Mivel tartjátok fenn a párotok iránt az érdeklődéseteket éveken át? (beszélgetés)
nem értem az utolsó mondatot:)
IIgen,ez a másik kérdéskör,amikor úgy gondolják/remélik az emberek,hogy mindent megadnak,és cserébe akkor biztos lesz szerelem,meg hasonlóan a minden viszonozva.
Nehéz elfogadni,hogy a másik az egy másik ember,akinek eleve mást jelenthet a "minden"(nekem is sok évbe tellett,míg egyáltalán rájöttem..utána még pár,míg elfogadtam).És van olyan,is,aki nem akar mindent megkapni,és magából sem akar mindent adni.
Tényleg szerencsém van.
Azt nem mondtam,hogy hasonlóan gondolkodunk az életről,sőt több mindenben különbözően(régebben ez óriási problémát jelentett volna,most meg el tudom fogadni).Abban gondolkodunk és működünk hasonlóan,amit,és ahogy csinálunk,és csinálni akarunk.
És nem mondhatom azt sem,hogy okosan keresgéltem,csak azt,hogy akivel nagy eltérés volt,azt hamar útnak engedtem.
" szerencsére minden evő vagyok! Először elolvasom"- utána pedig jóízűen megeszed?:D :D
kellett már ez a nevetés mára:)
A 2 említett hobbid nekem is nagy helyet foglal el az életemben.Ezek egyáltalán nem őrült hobbik.
Én azért ennyire tudatos nem voltam, de mégis ilyen nőket választottam, de az is lehet, hogy ők választottak!:-(( Aztán egy idő után megbántam, hogy nem figyeltem jobban dolgokra. Most legalább meggondolom és nem kezdek olyanba, amiről már elsőre lehet tudni, hogy valami nincs rendben, és abban is igazad van, hogy ne alkalmazkossál töltsük az időnket, hogy másiknak hogy feleljünk meg.
Hobbi? Szerencsére van rengeteg! Tudom, hogy az olvasás közhelynek számít már lassan, de szerencsére minden evő vagyok! Először elolvasom és utána megállapítom, hogy ez engem baromira nem érdekel. Na ilyenkor is mikor ott nyűzsög körülöttem valaki azt is nehezen viselem! Tanulok még a mai napig és ezt is szeretem, pedig az egyetemet se mostanában végeztem!:-)) Szeretek egydül IS kirándulni. Ember olyankor a gondolatival egyedül van és sokszor úgy érzem, mintha kimosták volna agyamat. Elszáll az összes gondolat, ami addig bántott vagy rosszul esett. Rá tudok csodálkozni napsütésre és a nap melegére, pláne most, amikor bármelyik pillanatban eljöhet a tavasz és egyik pillanatról a másikra megváltozik a természet. Szeretem az építészetet így a városba is szívesen megyek ...tehát van épp elég őröltségem, sokszor azon csodálkozom, hogy nem néznek őrültnek!:-))...és szerencsére még számos más, amit még megsem említettem!:-))
Önmagamat visszaolvasva egy vicc jutott eszembe!:-))
Szaki elmegy szerelni, de a nő azt kéri, hogy legyen gyors, pontos és szép, és olcsó! Mire a válasz: én ezt mind tudom teljesíteni, de csak ebből kettőt választhat!:-))
Sokszor ezt érzem, hogy egyszerre mindent akarhatok, mivel mindig kompromisszumokba ütközöm. Ezért mondom, hogy szerencsés vagy!:-))
Igen ahogy írod életvitel!.-)) Ember átáll egy másik ritmusra és akkor döbben rá, hogy ez milyen jó tulajdonképpen. Gond akkor van, ha másik többet akar, és nem érti, hogy a másik ezt miért nem akarja.
Ahhoz, hogy az ember ilyen párt találjon magának, ahhoz szerintem szerencse kell, mivel nagyon ritka az olyan, hogy azonosan gondolkodjon az életről, legyen közös érdeklődés, ne akarja "megfojtani" a másikat, adjon szabadságot neki, megbízzon benne, ne legyenek anyagi problémáik és persze szex is működjön...na ez szinte már az álom kategóriába tartozik.
Ember folyton keres, de látja, hogy csak megalkuvás van mindenhol, akkor elgondolkodik, hogy akarom vagy sem. Persze kompromisszum mindig kell, mivel két teljesen egyforma ember nem létezik, de akkor mérlegelni kell, hogy megéri vagy sem, de ha az embert oly dolgokban kívánják korlátozni, ami az alapvető igénye, akkor már halálra van ítélve. Aztán az ember belevág mégis, hátha lesz változás, mivel úgy gondolja, hogy csak annyi a gond, hogy nem csiszolódtak össze, aztán eltelik néhány hónap és rádöbben, hogy nem erről van szó egyszerűen nem valók egymáshoz, pedig a szűrőn átment. Vannak olyan tulajdonságok, amelyekre nem gondolunk elsőre és csak nagyon későn vesszük észre, mivel például szándékosan titkolta. Tehát nehéz megtalálni az ilyet, de legalább sikerült neked és jó dolog….tartsd meg magadnak és nehogy elengedd!:-))))
Lehet kérdezni,hogy mi volt az a "saját kis hobbi" ? :)
Ezt a szituációt én egyébként alapból megelőzöm:már tizenéves koromban sem kezdtem olyan fiúval,aki nagy társasági ember volt.Valahogy azok teljesen más milyenek,mint én.És más az életmódjuk:én meg olyan párral tudok csak jól lenni,akinek ez hasonló az enyémhez:nem akarom
alkalmazkodással tölteni az életem nagyobb részét,másra is lehet azt az energiát használni.
Úgy értette a nő,hogy féltékenynek kéne lenned,mert mással találkozik?
Amit az előző hsz-edben írtál,az életvitel:) Betaláltál.Én is már a "bizonyos" kor után vagyok,nagyon sokemberes életem volt,most hiába csendes az utolsó 3-4 évem,mégis mohón vágyom a csendet,az egyedüllétet.A páromnak is pont jó annyi együttlét,amennyit együtt vagyunk.
A hobbijaink nagy része közös,tehát a szabad időnket kb azonos módon akarjuk tölteni,vagyis töltjük.(az exem művész volt,és nála minden más csak az alkotás után következett-viszont itt volt a lakásban,zörgött,mászkált vívódott:) szóval nem lehettem egyedül,pihenve,de közben mégsem "együtt" töltöttük az időt)
Most meg érzem,hogy én vagyok az első:)
És végre kicsit megpihenhetek a világmegváltó gondolatoktól:élhetek egyszerűen,egyszerű örömöknek.
És a család sincs benne olyan vastagon az életünkben,sőt.
Ezek a fő fontos dolgok-praktikus szempontból-a kapcsolatomban.
Az hogy mi normális és mi nem, ezt mindenki maga dönti el. Az a normális mindenki számára, ahogy jól érzi magát! Ha mindkettő ilyen, akkor nincs gond, de ha az egyik másképp gondolkodik, akkor problémák lesznek!
Persze azt én is nehezen tolerálom, ha egy nő ffi barátok ismeretségét keresi, mivel úgy gondolja, hogy ez jár neki. Ilyenkor azért gondolkodóba esek, hogy miért is fontos számára, és miért is keresi tulajdonképpen.
Azért azt gondolom, hogy az érzelmi biztonság és az, hogy időnként a másik máshol is jól tudja magát érzeni, nem áll összefüggésben, mivel nem azzal a céllal megy el, hogy keressen valami más boldogságot mondjuk más nővel a ffival. Ha ezt elfogadjuk, akkor szerintem ez csak erősíti a kapcsolatot. Van például egy barátom. Felesége rendszeresen jár operába, mivel a feleség ezt szereti és akkor megy barátnővel és nincs benne semmi féltékenység vagy bármi gond! Szerintem ez is normális, mivel azért megvan a közös érdeklődésük az élet nagyon sok terén, így sok értelmes és tartalmas órát töltenek együtt.
Hogy tarthatjuk meg a párunkat, hát ezzel is. A közös érdeklődéssel valami iránt, mivel tudnak róla beszélni és nem lesznek üresek az estét a közös érdeklődés miatt, szerintem ez is fontos!:-))
További ajánlott fórumok:
- Úgy, 23 óra után elbeszélgetni - ha van érdeklődés
- Mennyire tartjátok normálisnak, hogy 3 hónapos csecsemő kezét fogdossák és puszilgatják "idegenek"?
- Nem tartjátok túlzásnak a pedagógusok szabadnapjainak számát?
- Fontosnak tartjátok-e gyermekeitek életében a konfirmálást, bérmálkozást?
- Kis gyerek kis gond-nagy gyerek nagy gond?Igaznak tartjátok?
- Te szereted a Valentin napot? Meg is tartjátok a pároddal?