunk vele. Szerencsére nem roncsolta az arcát a nagy sebet összeragasztották,ma már kevés látszik belőle. A kutya azóta nincs a lakásban. Szerencsére az unoka félelme is elmult a kutyáktól, és már neki is van egy lassan 2 éves vizslája,akit nagyon szeret.

Ezt megcáfolnám. Nekem két yorki van a lakásban, de, mivel ezeknek nem hullik a szőrük, itt egy kutyaszőrt sem találnál, heti egy porszívózás mellett.

Az viszont természetes, hogy a kutya és a gyerek nem felváltva rágja a gumikacsát :-))

Én is imádom a kutyusokat, de csak házon kívül. De akiknél bent van a lakásban, főleg pici baba mellett, egy-két alapszabályt betartanék a helyükben. Pl. a gyerek hálószobájába nem engedném a kutyust. A baba játékait sem adnám kölcsön a kutyának, mert nyál útján fertőzések forrásaivá válhatnak. A kutyatálat rendszeresen fertőtleníteném.

Egyik rokonunknál is a lakásban van 2 pici testű, hosszú szőrű kutyus. Hiába takarít minden nap, lehetetlen a kutyaszőrőket eltávolítani.

De az is igaz, hogy a kisbaba sokkal nagyobb ellenálló képességre tesz szert a későbbiekben, ha egy tisztán tartott, állatorvos által rendszeresen vizsgált kutyával ossza meg életterét.

Köszönöm szépen! Elképzelhető,hogy még fogok neked írni!:)

Szép estét!

Írj nyugodtan, ha lenne kérdésed a későbbiekben is...amiben tudok, szívesen segítek....tudom,minden eset más, de talán lehet ötleteket lopni :O)

És bárki bármit mond, egy állat valóban lehet teljes értékű családtag.

Van egy mondás: "Minél több embert ismerek, annál jobban szeretem a kutyámat..:" Ebben minden benne van.

Olyan jó,hogy eloszlatod bennem a kételyeket. Imádjuk a mi kis Lottikánkat, jelenleg ő mi "babánk".:)

Szóval nagyon szeretnénk,ha jól működne minden.

Biztos lesz féltékenység, de majd igyekszem megértetni vele a változásokat.

meg pl.hogy ne ugráljon rá,mikor mászni fog, ne "bántsa",amikor játszik stb.

Persze nagyon nyugodt, barátságos a kutyusom,imádnivaló, szinte családtag, de azért félek egyéb dolgoktól.

Hogy a kutyának, macskának hol a helye, azt a gazdi dönti el.

Takarítani, figyelni, nevelni kell... gyerkőcöt és kisállatot egyaránt. Akkor nem lesz gond.

Szia:)

Az én kutyám sima keverék, kistestű és egy évvel azelőtt került hozzám mielőtt a gyerek született. Az utcán találtam, tehát nem pici korától volt velem a kutyus, de meglepő módon teljesen szobatiszta volt, sosem szedett szét semmit, a takarítás utána (szőr) pedig evidens....Amikor megszületett a fiam, és már abban a korban volt,hogy totyogott, nem mondom,hogy nem kapott a lába felé, de nem azért,hogy megharapja, hanem hogy megijessze és engem védjen. Ez a reflex állítólag olyan náluk,mint ahogy a részeg embernek is bizonytalan a járása , úgy a járni tanuló babának is, és ezért kapnak felé. De soha semmilyen probléma nem volt, nem sokkal később már úgy védte a gyereket, mint az életét és rengeteget játszanak a mai napig is, pedig már 15 éves a kutyusom:O)....szóval nekem pozitív tapasztalatom van, de nagyban függ a kutya fajtájától is.