Nehezen jön a baba? (beszélgetés)
Sziasztok!
Mivel a témában érdemleges szakmai véleményt nem találtam, úgy gondoltam megosztom a tapasztalataimat, hátha az hasznos lehet mások számára is.
Van egy 3,5 éves gyermekünk. Most tervezzük a második babát, sajnos nem akar összejönni.
Amikor az első gyermekünket terveztük, igen nehezemre esett elmondanom a feleségemnek, de valahogy túlestem rajta és elmeséltem neki, hogy 17 évesen egy foci meccsen nagyon erősen megrúgták a heréimet. (Sajnos a labdát nem, de a golyóimat sikerült telibe találnia a falábúnak.)
Erről a férfiember ritkán beszél, igaz jót nevetnek rajta, főleg a lányok (és azok a fiúk akiknek még nem volt ezen "élményben részük").
Emögött valószínűleg nálam már pszichés okok is húzódhatnak, hogy nem tudok ilyesmin többet nevetni, az osztályban 16 lány volt és Ők is végignézték (röhögték) a nagy jelenetet (nagyon ciki volt, gondolom, nem kell ecsetelnem). Szóval a "sérülésemet" követően már nem tudtam felhőtlenül nevetni ezeken a "poénokon", azóta ha ilyet látok, rögtön összezsugorodnak a golyóim, legalábbis az, ami megmaradt belőlük.
Tehát nézzük a tényeket, próbálok objektív maradni.
A rúgás következtében a bal herém erősen megsérült, majd a duzzanat eltűntével (kb. 2 hét) rövid idő alatt (kb. 1-2 hónap) jelentősen kisebb lett a bal herém térfogata (15 ml-re sorvadt(-40% az eredeti mérethez képest!). Előtte mindkét herém 25 ml térfogatú volt. Ezt onnan tudom, mert elzavartak orvoshoz az "eset" után azonnal és az orvos megvizsgált, mivel tornaórán történt és elég durvák voltak a tünetek. Elájultam egy kis időre, hánytam, elment a hangom, meg persze az a jelenség, amit mindenki ismer, összeesés, a golyók szorongatása, stb. A rúgás után nem sokkal (kb. 2-3 hónap) pedig a bal herémen a visszér is megjelent. A jobb herém nem szenvedett maradandó károsodást (lehet még nőtt volna a mérete, ezt nem tudhatom, mivel a serdülőkort már túlléptem akkor, meg azt sem tudom, hogy a 25 ml az normális méret-e).
Figyelmedbe ajánljuk még:
» Soha ne add fel! (cikk)
» Az anyává válás rögös útjai (cikk)
» Bébi mindenáron (cikk)
» Ha mindkettőnk leletei rendben vannak, és mégis késik a baba, hová fordulhatunk? (tudásbázis)
Ezek után ilyen "előélettel" nem volt kérdés, hogy csináltatunk-e sperma vizsgálatot, mielőtt belekezdtünk az első babaprojektbe.
Szerencsére elfogadható eredményt kaptunk (30 millió/ml, nem szuper, de még elfogadható mozgékonysággal), annak ellenére, hogy az egyik herém sérült (15 ml-re sorvadt) és visszér is volt rajta (ekkor már kb. 10 éve).
Közben természetesen mérlegeltem a visszér műtét lehetőségét, ezzel kapcsolatban arra jutottam, hogy mivel még elfogadható a spermakép és elviselhető az ehhez kapcsolódó kellemetlen fájdalom, nem érdemes a gyermekvállalás alatt műttetni a kockázatok miatt. Persze az orvosok, ha tehetnék, egyből szabdalnának.
Sikerült a fogantatás, gyermekünk született.
Mint említettem, most tervezzük a második babát, ezért még mindig nem vállaltam a herevisszér műtétet.
Sajnos kb. 1 éve szerencsétlen baleset ért a fürdőszobában, a kádból kiszállás közben megcsúsztam és a kád szélén landoltam a legérzékenyebb testrészemmel, teljes testsúlyommal a herezacskómra estem kapaszkodási lehetőség nélkül. Mindkét herém csúnyán zúzódott, megdagadt, egyik be is vérzett.
Természetesen ez (ismét) nem tett jót a golyóknak, kb. 3 órára „térdre kényszerültem”.
Miután megvizsgáltam magam, azt éreztem, hogy mindkét heregolyóm "egészben" maradt, megőrizte szabványos alakját, egyik sem nyomódott szét, így ezzel elintézettnek véltem a dolgot.
Tavaly a sérülés után kb. fél évvel, hogy "megnyugtassuk" magunkat, elmentem egy újabb kivizsgálásra, amelyen sajnos meglátszott milyen kemény is „a kád széle”.
A bal herém már csak 10 ml térfogatú volt (még -33%-os méret csökkenés!), a jobb herém is már csak 20 ml térfogatú (-20%-os méret csökkenés!), az orvos azt mondta, hogy valószínűleg egy hajszálon múlott, hogy a bal heregolyó nem szakadt le teljesen, mivel a bal mellékhere alig tapad már hozzá. (Tehát félig leszakadt a bal heregolyóm a kád szélétől.) Az orvos véleménye szerint, ha még egy erősebb "behatás" éri a bal herémet a későbbiekben az nagy eséllyel szétroncsolhatja vagy leszakíthatja azt.
Mivel eltelt fél év, helyreállító műtétet már nem javasolt, azt mondta, segíteni már nem tud rajta érdemben nagyobb a kockázat, mint az elérhető eredmény, ha hozzányúl, de örüljek, mert legalább nem kell eltávolítani, így legyek boldog, mert nem leszek "félig" kiherélve.
A jobb here még "kemény" ahogy fogalmazott, nem veszélyeztetett ebből a szempontból. Ekkor kezdtem kételkedni a dolgokban, hiszen az is rengeteget ("20%-ot sorvadt) és fájdalmassá vált.
A spermavizsgálat eredménye 20 millió/ml lett, és a mozgékonyság sem túl biztató. (Ez így még éppen határeset felülről súrolja a problémás határt.)
Előtte a visszér másfél évtized alatt nem okozott akkora kárt a herékben, mint a kád széle egy másodperc alatt. Így utólag átértékelve a dolgot, azt a nagyon nagy hibát követtem el, hogy nem mentem el rögtön orvoshoz. Az önvizsgálat, amit elkövettem a sajgó heréken magamnak, felületes volt (igaz, ezt ma sem tudnám jobban megcsinálni), igazából csak azt tudtam megvizsgálni, hogy egyik herém sem ment-e szét, amit pedig bevérzésnek véltem az valószínűleg egy leszakadt heredarab volt.
Az orvosok a visszér káros hatásáról rengeteget beszélnek, a sérülést pedig meg sem említik jelentősebb kockázatként, csak egy a sok közül.
Valószínűleg ez utóbbira semmilyen konkrét adatuk nem áll rendelkezésre.
Amikor tökön rúgtak anno, és most a sérülést követően is azt mondta mindkét orvos, aki megvizsgált, hogy nem károsítja ez a spermatermelését a heréimnek, az csak abban az esetben csökkenne, ha teljesen roncsolódtak volna a heréim (teljesen szétnyomódtak volna a golyók).
Az urológus a sorvadásra nem tudott érdemben mit mondani (szerintem erre semmilyen vizsgálati eredményük sincs, mint említettem már, talán ezért érdemes lesz végigböngészni még ezt a pár sort, ha másért nem is az adatokért), arra sem tudott mit mondani, hogy a sorvadás megáll-e vagy folytatódhat-e még. Kontrollt javasolt.
Mindkét heregolyóm azonban a második sérülés óta hihetetlenül érzékeny a legkisebb behatásra is (ez már odáig fajult, hogy már a simogatás sem esik jól), ez néha roppant kínos tud lenni. Elmentem ultrahangra is emiatt (2010. április), az a fentieken kívül mást nem mutatott, de sajnos további méret csökkenést állapított meg. A visszér műtétet javasolták ismét, a műtét azonban a herék fájdalmát, és kisebb behatásokra történő ilyen szintű érzékenységet valószínűleg nem fogja orvosolni, és a sorvadást sem, mivel a herék már elérték végleges kifejlett méretüket, az csak kb. 18 éves kor alatt segíthetett volna a sorvadás visszafordításában. A bal herém jelenleg már csak 9 ml térfogatú (még -10% méret csökkenést szenvedett 6 hónap alatt!), a jobb herém is már csak 17 ml térfogatú (-15% méret csökkenés 6 hónap alatt!) Mivel az ultrahangot nem urológus végezte, a sorvadásra nem kaptam érdemleges választ.
Nézzük összefoglalva az adatokat:
Első sérülés előtt a herék mérete (1996 tavasz):
Bal:25 ml jobb:25 ml =50 ml
Első sérülést követően a herék mérete (1996 ősz):
Bal:15 ml jobb:25 ml =40 ml
Spermakép (2005. február):
30 ml/ml mennyiség 5 ml, mozgékonyság elfogadható
Második sérülést követően a herék mérete (2009):
Bal:10 ml jobb:20 ml =30 ml
Spermakép (2009. október):
20 ml/ml mennyiség 3,5 ml, mozgékonyság gyenge
Ultrahang herék mérete (2010. április)
Bal:9 ml jobb:17 ml =26 ml
Azt hiszem, ehhez nem kell több magyarázat...
A szexuális életünkben nem okozott gondot a sérülés, azt leszámítva, hogy 2 hétig nem voltam képes a házaséletre.
Azért ez idő alatt eléggé kétségbe volt esve a feleségem, én persze még jobban. Aztán ez megoldódott, helyreállt az eredeti állapot.
Most már nagyon megpróbálok vigyázni a megmaradt férfiasságomra, különösen a babaprojekt miatt.
Azért gondoltam, hogy megosztom ezt azokkal, akik ebben a cipőben járnak, mert sehol nem találtam ezzel kapcsolatban semmilyen konkrét szakmai véleményt, vagy adatokat, hogy milyen hatása lehet egy erősebb „rúgásnak” vagy sérülésnek a herék sperma termelésére, és az orvosok pedig csak pislogtak az ez irányú kérdésemre.
A néphiedelemben szereplő „már csak keresztapa lehetsz”szlogenre pedig nem lehet alapozni, úgy gondolom. Vagy mégis a számok tükrében?
Azt mindig is el tudtam fogadni, ha egy védtelen nő egy jól irányzott rúgással ártalmatlanítja a támadóját. Használjátok bátran ezt a fegyvert lányok az 5 perc lépéselőny tuti biztos (én speciel ennél jóval tovább szorongattam azt, ami maradt a golyóimból mindkét esetben), de azt tényleg csak azzal szemben használjátok, aki megérdemli, és szükség is van rá.
Saját példám azt támasztja alá, hogy ha még nem is sikerül "szétrúgni" a golyóit az illetőnek (feltételezem egyik lány sem ezzel a céllal lendíti meg a lábát vagy a térdét, hanem csak azért hogy kereket oldjon) az korántsem biztos, hogy ugyanannyi muníció marad a golyókban, mint előtte. Tehát poénból semmiképpen sem javaslom ezt alkalmazni...
Ha pedig nagy baj történt, rövid időn belül érdemes megnézetni orvossal, az önvizsgálat, mint a példa mutatja, nagyon szubjektív tud lenni.
Sziasztok!
Mi 10 évig próbálkoztunk a babával.Csináltam a hőmérőzést, jártunk az orvosokat stb... Aztán megbeszéltük a párommal, hogy mindent abbahagyunk, és éljük a saját életünket. Ha jönn a baba akkor nagyon várjuk, hátha nem lesz, akkor kettecskén éljük le az életünket. És egyszer csak bekopogott, hogy itt vagyok, és tavaly 2009.01.13- án megszületett a gyönyörű kisfiunk. Még annyit szeretnék hozzá fűzni, hogy terveztünk második babát is, de azt nem gondoltuk, hogy ilyen hamar fog jönni.3 hetem van a szülésig.
Mindenkinek csak azt tudom, ajánlani, hogy ne görcsöljetek!!!! HA akar, akkor úgy is jönn!!!
Jó próbálkozást!
Akkor Ti is mindent beleadtok! Drukkolok Nektek, biztosan sikerülni fog! :)
Most mennem kell melózni, mert kapok a főnökségtől.
Délután még megpróbálok benézni.
Mindent bele csajok, fogunk mi még itt a hoxán pocakosnaplót és babanaplót írni!
Mi őszintén szólva eddig csak nem védekeztünk, de nem figyeltük a napokat, semmit nem tettünk az ügy érdekében.
Legutóbbi alkalommal fordult elő először, hogy kiszámoltam, hogy mikor kellene akciózni és párnát tettem a popsim alá. És sikerült is. Csak sajnos nem maradt velünk.
Most újra ezzel próbálkozunk, hátha..
+ figyeltem a Jónást is + mikroszkóp + hőmérő. Ja, és szedem az Elevitet.
Szia!
Nem igazán értek veled egyet ebben.
Nekem pont akkor mutatta a termékeny időszakot, amikor a naptár módszer szerint is éppen azokban a napokban voltam.
Előtte és utána átmeneti képet kaptam, a többi napon viszont teljesen negatív eredményt mutat.
Szerintem kicsi az esélye annak, hogy ilyen véletlenül történjen.
De nem vagyunk egyformák..
Még nem próbáltuk, nem is tudom pontosan mi a módszer lényege...
Ti milyen praktikákat vettek be a cél érdekében?
Úgy legyen! Biztos hamarosan sikerülni fog! :D
Nem próbáltad még a mikroszkópot?
Sokaknak bevált már. Persze volt, akinek nem, de nem vagyunk egyformák.
Hűha, ez izgi!
Remélem, hogy tényleg pocaklakód van! Szorítok Neked! :)
Tünetek?
Nagyon sajnálom, pontosan átérzem, hogy milyen lehetett.
Próbálkoztok valamilyen technikával? (hőmérőzés, mikroszkóp, naptár, jónás, teák,stb.)
Sziasztok!
Mi már több, mint 2 éve várjuk a babát, de eddig hiába.
Múlt hónapban késett a mensim több, mint egy hónapot, pozitívat teszteltem, de sajnos elment a babócánk. :(
Azóta próbáltam újra talpra állni, most ismét "akciózunk" és várjuk az eredményt. Nagyon jó lenne, ha nekünk is megadatna végre...
Szia!
Mióta próbálkoztok?
Mi egy éve várunk a harmadik gyerkőcre, a két nagyobb szinte azonnal megfogant, nem tudom, most mi lehet a probléma...
További ajánlott fórumok:
- Akiknek nehezen jön össze a baba!
- Lelkileg elviselni hogy nehezen jön a baba.
- Nehezen jön össze a baba?
- Ha nehezen jön a baba
- El akarok kezdeni egészségesen táplálkozni, de pici babám mellett nehezen tudom megoldani a főzőcskézést! Mit ajánlotok, hogy kezdjem?
- Nehezen átjárható petevezetővel, babára mennyi az esély?