Ne vedd a lelkedre... de mit kezdj az érzéssel...? (beszélgetés)

Dalai Láma: A tükör 4 törvénye

1. Minden, amit a másikban kritizálok – ami ellen harcolok – az bennem is bennem van.

2. Mindaz, amit a másik személy rajtam kritizál – és azt sértőnek találom – az nincs feldolgozva még bennem.

3. Minden, amit a többiek kritizálnak bennem, harcolnak ellene, meg akarják változtatni – és, ha ez engem nem sért -, akkor az az ő feldolgozatlan problémájuk, tökéletlenségük, amelyet rám vetítenek, mert nem tudnak szembenézni vele önmagukban.

4. Minden, amit én a másikban szeretek, az bennem is megvan, magamban szeretem, mert felismerem magam a másik személyében, mivel az egylényegűségünk mutatkozik meg. Ha azt gondolod, hogy minden valaki más hibája, akkor sokat fogsz szenvedni. Amikor rájössz, hogy minden önmagadból ered, akkor megismered mind a békét, mind az örömöt.

Hallottam: akinek baja van velem, az az ő baja, nem az enyém.

Birkózzon meg vele ő, őt mérgezi, nem engem.

Nem is arra gondoltam, hogy közlöm vele, de ronda vagy:DDDD

Ha megkérdezik a véleményemet, akkor én nem nagyon szoktam mismásolni, hanem megmondom.

Attól függ mi az az igazságtalan kritika.

Piszkosul nem mindegy ki, és mit mond valakiről.

Nem írtad le mi a problémád, szemedbe mondta, vagy mások előtt kritizált igazságtalanul?

Dehogynem felnőtt ember! És nagyon jól tudja, hogy mit is csinál. Ezzel szórakozik, ez teszi boldoggá, ha azt látja, hogy valakit sikerül kizökkentenie békességből, boldogságból!!! Látja, hogy most nálad minden oké, így azzal van: ha neki épp most nem jó, ne legyen jó másnak sem!

És mert úgy ítéli meg, hogy te vagy a legkönnyebben sebezhető, hát most éppen veled szemben tesz így.

De ha azt tapasztalja, hogy lepereg rólad, szinte észre sem veszed, akkor majd keres magának másik célpontot! Csak addig bírd ki, és ha közben még "belülről kajánul röhögsz rajta" !!!, hogy mikor veszi már észre magát... könnyebben viseled.

Én sajnos nem tudom megmondani, hogy mi van a háttérben.

Én is elégedett vagyok az életemmel, a családommal, a barátaimmal, senkivel nem cserélnék.

Azt már régen tudom, hogy az emberek elvárják, hogy őszinték legyenek velük, de ha őszinte az ember, akkor nem népszerű....

Igen, ez így működik sajnos! És az ilyen esetekkel szemben nem is tudsz mit tenni. Éppen ezért mondom, hogy elegendő csak egyetlen alkalommal válaszolni az illetőnek, és nem bizonygatni, meg megpróbálni meghazudtolni, mert abból csak az jönne le, hogy: nem zörög a haraszt...

Lépj tovább, mert az életben a következő történés: az illető majd legközelebb pont egy olyan személlyel szemben fogja ugyanezt megtenni, aki korábban hitt neki! És majd szépen sorra kiismerik őt az emberek, és eljön az idő, amikor már senki nem hisz neki.

Akik pedig most, minden ármánykodás ellenére melletted maradtak, kitartanak veled mert ismernek: becsüld meg őket, mert ők az igaz barátaid!

És az előző történetem kapcsán....

Tényleg így kellene működnie, ahogy írod, de ez nem így van, mert az ilyenek, akik képesek terjeszteni az emberről olyan dolgokat, amik nem igazak, nagyon tudják manipulálni a környezetüket és hiába hallgatják végig a beszélgetést, akkor úgy gondolják, hogy nincs igaza a sértegetőnek, de aztán annyit csicsereg a többieknek, hogy el fogják hinni....

Szerintem nagyon nehéz az ilyen helyzetet kezelni. Nem rég én is belekerültem egy ilyenbe és azóta is roppantul bosszant.

Leírom: két kollégám összeugrott és napokon át ment a harc, hogy nem állt ki az egyik a másikért egy bizonyos helyzetben, és többször elhangzott, hogy ha én Anna ott vagyok, akkor tuti mellé álltam volna. Néhány napig csak külső szemlélője/hallgatója voltam ennek a vitának, majd egyszer annyit mondta, hogy én tényleg kiálltam volna mellette, erre megkaptam, hogy gerinctelen vagyok. Hát nagyon megbántott az illető, mert én tényleg kiállok mindenkiért, elintézek bármit, segítek mindenkit, stb.

annyira megsértődtem, hogy napokig nem szóltam senkihez és nem mentem velük ebédelni sem. Majd egy idő után próbáltam túllépni az egészen, erre aki azt mondta rám, hogy gerinctelen vagyok, megsértődött, hogy én napokig meg voltam sértődve a semmiért, és neki ez nagyon rosszul esik, mert igazságtalan voltam, mert ő csak rosszul fogalmazott. Ekkor viszont rendesen kiakadtam, mert mi az, hogy megsértődhet a semmin, én meg az igen kemény sértésen nem....

Azóta nem vagyunk túl jóban, és olyanokat mond és terjeszt rólam, ami egyáltalán nem igaz, és azt gondolja, hogy ő csinálja jól én meg egy bunkó, gerinctelen ember vagyok.

Hát....rosszul esik, akkor is ha tudom, hogy nem igaz....