Önző az anyuka, apuka? (beszélgetés)

Hát persze, hogy szükség van rá :)

Mi is elmentünk bulizni (szüreti bálba) anyukámék meg vigyáztak a hat hónapos gyerekre. Éjfélkor hazamentem szoptatni, de még a lefejt tej is ott volt, a gyerek meg fürdés után, egy szál pelenkában, vastagon betakarva vacsora nélkül aludt :) Anyukámék meg meghatott arccal őrizték ketten :)

Mondjuk nekem ez nem okozott lelkiismertetfurdalást.

Sógornőm más, ő valahogy a szívére veszi az ilyen beszólásokat.

Most bukott ki. Pénteken grillezni voltak egy barátjuknál, elmentek délután a babával. Este hétkor anyuka hazament, fürdetett, mire végzett ott voltak a nagyszülők. Megetették, sógornőm visszament bulizni.

És nagyon nagyon jól tette. Ezt nem tudom neki megmagyarázni, ne hallgasson senkire, csak az a jó, ami nekik jó.

Másnap mesélte, hogy szuper volt, sétáltak haza kézenfogva, tesóm virágott lopott neki az utcán, csókolóztak útközben stb.

Hazaértek, a gyerek aludt, a szülők egy perc alatt leléptek, ők meg folytathatták, ahol abbahagyták :)

A héten meg már többen kritizálták ezért. Hogy képes a gyereket másra hagyni. És sajnos Ő ezt a szívére veszi, pedig nem ilyen típus.

Mindig azt gondoltam, hogy Ő lesz az aki az ilyen megjegyzéseket röhögve fogadja majd.

Sokban hasonlítunk :) Pl. a gyerek aludjon az ágyában, ne kelljen már ringatni, ha nem aludt el inkább odaültem a kiságy mellé, ha kellett éjszaka háromkor kómásan, simiztem kicsit a hátát, utána lefeküdtem. Nem vittem az ágyunkba, mert tudom, mindenkinek van saját ágya ott kell aludni. Nem szerettem volna, ha a gyerek befészkeli magát a hitvesi ágyba. Pont elég volt az amikor éjszaka rosszkor ébredtek fel, hány romantikus pillanatot tett tönkre gyereksírás.

Pont ezért ilyet soha nem tennék a babával, ha rámbízzák, megértem, hogy ne ringassam órákik, ne a kezembe aludjon el. De azért örülök, mikor egy-egy nálunk töltött délután után, úgy kifárasszuk, hogy fürdés után másnap reggel kilenckor kel csak fel. :)

A mama pont ilyen, következetes, kicsit szigorú, kicsit engedékeny. Engedékenyebb mint velem és tesómmal volt, nade tud Ő is szigorú lenni, ha kell.

Én nem ilyem el az ilyen szülőt,szüksége lehet neki is a nyugira.Mondjuk én ettől függetlenül nem ilyen vagyok,de ez az én agybajom:-)

Van egy 3éves kislányom majdnem 2 volt mire apukámékhoz átengedtem 2napra,azóta rendszeresen megy.Kb 1-1,5hónap múlva szülök és őt se fogom mégcsak rábízni se(apján kívül)senkire.Ennek nem az az oka,hogy félek nem vigyáznak rá,hanem mert attól tartok elcseszik a gyereket.PL:Kislányommal is rákellett szólnom anyósomra,hogy eleget volt kézben,rakja le mostmár vagy az altatás:nincs altatás!egyedül aludjon..egy 1,5éves gyereket már nem tudnak elrontani..nekem fontos hogy a gyerek ne legyen elkényeztetve,saját ágyba aludjon,ne legyen sokat kézbe,rendszer legyen az életébe..ehhez ragaszkodok és a nagy szülők nem ilyenek.Mai napig veszekszek apukámmal,hogy amikor hétvége után haza hozza a kislányom kb 2órába telik mire megérti,hogy itthon van és viselkedjen,mivel ott mindent lehet.Mindig mondom is neki,hogy igenis szóljanak rá,vagy büntessék meg ha rosszalkodik,nem vagyok annak a híve,hogy nagyszülő ne nevelje a gyereket.

Szerintem tök jól csinálják. Főleg, ha van, aki szívesen vigyáz a gyerekre.

Én is imádom a kis porontyomat, aki 13 hónapos most, de már kétszer is volt olyan, hogy ott aludt a nagyiéknál, mert bizony szükségünk volt egy kis kikapcsolódásra és egymásra hangolódásra az apjával. Sőt, most hétvégén is lesz egy ilyen este. Szerencsére semmi gond nincs a fiammal. Imádja a nagyszüleit és simán átalussza ott is az éjszakát, nem riad fel sírva, engem keresve. De bizony én reggel úgy kelek fel, hogy rossz a lelkiismeretem és szaranyának tartom magam, hogy odaadtam a gyereket másnak. Pedig tudom, hogy jó helyen van és szeret is ott lenni. De ez az én hülyeségem. Ja, meg anyámé (gyerek nem nála alszik, hanem anyósoméknál, mivel mi másik országban lakunk), akin kimondatlanul is érzem, hogy rosszallja, hogy én odaadom egy estére a gyerekem másnak.

Ha jó kezekbe adja a kisbabát, és ennek mindneki örül, a baba is, a babysitter is, sőt, még annak családja is, akkor vétek lenne nem élni ezzel a kivételesen szerencsés lehetőséggel. Szerintem.

Biztos vagyok benne, hogy nem tudná nyugodt szívvel "lepasszolni" a gyereket olyan kezébe, akiben nem bízik, akivel nem jön ki jól a baba, stb. Ha valaki mégis ezt tenné, az már lehet önzés, mert nem a gyerek öröme, érdekei lennének szem előtt tartva. Bár még így is előfordulhat, hogy egyszerűen muszáj néha rövid időre rábízni másra a kicsiket.

Szerintem abszolút nem rosszabb, a szülőknek is kell néha a pihenés, gyerek nélkül.

Mi is már eleve úgy neveltük a lányunkat, hogy mindig szívesen menjen a nagyszülőkhöz. Most múlt 14 hónapos, anyukám bármikor jön, mindig szívesen megy el vele, akár ott aludni is. A nyár fő feladata az lesz, hogy a másik nagyszülőkhöz is így odaszoktassuk, csak ők messzebb laknak, kicsit nehezebb lesz.

Nem rosszabb semmivel az, aki odaadja, mint az, aki nem.

Én nem szívesen hagyom másra, sőt, már a víz is lever a gondolatától, hogy szülök augusztusban és az akkor 20 hónapos kisfiamat itt kell hagyjam.

Szerintem ez az anyán múlik.

Nekem nincs arra igényem, hogy nélküle legyek, mint ahogyan a férjemnek sincs a különlétre igénye(neki azért, mert rengeteget dolgozik és keveset vagyunk együtt), így nálunk ezen nincs vita. Természetesen néha-néha 1-2 órára rábízzuk a nagyira a gyereket, de nem szívesen és nem azért mert ő nem vigyázna rá, vagy nem bízunk benne, hanem azért, mert alapjáraton nem szeretjük másra bízni.

Az, hogy beilleszkedési zavarai lesznek emiatt, oltári baromság, mert a kisfiam rengeteget van együtt a családdal, unokatesókkal, más gyerekekkel, nincs eltiltva senkitől, egyszerűen annyi, hogy ott vagyunk mi is, a szülei.

Hihetetlenül barátságos, nyitott kisfiú. :)

Szomorú, hogy ezért képesek beszólni. Régebben a nagyobb család élt együtt, akkor fel sem tűnt, hogy sokan pesztrálják a gyerekeket. Lehet, olyan is beszól, akit szintén pesztrálgattak kicsi korában?

Bizony, sokat számít a fiatal szülőknek, hogy jó helyen tudhatják a kicsit, és feltöltődhetnek.

Én se adtam,adom akárkinek:-)

Anyu,tesóm igen:-) a többiek nem!

Anyatejesek a gyerekeim,de most h nagyobbak,most sem!

A lányom kiskorában is ez volt,d 2-3 órát max a cicizés miatt:-) de ez is kb vagy 8-9 hónap után...persze fél órára addig max igen:-)

A fiam most egy éves,ő más karakter,falánk,megeszik mindent ami étel..anyámra egy fél napra is akár,de másra nem!pedig anyósék is 300 méterre laknak:-)

De amúgy oltári butaság ilyet mondani h önzők! Sőt!az anyának a legnehezebb!és mindenkinek csak jót tesz vele:-) aki ilyet mond azt kérdezze meg mi a baj vele!?az h elvan,körbe ugrálják,lesik minden pillanatát?:-) màrmint a picinek:-)

Hihi. :) Attól hogy más (nagynéni, nagyi) vigyáz a gyerekre, még hiányozhat az anyukájának.

Én is rábíztam Anyumra a kisfiamat, nem is tudom hova mentünk. Nem gondolom hogy emiatt rossz anyuka lenne, sőt!

Nem fog becsömörülni, nyugodt és kiegyensúlyozott marad!