Szent János kórház-Endokrinológia (beszélgetés)

Egy igen szomorú esetet szeretnék leírni a Szent János Kórházzal kapcsolatban. Amennyiben nem igazán ide tartozó téma, elnézést szeretnék kérni előre. Nem igazán találok megfelelő fórumokat ahol ezt közkézre tehetném.

2010. december 17. –én alkalmazottként, céges rendezvény keretében sí tanulásra mentünk Ausztriába (Pontosabban Murau –ba.)

Életemben először „láttam síelést”, viszont ahhoz képest igen gyorsan tanultam. Viszont a gyors tanulás mellett a rutin elmaradt. Ennek következtében 18. –án délután, bal lábamon combcsont törést szenvedtem.

Most már tudom, hogy szerencsémre kint műtöttek (a St. Veiter-Strabe Kórházban). 4,5 óra műtététi idővel sikerült összeraknia 3 orvosnak. Kellően telepakolva orvosi vassal és csavarokkal. Itt a nehezebb műtétet választották, a combcsontom belsejébe rögzítették a vasat csavarokkal.

Biztosító további költségeket nem vállalva 2010. december 20. –án hazahozott Magyarországra a területileg illetékes Traumatológiai Kórházba. Budapest XII. Szent János Kórház Traumatológiai Osztálya 26. épületébe.

Itt kezdődtek a gondok... Odakint viccelődtem, hogy megyek a vágóhídra. Szent János Kórházban rájöttem tényleg oda hoztak…

2010. december 20. 11.00 –okor indultunk a magyar mentőszolgálattal Ausztria Friesach –ból. Mivel kórházból – kórházba szállítottak ezért az ausztriai Kórház hálóingbe és jó adag infúzióval útra engedett.

Egy menetben 15.00 –ra megérkeztünk a Szent János Kórházba. Mentős kollégák átadtak ügyeletet teljesítő szakorvosnak. Betegszállítók és ápolónők áthelyeztek az igen kemény hordágyukra és betakartak egy lepedővel. Ezzel még nem is lett volna gondom, de a friss műtét miatt sem ülni, sem feküdni nem tudtam. Elég fárasztó testhelyzetet felvettem, kisebb nagyobb ficánkolásokkal. De ezzel senki sem törődött.

Ügyeletes Főorvos elég komolyan megkérdezte (miután megnézte a lábamat): „Magát megműtötték!?” Mondom: „nem, most hoztak Ausztriából törött combcsonttal hogy itthon műtsenek”. Ekkor már a félelmem az egekig szökött.

Végül is kimerítő beszélgetést folytattunk. Ezt követően egy betegszállítóval áttoltak a röntgenezéshez. Mármint pontosan a röntgen előtti folyosóra, abban az öltözékben ahogy voltam. Folyosón nagykabátban, sállal, sapkában várakoztak a betegek. Itt összesen 2 órát várakoztam, míg bevittek röntgenezni. A röntgenfelvételeket kétszer kellett elkészíteni, mert azok elsőre nem sikerültek. Viszont a röntgenes egyből kiszúrta friss műtétemet. Rövid elbeszélés után, felháborodva kérdezte: „Miért nem vagyok rendes kórházi ágyon takaróba?” Én mondtam neki: „Én tudjam erre a választ?”

Röntgenezést követően még 15 percet vártam a folyosón a felvételekre. Felvétel megérkezését követően visszatoltak a Traumatológiára betegfelvétel miatt.

Azt azért a mai napig senki sem tudta megmondani, hogy a digitális Osztrák röntgenfelvételeket (melyek egy illetve két naposak voltak) miért nem lehetett elfogadni.

Traumatológián még 40 perc várakozást követően óriási fájdalmak közepette valahogy lemásztam a hordágyról. Kértem az orvosomat, hogy azonnal adja ide papírjaimat, hogy el tudjam hagyni a kórházukat.

Itt több ok is volt mi kiváltotta belőlem azt a lépést. Ezek közül párat felsorolnék:

- Nem csak engem várakoztattak félig meztelenül a folyosón, hanem más velem egy időben érkező betegeket is.

- Mikor visszahoztak a röntgenből, egy időben hoztak egy 80 éves nénit aki koponya sérüléssel hoztak be. 30 perc várakozás után, cinikusan egy szakorvos megkérdezte a nénitől, hogy ki az orvosa. Persze honnan tudta volna azt. Néni kérte az orvost, hogy legyen oly kedves és vizsgálja meg. Mire az orvos nevetve: „nem én vagyok az orvosa miért vizsgálnám meg…”. Természetesen amíg ott voltam senki sem foglalkozott vele.

- Mikor visszaértem egy külföldi asszony feküdt a kezelőben infúzióval. Kövérek azon tanakodtak, hogy ki beszéljen vele bajáról mert senki sem tudott idegen nyelven. Én felajánlottam, hogy szóljanak feleségemnek (ki közben megérkezett barátnőjével és várakozott a folyosón) aki tudna segíteni tolmácsolásban. Egyik nővér el is indult, mire a másik rászólt: „hadjad, ne foglalkozz vele…”

- Rendezett ápolt Roma család odament a kezelőorvosomhoz, hogy a három órája érkezett lábtörött édesanyjukat átvinnék egy másik kórházba. Ugyan is ez idő alatt még senki sem foglalkozott vele. Orvos habozva nagy nehezen elkezdte keresni az asszony eddigi papírjait, majd utasította az „írnokot” hogy írjon papírt a távozás okáról. Házaspár kérdezte, hogy esetleg átszállítanák –e a beteget. Mire az orvos gúnyosan: 6 órán belül meg tudjuk oldani.

Ez utóbbi párbeszéd hallatán döntöttem a távozásról.

Orvosom döbbenetére elmondtam az okokat, igen részletesen kifejtve. Természetesen mindenki előtt lehordtam orvost és további két szakorvost. Ezek csak álltak ott és lesütött fejjel hallgattak.

Az egészben még az borított ki, hogy a folyosón és a Traumatológiai teremben 5 celzius fok uralkodott (telefonomban van ilyen szoftver). Én két napos műtéttel meztelenül vártam a sorsomat a „vágóhídon”. Feleségem és barátnője kb. 16.00 –kor érkezett meg. Ezeknek az eseményeknek mind szemtanúi voltak. Mivel nem tudtak mit tenni fájdalmukat elfojtva tűrtek. Én meg szégyenemtől és kihasználtságból adódóan semmit sem tudtam tenni.

Mikor nagy nehezen felálltam, nővérek és betegszállítók azonnal segítségemre siettek és felöltöztettek, tolókocsiba ültettek. Betegszállító kolléga személyautónkhoz szállított, majd berakott. Ezt követően feleségem hazavitt. Viszont frissen műtött lábbal ezt az utat senkinek sem kívánom egy kis autóban hátsó ülésen ülve…

Fenti elbeszélésben szót se ejtek a kórház állapotáról. Arról a kórházi vezetőség tehet. Viszont a Szent János kórház Traumatológiáján mi folyik, az valami embertelen! Nagy ívben tojik mindenki a betegekre.

Azt kívánom mindenkinek, hogy ebbe a kórházba soha ne keljen mennie. Én, csak azért imádkozom hogy baleset ne érje családomat, mert területileg oda tartozunk. Inkább haljak meg az út szélén, mint sem még egyszer kezük közé kerüljek…

Tisztelettel, Tóth Zoltán

Sziasztok!

Tanácsot szeretnék kérni..

Röviden leírom a sztorit.. voltam anno egy ilyen biorezonanciás vizsgálaton,és a nő azt mondta,h a pajzsmirigyemmel van valami ,tehát elküldött UH-ra és megnézette a T4emet vérvétellel.. MINDEN RENDBEN VOLT.. az orvos azt mondta,h ritkán lát ilyen szép egészséges pajzsmirigyet,blabla.. egyébként gyerekkoromban is vizsgálták,akkor sem volt semmi baj. Csak vastag a nyakam,és akármelyik orvos rámnéz,rámondja,h pajzsmirigy. Aztán most van egy nagyon jo nőgyógyászom,viszont most ő is azt mondta,h szerinte alulműködik a pajzsmirigyem. Tény,h sulyproblémákkal küzdök,és olyan helyen is szőrösödöm sajnos,ahol egy nőnek nem kéne,de kb 4-5 honapja voltak ezek a vizsgálatok,most menjek el mégegyszer? Hova menjek,ha elmegyek ?...

a legjobban egyébként a szőrösödés ami aggaszt,mert mozgással tudok fogyni abszolut hamar,csak igen.. nem mindig tartós.. ez tulműködésre vagy alulműködésre utal? :S

plusz,még egy olyan kérdés,hogyha a doki felír gyogyszert a pajzsmirigyparára,fogamzásgátlót attól még lehet szedni ???

Előre is köszi a válaszokat,nagyon remélem,h kapok pár hasznosat .. kicsit el vagyok keseredve :(

Egy 21 éves lány

Ha gondolod gyere át hozzánk erre a fórumra:

Pajzsmirigy műtét előtt állok volt valakinek ilyen problámája mostanában?

Itt sokan vagyunk, és mindenki tud segíteni, tanácsot adni.

Várunk:)

Értem, hát köszönöm! Remélem tényleg így lesz, és a többi bajom is rendbe jön majd ha elkezdek szedni gyógyszert rá. Bár jobb lenne valami természetes dolog, de úgyis az orvos dönt!

Jó éjt nektek! És még egyszer köszönöm a sok infót!!

Igen! Kiderül, hogy alulműködsz, kapsz gyógyszert, ami pótolja a hiányzó hormonokat. Ettől nem kell félni, mert pont ugyanazt kapod, amit a szervetünk termel. Amikor már jól működsz, kicsit mozogsz, naponta többszőr keveset eszel, és lemegy. Nem hamar, de elindul és akkor nincs visszaút:)

Én húsvétkor tudtam elkezdeni a tornát (pilátesz napi 35 perc) és bicajoztam hétvégente alkalmanként kb. 50-60 percet. 1 hónapig csak ezt csináltam. Majd a kondicióm javulgatott és kiegészítettem kicsit több hasizom gyakorlattal, napi 30 perc aerobic, és hetente 2x futottam is 15-30 percet. Az étkezésemet csak abban változtattam meg, hogy 3x ettem naponta, nem 1x.

2 hónap múlva kicsit el voltam keseredve, mert a súlyom nem változott, de felpróbáltam néhány ruhámat, amelyek ismét jók lettek rám.) A következő 2 hétben ment le 5 kg.

Most kicsit lusta vagyok:( Semmit nem csinálok, de nem jött vissza 1 dkg sem. Mert a gyógyszer ebben is segít.

A műtétnél valamit csináltak velem, mert azóta nem kell a csoki.

Tehát ha kezelnek leolvadnak a felesleges kilók.))

Igen, ahogy mondod:(

15-20 kg ingadizott rajtam 20 évig.

A fogyás és hízás is gyors volt. néhány hét alatt fogytam sokat, illetve híztam sokat:(

Most normál súlyban vagyok. Igaz torna kellett, mert a műtét után 3 hét alatt 7 kg-ot híztam ismét (alulműködés), de már 5 kg lement:) Már csak 2,3 kg-ot kell leadnom, és a gyógyszer szedés mellett egyszerűbb!

A túlműködést már megszoktad, emiatt lehet könnyebb....gondolom.

Nekem először 13 éve volt cystám, akkor leszívták és 10 évig nem is éreztem, hogy van pm-em. 4 éve derült ki, hogy gond van vele, de akkor sem a cysta újult ki...csak utána telt meg. Majdnem 1 dl-t leszívtak belőle, aztán valóban többször újratöltődött...már untam leszívatni, szerencsére nem volt annyira nagy már...és hála a spirulinának, megoldotta :)

A gyógyszert életem végéig kell szedni, mert szinte az egészet kiszedték. Az a kicsi, ami bent maradt sosem tud elégséges működést biztosítani. Napi 200 mg letroxtól viszont szuperül vagyok. enyhén túlműködök, de ezt szeretem. Igen az alulműködős tünetek elmúltak, most egy kis túlműködős van, de ez semmi a múlt évhez képest:)

Nem akarlak ijesztgetni és semmit sem, de a cyszta úgy tudom újra töltődhet, és ürülhet. Egy ismerősömnek is ki kellett szedni, de neki mindig jól működött a pm-je.

Ez nagyon durva! Csak jobbulást tudok kívánni! :) Az alulműködés normalizálható vagy csak gyógyszerrel tartható szinten?

A tüneteid elmúltak? Most a gyógyszer mellett rendben vagy?

A pajzsmirigyem most egészen rendben van és a spirulinától a cysta is megszünt, nem fojtogat...nem telik meg és nem kell leszívni :)

Nekem növögetett is, és most értettem csak meg a régi leleteimet:) Már évekkel ezelőtt azt írták, hogy benőtt a mellkasom alá is. Sok göb volt benne, és a sebészem azt mondta, hogy rák előtti állapotot igazolt a műtét utáni szövettan. Beállítani betudták, de gyógyszer nélkül visszaestem túlműködésbe, és rengeteg tünetem volt és most igen dúrván:( A gyógyszerrel a beállítást és a műtét előkészítést egyszerre akarták létrehozni.

Én is nagyon féltem. Először nem akartam, hogy műtsenek, aztán túl akartam lenni, de nagyon féltem az altatástól (hát volt miért), aztán féltem a műtéti kockázattól, ami igen alacsony, de én minden ilyenbe belesek:( Hát így is volt 2,5 hónapig nem tudtam beszélni (hangszalag és gége bénulás).

Aztán a műtét után jött az alulműködés TSH 82,3. Minden tünet meg volt:(

De már jól vagyok:))

És Te Can Ida? Meggyógyultál?

Anyukámnak is volt, strummája. Neki is műtötték, úgyhogy nagyjából tudom. Igaz még kicsi voltam.

Hát remélem nem lesz nagyon semmi baj...

Az szép. Gondolom már neked is jócskán jelentkeztek a tünetek...

És megműtöttek? Nem sikerült beállítani? Sajnálom.

A kép tegnap készült. A többit leszedtem, mert volt, aki azt mondta, hogy gyomor forgató:)

A gombóc érzés majd elmúlik!

oooo, akkor jó.. a kép a műtét után volt?

Mostanában annyira zavar ez a gombóc érzés a torokban. Folyton érzem pár hete.

Igen január 26-án.

Azóta vagyok alulműködő:(

De szedem a gyógyszert és minden rendben van:)))

Na, ne akarjunk nagyobbat mondani:)))

Én napi 4 tablettával kezdtem, mert a TSH: nem volt mérhető, az FT4: 2300 volt és az ATPO: szintén 2000 feletti volt.

A múlt év erről szólt, mármint, hogy rendbe tegyenek, hogy meg lehessen műteni:(

Mennyi volt az értéked?

Az szép... 2-3 tabletta... Akkor nagyon szépen "helyre jöttél" a napi 1/4-el... ;)