Nyárfát bárhová, mindenáron, a szöszök ellenére is? (beszélgetés)

Miért nem inkább őshonos és/vagy hasznos fákat telepítenek ehelyett a borzalom helyett?

Ennyire buták?

"Ilyenkor nem szabad kimenni, vagy csak tetőtől talpig beöltözve, levegő szűrővel felszerelve."

Ezt akarják felénk is...

Több hektárról lesz szó házainktól(telekfüggően) 25-60 méterre.

A gond csak azzal van,hogy mi továbbra is dolgozni fogunk járni,illetve a gyerekek iskolába.Egyáltalán,a szúnyogháló ellenére se lehet ablakot nyitni jó pár hétig.

Mindezt azért,mert van egy gazdag ember,aki azáltal még gazdagabb lesz,hogy a fenyő helyett szürke nyár erdőt telepít.A szösztől meg a környéken lakók fulladnak pár év múlva,nem ő.

(a kutainkról,amiből a vizet vételezzük mindennapi szükségleteinkhez-ivás,főzés,mosás,fürdés- még nem gondolkodtam.Artézi víz nincs felénk,ez az egyetlen és eddig ragyogóan működő lehetőségünk)

Sajnos,hogy nincs pénzünk költözni,mert az eddigi életem munkája van ebben a házban,nem beszélve a rengeteg ráköltött pénzről...

Ez nem csak külterületi probléma,de a külterületen élő embernek "együtt kell élni ezzel,azaz együtt kell élni a természettel"(ezt egy erdész mondta)

Azt senki nem nézi,hogy mi (sem) akartunk szöszben élni,pont azért vettünk olyan helyen házat,ahol a KÖRNYÉKEN nincs nyárfa!! Ilyen helyen laktam gyerekként,500 méterre egy erdőtől,belterületen,de elegem lett,jó messze is kötöztem a szülőktől,de a szösz itt is megtalál. :-(

Kedves "lilabandi"

Érdekes dolgokat olvastam a google-n a nyárfákkal kapcsolatban. Pl.:

A fafajok és erdők vízigénye és felhasználása

Nagyon kevés mért vizsgálati adat áll rendelkezésre a fafajok vízigényének ismeretéhez. Mindez sajnálatos, mert amíg ez ennyire megoldatlan, nagyon nehéz a vízgyűjtő méretű vízkészlet-gazdálkodást pontosabban megtervezni. Hazai körülmények között Járó szolgáltatott a legszárazabb vidék, az alföld erdeinek vízigényéhez tájékoztató jellegű adatokat (38. táblázat). Az adatok jelzik, hogy az alföld homokján a kocsányos tölgyes vízigényének feléből megél a honosított fenyves, de jóval kisebb az akácos igénye is. Vagyis vannak víztakarékos fafajok és nagy vízfogyasztók. Utóbbiak nem képesek a csapadék vizéből megélni, kiegészítő vízforrásra van szükségük.

38. táblázat - Alföldi fafajok évi vízigénye (Járó nyomán)

Fafaj Évi vízigény (mm)

Kocsányos tölgy 441

Akác 273

Nemes nyár 680

Hazai nyár 680

Erdeifenyő 205

Feketefenyő 185

Az erdő vízfogyasztása kora szerint is változik. Az egységnyi szervesanyag-produkcióhoz szükséges vízmennyiséget állandónak tekintve a vízigény kor szerinti változásának tendenciáját a fatermési táblákból (Sopp, 1974) kiolvashatjuk. Pl. erdeifenyves esetén a legnagyobb vízigény a 10 és 32 éves kor között jelentkezik, ilyenkor a legerőteljesebb a növekedés. A vízigény később csökken.

Az egyes fafajok vízigényének megismerését szolgálhatják Polster adatai (in Ghimessy, 1984). A szerző a transzspirációs koefficienst kívánta megállapítani, eb-ből pedig a vízigényt, a fafajok egymáshoz viszonyított sorrendjét határozhatjuk meg. Polster szerint 1 t szerves anyag előállításához az egyes fafajoknak a követ-kező vízmennyiségre van szükségük (m3/ha-ban kifejezve): tölgyek 344, bükk 169, nyír 317, vörösfenyő 247, erdeifenyő 300, lucfenyő 251. Ettől eltérő számadatokat közölt Eidman (in Ghimessy, 1984). A mérések nehézségei miatt biztos és általánosítható adataink nincsenek, de az egyes fafajok között kétségtelenül jelentős különbségek vannak.

Az alábbiakat a Panorama Ada - maj 2010. május

www.panoramada.co.rs/201005/2-17.php - Tárolt változat

oldalról másoltam be

Én tudom, hogy nincs igazuk, de erre az interneten mégis megkérdeztem egy orvos-szakembert is. Íme dr. Pánczél Gyula, a Tüdőbeteg Gondozó Intézet és az Allergológiai Szakrendelés vezető főorvosának válasza:

– Szívfacsaró az a többek által fölvetett javaslat, hogy vágjuk ki a szöszölő nyárfákat. Mi (az) a szösz? Szemét? Nem. A nőivarú nyárfák magtermésein lévő szép, hófehér pihe, amely a szél segítségével röpíti tova a piciny magvakat, a természet örök, bölcs parancsa szerint. Szem vagy orrnyálkahártya közelbe érve (néhány oda is jut valóban, de mennyivel több jut oda porból, kipufogógázból, miközben a motorizációt még mindig rohamosan "fejlesztjük"), ingerlő hatásuk van, de nem okoznak allergiát. Allergiát egyébként is a hím példányok pollenje szokott okozni, de a nyárfa pollenje nem allergén.

– A nyárfaszösz egy-két hétig okoz csak némi kellemetlenséget. Ember bitorolta környezetünk rehabilitációjában viszont sokat segít nekünk a nyárfa: igénytelen, gyorsan nő, kellemes árnyékot ad, dús lombja megköti a levegő szennyeződéseit, amit mi, emberek zúdítunk szegényre, és így ő többet szenved miattunk, mint mi őmiatta. Egy lombköbméter levélfelület tavasztól őszig 440 gramm oxigént termel, 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel, és 4500 gramm szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből. Egy 50 éves fa 405 kg szennyezést tud kiszűrni a levegőből egy év alatt. Egy autó viszont évente 7000 kg oxigént fogyaszt, és utaskilométerenként 200 gramm szén-dioxidot bocsát ki. Pusztítsuk hát el a fát, noha halála után is minket szolgál deszkapalánkjainkban, kerítéseinkben, gyümölcsös, zöldséges ládáinkban, fakanalainkban?

Ezek pedig az én tapasztalataim. MEGTUDHATTUK, hogy a nyárfa szöszölése nem allergetizáló, hogy belemegy a szemünkbe, szánkba, ez egyéni szoc.probléma. Ilyenkor nem szabad kimenni, vagy csak tetőtől talpig beöltözve, levegő szűrővel felszerelve.

ETTŐL KEZDVE MÁR NEM IS MEREK VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍTANI, csak az észrevételeimet írom le.

Már a pesti utcákon sem lehet minden irányban közlekedni. Főleg azok félnek, akik - mint a lányom is - kiemelten allergiás a nyár, nyír, mogyoró, és már a hárs virágzatára is. Évekkel ezelőtt még kedves foglalatosság volt, hogy a Margit szigeten megvámoltuk a virágzó hársakat. Mivel az Árpád hídnál akkor "virágzanak" ezek az átokfajzat szöszös nyárfák is, keresztallergiája alakult ki, lévén a két facsoport majdnem összeér, a virágzó nyárfák és a hársak is. Onnantól kezdve még biciglizni is csak akkor mehet a szigetre és nagyon sok más irányba is, ha már elmúlt a virágzás és a szöszök is eltüntek. Bár orvosi maszkban, de a párom és én azért kimegyünk, hülyén kinéző munkavédelmi szemüveggel kombinálva. Megjegyzem, olyan bugyután nézünk ki, hogy nem csodálnám, ha "UFÓ-jelenséget" észlelni valaki minket látván.

Nem pusztán a szösszel van baj -ami egyébként

bizonyítottan allergén-,annál sokkal nagyobb probléma a talaj vízkészletének kizsigerelése.

Nemrég láttam egy riportot valamelyik mezőgazdasági műsorban,ahol talajvédelmi szakember mondta el,hogy bizony nem lenne szabad nyakló nélkül engedélyezni ennek a fafajnak a telepítését,mivel az "árvák könnyét" is megissza.

Egy 6-8 méteres fa képes napi 14 liter vizet felszívni,nem csoda,hogy a riportban szereplő

somogyi térségben rendre száradnak ki a kutak!

Anyósomék is - és mikor náluk vagyunk mi is -saját bőrükön érzik ennek a fajtának az "áldásos"

tulajdonságait többek között azzal,hogy a házuktól

-tanyájuktól 20 méterre (!)telepített több hektár

nyárfás elszívja az össszes talajvizet,tavaly nyáron majdnem kiszáradt a hatvan éve ásott kút...

Azt meg,hogy a nyárfa őshonos? Biztosan,de nem a Kárpát-medencében,ha valaki utána néz a növénytanban!Az akác sem az,viszont a nyárfa rendkívül agresszívan terjeszkedik a szél által sok-sok km.-re eljutó vattáival,amiben a magok vannak.Erre mindaddig nem lesz tv.-i tiltás,amíg

a zöldbárók anyagi érdeke nem diktálja,ugyanis a bútoripar töménytelen mennyiséget vesz fel belőle,

illetve ebből a fajtából gyártják az EUR-raklapot és az egyszer használatos gyümölcsös ládákat is!

Köszönöm mindenkinek,aki hozzászólt!

Nem vitaindítónak szántam a cikket természetesen,hanem láttatni szerettem volna egy olyan oldalt,amit nem szoktak,vagy nem akarnak észre venni.

Nyilván ezt te, mint gyerek nem tudhattad, hogy valakinek volt-e baja belőle... Másrészt megint más egy erdőnyi szösz-fa mellett lakni, meg kimenni 15 perces szünetre a suliból egy néhány fával körülvett udvarra gyerekként...

Én megértem a cikk iróját. Hozzánk közel 2 ilyen fa van, de irdatlan nagyok. Néha olyan, mintha havazna májusban. A lakásba betódulnak, cuki kis pamacsokba gyűlnek, ezért szellőztetni is nehézkes. Mióta szúnyoghálónk van, az némileg visszatartja őket, de az ajtó nyitásakor is bekúsznak a résen a huzattal.

Biztosan van egsézségügyi vonzata is a kényelmetlenségeken kívül, szerencsére én nem vagyok allergiás, így csak "szimplán bosszant".

Nálunk is ez a baj!Támogatással(vagyis az miatt) írtják a már meglévő fákat.Csak itt a fenyőket.Gyakorlatilag persze ki kell vágni fafüggően 20-50 év múlva,de eleve,ha itt már nyárfa erdő van,meg se veszem a házat,bármennyire is tetszett.Pláne nem költünk rá jó sokat és nem dolgozunk vele ennyit.Ezzel úgy érzem,az egész életem munkája lesz élhetetlen rövig időn belül.

Nem beszélve az idősebbekről,akik már nem is tudnának hova menni,úgy megszokták a környéket.Ha mi 3 év alatt ennyire sokat költöttünk,berendeztedtünk,akkor képzelem,ők mit éreznek.

Sajnos nincs olyan lehetőség,hogy valami szelektált nemes oltványt ültessenek.Az nem őshonos=nincs rá támogatás a gazdájának.

Ide szürkenyár kerül,az nem vattázik egész nyáron-tényleg "csak" pár hétig.De nem tudják,hogy milyen ivarú(hím vagy nőivarú) mert kicsi korában nem lehet megállapítani.Ez ügyben már nem cak az önkormányzatot kérdeztem/kérdeztük,hanem már az ÁNTSz,Kutatóközpot,jogászok,erdészek,mérnökök és még sorolhatnám.Mindenki a vállált vonja.De ha megkérdezem,hogy maga kiengedné-e a gyerekét a saját udvarára 5 centi szöszbe,akkor elbizonytalanodnak,de segíteni senki nem akar.

Tényleg csak az ésszerűbb telepítés lenne a cél.

Rég kipusztultak a "felelősök":-) ez tetszik! Így is van!Nálunk nem korlátozza az önkormányzat,hogy milyen fafajt lehet ültetni.Annyi,hogy csak őshonos fákra van állami támogatás.Ezért akácot a fene se ültet.

Bőven lenne olyan hely,ahol tényleg senki nnem lakik,még házak sincsenek.Ott szántó van...

Azt meg külön nem értem,hogy miért nekünk kell nézni majd,hogy teli a gyönyörű(és nem mellesleg drága pénzből rendbehozott) házunk és kertünk szösszel.

Jaj! En is nagyon utalom amikor szoszol, habar nincs ra allergiam, de akkoris!

Kulonben megoldhato lenne a dolog ha igazabol akarnak. Nekunk a kertben ezustos nyarfak vannak.(3 db) Gyorsan no es nem szoszol!

Ha a miénk lenne, már rég kivágtuk volna.

Illetve nem is került volna ide.

A bátyámék mellé is ültettek ilyen förmedvényeket. A fiúk - igazoltan - allergiás. Állandó gyógyszeres kezelés alatt áll. Szerencsétlen gyerek a szöszölős időszakban levegőt alig kap, minden ablak zárva, de iskolába menni kell...

De hajrá. Észak-Mo.-n EU-s támogatással elkezdték irtani az akácosokat. Ehhez is csak külön gratulálni tudok.

Vígasztalásul mondom, a mostani időkben telepített nyárfák, már szelektált nemesített oltványok, NEM szöszölnek.

Utána lehet nézni egyébként az önkormányzatnál, hogy milyen fákat fognak ültetni.

Az biztos, hogy az egyik legutálatossabb fa fajta. Egy viharos szél simán kidönti, fütő értéke egyenlő a nullával és még szöszöl is.

A szomszédban van egy hatalmas a kerítés melett, a frász kerülget viharban, ahogy nyekereg és hajlítgassa a szél, és ami még zavarobb, hogy teljesen elnyomja a körte fánkat.

Hát az biztos, hogy azok az okosok akik ki találják, hogy mire adják a támogatást sík hülyék. Termőföldekbe ültetnek erdőket, mert erre kapják a támogatást, bár ebből kiindulva a gazdák sem százasok.

A mi házunk elé ültettem egy császárfát 4 éve. Egy 20 centisre visszavágott csemetét kaptam, aminek a tövéről hajtott ki a mostani fa törzse. Ez a fa most 5 méter magas és vagy 80 centis a törzsének a körmérete.

Nem volt 2 ezer forint, a kis hajtás, amit anno postán küldött egy online kertészeti áruház.

Tavaly már virágzott, idén még több virága lesz, ezt már ősszel lehetett tudni, ugyanis akkor jelennek meg a bimbók.

Állítólag a levelei takarmánynak is jók, de itt a a lakóparkban ezt senki nem próbálta még ki :)