Senkim sincs a férjemen kívül. Nincs családom, soha nem is... (beszélgetés)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Nagyon sajnálom. Nálunk a baba nem jön össze már 4 éve és ez rá is nyomja a bélyegét a kapcsolatunkra. Neked vannak gyerekeid?
Amúgy ez az élet szörnyű sokunk számára. De valahogy muszáj túlélni.
Gondolom, hogy te is családban nőttél fel, csak ahogy férjhez mentél, megszakadt a kapcsolat. Vagy férjhez menekültél????
És a férjed családja? Szülei, testvérei, vagy ő is hátat fordított nekik?
Mi történt, hogy családi kapcsolat nélkül maradtál, maradtatok? Milyen idős vagy? Vagy valami tragédia történt, ami után így kettecskén maradtatok?
Szia. A csöndes magány harsog a füledbe. Ha csak ő van, akkor szeresd őt nagyon, de magadat még jobban. Ha még eddig nem tetted, nyiss a világ felé szeretettel és becsöppennek mások is. A hiányt, amire most fókuszálsz, lassan felváltja a "valami". Valamilyen pozitív érzés, ami lehet hála, elégedettség, csodálat, öröm...
Nem határoz meg téged az, hogy mid nem volt, most mid nincs. Az vagy, amid van (belül) és az lehetsz, amire vágysz. 😉
További ajánlott fórumok:
- Szerintetek nagy kitolás lenne a családommal , ha kórházba vonulnék?
- A családom nem fogadja el, akit szeretek, mert néger...
- A családomban a sógornőm jehova vallásba lépett át már vagy 20éve. Szeretném megtudni milyen vallás ez? Miben különbözik más vallásoktól?
- Belőlem táplálkozik a családom, de belül üres vagyok.
- A családom az ellenségem
- Senkim sincs, aki felköszöntene ma, a születésnapomon. Küldenél egy virágot?