Nem tudom elengedni (beszélgetős fórum)
45. dreaming84 (válaszként erre: 44. - Lávli)
2019. jan. 23. 19:02
Akkor lehet hogy én fogalmaztam rosszúl.. nem a személyiségét akartam megváltoztatni, hanem azt, hogy szeresse és elfogadja önmagát. Szerimtem az önutálat az nem egy személyiség jegy, hanem egy lelki probléma aminek oka van.
44. Lávli (válaszként erre: 43. - Dreaming84)
2019. jan. 23. 18:29
Senkit nem tudunk és nem is változtathatunk meg. És senki sem tökéletes.
Adott egy alapszemélyiség, azt vagy elfogadjuk, és szeretjük úgy, ahogy van, szagoljuk a rózsát, amit szakítunk, vagy állandó elégedetlenség marad csak.
Az nem lehet, hogy a magad igényére változtass bárkit is.
43. dreaming84 (válaszként erre: 40. - Lávli)
2019. jan. 23. 18:24
Persze, és ez biztos így van csak az a baj, hogy ő tényleg negatív irányban nagyon manipulálható és az ő elmondása szerint még saját magát sem szereti, csak nem tudom miért nem.. és fáj, hogy ezen nem tudtam változtatni!
42. Lávli (válaszként erre: 41. - Dreaming84)
2019. jan. 23. 18:18
Nagyszerű Édesanyád volt!
41. dreaming84 (válaszként erre: 38. - Lávli)
2019. jan. 23. 18:17
Én is ugyan így gondolom. Az én anyukám is, aki sajnos már nem él, és ő is tudta hogy a saját nememhez vonzódom, de mindig azt mondta “ lányom ha találsz egy embert aki őszintén szeret, tisztel,megbecsül, melletted van a nehéz időkben is és elfogad olyannak amilyen vagy, nagyon becsüld meg és tegyél meg mindent a kapcsolatotokért mert nagyon kevés ilyen ember szaladgál a nagy világban! Nem szólok bele az életedbe, de tudd ha bármikor szükséged van rám én itt vagyok” na én így lettem felnevelve..
40. Lávli (válaszként erre: 39. - Dreaming84)
2019. jan. 23. 18:15
Akkor talán nem olyan szörnyű a személyisége, "csak" túlfélti a gyerekeit.
Én azt gondolom, és ne bántódj meg érte, de ha valaki igazán szereti a másikat, tűzön vízen át kitart mellette, szembemegy bárkivel és bármivel.
Engedd el.
39. dreaming84 (válaszként erre: 37. - Lávli)
2019. jan. 23. 18:11
Nem, nem volt pedig már előtte is tudta az anyuka, hogy a lánya nem férfi párti.
38. Lávli
2019. jan. 23. 18:04
Egyébként nagyon nem szimpatikus nekem, ha egy szülő beleszól a gyereke párválasztásába, és nem éri föl ésszel, hogy ha megteszi, az csak a kapcsolatukat rontja ... Hiába van esetleg igaza, azt a gyereknek kell megtapasztalni, akár csalódás árán is.
Egyszer a lányom még kamasz korában megkérdezte: anya, mit szólnál, ha néger pasim lenne? Hát nem mondom, hogy nem döbbentem meg :D De mondtam, hogy nekem mindegy, kicsoda, micsoda, csak téged szeressen, addig elfogadom.
(nem lett néger pasija :D )
37. Lávli (válaszként erre: 36. - Dreaming84)
2019. jan. 23. 18:00
De amíg nem lettél bemutatva, több mint 1 éven keresztül, addig nem volt állandó telefonálgatás meg uralkodás, ugye?
36. dreaming84 (válaszként erre: 35. - Semleges)
2019. jan. 23. 17:56
Valahogy éreztem, hogy ezzel fogsz érvelni (bocsánat ha tegezlek) de akkor ez feljogosítja arra, hogy semmibe nézze a gyerekét és az összes kapcsolatát tönkre tegye, manipulálja? az előzőekben már leírtam, a fiával ugyan ezt csinálja, aki viszont hetero. 2 év alatt, most tart a harmadik barátnőnél akit “haza vitt” de ez sem jó, ez ellen is csak uszítja és uszítja..Ha valami nem tetszik, ha csak egy kis ellenállásba is ütközik, jön a lelki terror meg az “ágyra vetem magam úgy vergődök ordítva és sírva” mert ilyenre is volt már példa..Szerintem ez már több mint ellenállás.Egyébként nem azért írtam ide, hogy anyukát analizáljam, tudom én, hogy vannak nála bajok, nem is kevés.. most vagy azért mert nem boldog a férje mellett, aji felett szintén uralkodik, vagy mert sosem tudott kiteljesedni...Nem tudom, nem is érdekel. Én csak leírtam egy történetet, hát ha tudtok segíteni, hogy az exem részéről meg tudjam érteni a dolgokat és ez által könnyebben el tudjam engedni.
35. semleges
2019. jan. 23. 17:25
A manipulációhoz két ember kell. Az egyik aki manipulál, a másik akit manipulálnak.
Más: vessetek meg, én sem szakadnék meg a röhögéstől ha a gyerekem az azonosneműeket szeretné. Ezért értem meg az anyuka "ellenállását".
34. dreaming84 (válaszként erre: 33. - Semleges)
2019. jan. 23. 16:49
Igen? Akkor legyen/legyél szíves kifejteni, hogy mik azok a konkrét okok, amiért egy anya így uralkodhat a gyerekein, manipulálhatja őket semmibe nézve a lelki világukat és a környezetüket..
33. semleges
2019. jan. 23. 16:29
Én megértem az anyukát.
32. dreaming84 (válaszként erre: 31. - Dd9dec5381)
2019. jan. 23. 15:53
Én úgy gondolom, hogy vannak. Mindenkit el nyom a környezetében és ha már nem az van amit ő akar, megy a zsarolas, lelki terror. A fianak volt egy barátnője aki szintén erős jellem volt és látta ugyan azokat a problémákat amiket én a barátnőm részéről. Végig néztem ahogy egy éven keresztül mindent megtetett, hogy a fia szakítson a lánnyal. A végén már odaáig eljutott, hogy mivel a gyerekeinek kötelező őt a hétvégék minden napjá meglátogatni, megmondta hogy a fia csak egyedül mehet, a lány be nem teheti a lábát oda többet. Persze ezzel is generálva a problémát a fia és az élettársa között. Mert ha a fiu nem ment mert a barátnőével akart lenni akkor amyu besértődött, hogy mi az hogy a lány fontosabb mint ő és válasszon. Természetesen rá pár hónapra a fiu szakított a lánnyal és ő is haza költözött. utána látta, hogy én sem vagyok egy gyenge jellem és gondolom a hátam mögött velem ugyan ezt csinálta.3 honapja az exem is hazaköltözött. Újra együtt a család, anyu, apu és a két felnőtt korú gyerek. Hát köszön mindenkinek a válaszokat, tudom, hogy ez már nem az én felelőségem és problémám, de tényleg ő nagyon fontos volt nekem és nem akartam elvesziteni mint embert, normalás baráti kapcsolatban maradni ha lehet ezt így mondani amit ő szintén elutasít (gondolom szintén külső behatások által) és talán ezért is nehéz őt elengednem, de ahogy többen is mondták majd az idő mindent elrendez :)
31. dd9dec5381 (válaszként erre: 30. - Dreaming84)
2019. jan. 23. 14:22
Nincsenek a mamának véletlenül nárcisztikus vonásai?
Ez ilyen sajnos, ehhez az állapothoz kell egy olyan személyiség is, akit el lehet nyomni. Én két vegkifejletet láttam erre, egyik aki fellázad, és adios anyuka, a másik aki egész életében az anyja érzelmi rabszolgája.
Az exed jó eséllyel nem tudná saját magát definiálni önmagában, mindig csak valaki tükrében. Ezért fél beismerni, osszeroppanna, hisz nincs identitása, vagy harmatgyenge.
30. dreaming84 (válaszként erre: 27. - Dd9dec5381)
2019. jan. 23. 14:14
Én próbáltam. Nem akartam konkrétan pszichológushoz küldeni mert nem akartam megbántani, inkább felajánlottam, hogy menjünk el párkapcsolati terápiára ezzel is inkább segítve őt, és hátha ott kiderülnek a dolgok és másabb lenne neki egy hozzáertő szakembertől hallani a problémákat de ettől is elhatárolódott, azt mondta, hogy neki semmi problémája nincs és hogy az igazi család az úgy működik ahogy az övék, ez a normális. Pedig tudja, hogy nem és többször is elszolta magát, hogy az anyukája nem éppen szépen beszél rólam neki a hátam mögött, pedig tényleg semmi oka nem volt rá de ő foggal körömmel védi és inkább elutasitott engem mint, hogy felismerje a problémát és változtasson. Nem miattam, maga miatt mert egy értelmes, jó szívű lány és nem kellene tönkre tennie az életét. Bár az utobbi találkozásunknál inkább már kezdett az anyjára hasonlítani.ugyan az a rideg érzelem nélküli arc és tekintet, a megnyilvánulása.. kicsit meg is ilyedtem. De láttam rajta hogy nagyon nem boldog. Még mindig nem tudja mit akar, ki ő, merre tovább.
29. dreaming84 (válaszként erre: 28. - F66a7e48f9)
2019. jan. 23. 13:56
De nyugodtan adhatsz tanácsot, szívesen venném, hisz ézért osztottam meg itt a problémámat.
28. f66a7e48f9 (válaszként erre: 25. - Dreaming84)
2019. jan. 23. 13:53
Valóban, én nem is gondoltam ilyesmire, hogy uralkodó lennél. Azt viszont tudom, hogy az ilyen jóakaró szülők helyrehozhatatlan károkat tudnak okozni. Nem tanácsot akarok adni,tapasztalatból mondom.
27. dd9dec5381 (válaszként erre: 26. - Dreaming84)
2019. jan. 23. 13:29
Hidd el, ennél többet nem tehettél. Nem is tudom, hogy lehet kihozni valakit egy ilyen függő viszonyból, sokszor valami trauma kell hozzá, ami felnyitja a gúzsba kötött szemét. Őrlődik ő is, érzi, hogy nem normális ami vele történik, de mint írta valaki előbb, nem elég erős a kilépéshez. Az ilyen szülő minden eszközt bevet, manipulál, érzelmileg zsarol, nem egyszer öngyilkossággal fenyegetőzik. Iszonyú béklyó ez, az ilyen egy önző rohadék aki magának szült gyereket. Ha van még pár életünk, remélem valami rabmadár lesz következő életében.
26. dreaming84 (válaszként erre: 24. - Dd9dec5381)
2019. jan. 23. 13:20
Igen, teljesen igazad van én sem tudtam megérteni, viszont vártam a változást és én sosem akartam választás ele állitani, hogy most az anyja vagy én,sosem tennék ilyet. Azt hittem, hogy idővel jobb lesz és a szeretetemmel és kitartásommal talán támogatni tudom hogy rájöjjön a dolgokra és el tudja engedni az anyut, hogy nem kell félnie ha néha nemet mond és ki áll mellettünk, vagy magáért akkor az anyukája kevésbé fogja szeretni.. hogy elhigyje azt is hogy igen is szerethető, értékes ember hisz nem hiába vagyok mellette de sajnos csak rosszabb lett.. lehet hogy pont ezért hibáztatom magam és nem tudom elengedni mert lehet, hogy tehettem volna többet is, nem tudom.
25. dreaming84 (válaszként erre: 21. - F66a7e48f9)
2019. jan. 23. 13:13
Igen, tudom és köszönöm csak nehéz így elengedni, hogy tudom nem konkrétan csak a mi hibánkból alakult igy. Vagyis úgy értem, nem voltak állando őrült nagy veszekedések, félrelépés vagy bántalmazás, teljesen egy hullámhosszon voltunk csak érkezett ez a dolog amit sajnos ő nem tudott kezelni és meghúzni a határokat. Beállítani azt a bizonyos mérleget.. a szülök igen is fontosak az ember életében de amikor már nem hagyják a gyermeküknek, hogy éljék a saját életüket és nem tisztelik, hogy felnőttek, nem tisztelik a párkapcsolataikat mert valami oknál fogva maguk mellett akarják tartani őket és nem nézik hány ember életét keserítik meg, beleértve a saját gyermekükét a saját önzőségükből és felelmükből az számrora egy kicsit felfoghatatlan. És tudom, hogy nem te irtad de nem hinném hogy azért mert így gondolom a leirtakat én lennék az uralkodo...
24. dd9dec5381 (válaszként erre: 19. - Dreaming84)
2019. jan. 23. 13:11
Ez így full egészségtelen. Én ehhez semmilyen szerelem miatt sem asszisztáltam volna. De engem alapból taszít ha valaki nem bir leválni a szüleiről, nőjön föl vagy keressen akkor magának más kísérőt.
23. f66a7e48f9
2019. jan. 23. 13:05
Ez a beköpik a legyek, tényleg k..va jó.
22. dreaming84 (válaszként erre: 18. - Ab3619a9cd)
2019. jan. 23. 12:56
Igen tudta. A második kapcsolata voltam. Az előzővel szintén ilyesmi problémák voltak csak sajnos ott a másik fél nem igazán tolerálta ezeket a dolgokat és volt hogy tetlegességig fajult a dolog.
21. f66a7e48f9 (válaszként erre: 3. - Dreaming84)
2019. jan. 23. 12:56
Lehet, hogy látja ő, de nincs elég lelki ereje szembeszállni az anyjával. Azért is írtam, hogy nincs értelme gyötrődni miatta. Fiatal vagy te is, gondolom. Előtted az élet. Fel a fejjel és légy boldog!
20. dreaming84 (válaszként erre: 17. - Jasmine24)
2019. jan. 23. 12:54
Köszönöm szépen, hogy te úgy látod ahogy én valójában érzek!!
19. dreaming84 (válaszként erre: 15. - Ab3619a9cd)
2019. jan. 23. 12:51
Szerintem egy írásból ezt a következtetés nem lehet így levonni.. nincs benne 3 ev történése.. sosem uralkodtam rajta és kéztetést sem éreztem! Pont náluk volt az, hogy ha valami nem úgy volt ahogy anyu akarta, állt a bál! Akkor ez miért részemről uralkodás? Szóval amit anyu művel, az teljesen normalis, én meg hibás vagyok mert egy normális párkapcsolatban akartam élni azzal akit szeretek? Nagyon sokszor az volt amit ő akart, és ha néha szólni mertem, hogy ha hó én is itt vagyok és nekem is lennének igényeim, persze, hogy én voltam a hibás. Ugyanúgy látogattam a szüleit, ugyan úgy megtettem mindent a béke kedvéért, magyon sok mindent toleráltam.. sokszor láttam az exemen, hogy már neki is sok amit a mama művel de valahogy sosem tudta meghúzni a határokat és nem is szóltam bele! Volt, hogy azt mondta: mennün kell a szüleimhez de semmi kedvem inkább maradnék itthon veled kettesbe de muszáj. Ekkor sem szóltam semmi rosszat en biztattam mindig, hogy menjünk majd utána együtt leszünk. 15 percre laktunk de sokszor napokig ott kellett aludni mert anyunak ez volt a kivánsága.. és ha a negyedik nap után szóltam, hogy szeretnék már haza menni a saját otthonomba még én voltam a hibás.. minél többet toleráltam annál több kellett.. már nem volt magán életünk és ket év után amikor már éreztem hogy én vagyok az utolso a sorban és láttam, hogy kezd rá menni a kapcsolatunk akkor probáltam ezt megoldani! akkor miert is én vagyok az uralkodo?
18. ab3619a9cd
2019. jan. 23. 12:39
Azt írod mind ketten nők vagytok! Anyuka tudta hogy a gyereke leszbi vagy te voltál az első?
17. Jasmine24
2019. jan. 23. 12:33
Nem tudom, nekem abszolut nem ugy jott le, hogy gyerekkent kezelned, inkabb cask a szeretet es feltes hangja szol beloled. Eleg nehez a szituacio, de nincs sok valasztasod. Ha O nem akarja ezt a kapcsolatot es ennyire hagyja magat befolyasolni az anyja altal 30 evesen, akkor jobb is igy, mert csak megkeseritene az eletedet. Tudom, hogy sablon szoveg, de az ido majd megoldja, csak hagyd magad uj eletet kezdeni nelkule.
16. dreaming84 (válaszként erre: 13. - Dd9dec5381)
2019. jan. 23. 12:19
Értem. Hát ha a szeretet, törődés, támogatás, segítségnyújtás a bajban, tisztelet, problémák megoldása és az arra való törekvés, hogy a másikat boldoggá tegyem és a kapcsolat fejlődjön élazt jelenti, hogy gyerek ként nézek a másikra ez elég elszomorító.
További ajánlott fórumok:
- Szeretem a férjem, de mégsem tudom elengedni
- Nem tudok jól lovagolni a barátomon. Valami tanács, hogy mit tegyek mit csináljak máshogy? Nem tudom elengedni sem magam...
- Miért nem tudom elengedni Őt? Pedig nem vagyok szerelmes
- Nem tudom elengedni
- Miért nem tudom elengedni? Miért próbálom erőltetni ezt?
- Hogyan tudom elengedni szeretett nagynénémet?