Szeretem... és tudom miért... (beszélgetős fórum)

Koszonom szépen... kontaktusban vagyunk, még mindig fuggunk egymástól és még mindig nem értem az egészet... bár, rájottem egy csomó hibára, amit én kovettem el a kapcsolatban és oktalanul, o is rámutatott az ovéire... nem tudom, hogy alakul a dolog tovább, de nem eroltetek semmit... nem tudok rá haragudni és bízom benne teljes mértékben... valami azt mocorogja bennem, hogy ennek még úgy igazán nincs vége... majd kiderul idovel... továbbra is szeretem és nagyon hiányzik, azóta nem találkoztunk személyesen, csak telefonon meg neten beszélunk...

koszike :o)

Sok boldogságot kívánok!

az már nagy pozitívum, ha eljutottatok a kislányhoz is :o)gratulálok hozzá :o) nekem sem lenne ellenemre a bébi, de nem szeretnék jelen pillanatban elsietni semmit :o) majd amikor jonni szeretne, orulni fogunk neki mindketten...

az szép :o) nagyon orulok, hogy így alakult :o) szurkolok, hogy legalább ilyen szép maradjon mint most :o)

Koszonjuk szépen :o)

Most már semmi :o) Foleg a férjének voltak megjegyzései, hogy nem illunk ossze (magasságilag sem), meg hogy nehogy teherbe essek vele meg ilyenek, amiket én sem értettem, hisz nem is találkoztunk akkor még... de most már az a helyzet is megoldódott, mert 2 hete náluk voltam egész hétvégén (otthon voltak a szulei is és a novéréék is éppen otthon tartózkodtak).. nagyon jól elszórakoztunk egyutt is a családdal és kettesben is a novérével, meghívtak magukhoz is, hogy ha legkozelebb megy a párom, akkor szivesen látnak engem is :o) És a férje is olyan bókkal búcsúzott tolem, hogy jó hatással vagyok a páromra, úgyhogy kellemesen meglepodtem.. jólesett :o)

Sok boldogságot! :)

Mi bajuk van a párod testvérének és férjének veled? Csak így elsőre...

nem tudom,fura a dolog kicsit,bár tény hogy a miénk is furán indult és most leszünk 5éve együtt és van lassan egy 1éves kislányunk...

Én is így voltam a párommal pár hónap után azt mondta neki nem megy és elment,de aztán kibékültünk mert belátta hogy rosszul gondolta visszajött!És most már 7 éve együtt vagyunk:)

Íme a folytatása az előző cikkemnek a furán alakuló kapcsolatomról... Sokáig nem volt kedvem írni semmit, de most úgy érzem ezt meg kell osztanom veletek, főleg, hogy páran kíváncsiak voltatok a folytatásra. Remélem nem okozok csalódást és nem lesz unalmas olvasni...

Ugrás a teljes írásra: Szeretem... és tudom miért...