Mitől függ, hogy kibe voltunk/vagyunk/leszünk szerelmesek? (tudásbázis)

Majd ha találkozol vele...azzal az eggyel...akkor majd leomlanak a falak.

Egyszerűen csak még nem találtál rá.

Ez tetszett. Köszi az infót.;)

Nem is gondoltam,hohy létezik ilyen. :)

Én voltam szerelmes. Aztán hatalmasat csalódtam,és megfogadtam magamnak,hogy soha többé nem leszek szerelmes.

Bár azóta nyilvánvalóvá vált számomra,hogy ezt az ember nem tudja befolyásolni. Az viszont biztos,hogy nem a férfi külsejébe szerettem bele. Ez inkább kémia.

Én soha nem voltam szerelmes. 38 éves vagyok :(

Szerettem a volt férjemet, de nem úgy, ahogyan az elő van írva. És szerettem a volt barátomat is, de őt sem úgy, ahogy kellett volna, ezért pár hete azt mondta szakítsunk. Nem volt rózsaszín köd, sem szívdobogás, se semmi.

Valószínűleg túlságosan magas falakat húztam fel, bár szerintem ennek is megvan az oka. (alkoholista, agresszív apa, molesztáló nagypapa és 2 rettenetes kapcsolat tini koromból)

Én arra lennék kíváncsi, hogyan lehetne lebontani a falakat és felolvasztani a szívemet, mert így nekem sem jó.

Ez igaz, de egy ilyen oldalon keresztül könnyű több potenciális partnerrel felvenni a kapcsolatot, kipróbálni a dolgot, aztán szelektálni.

Amúgy meg nem csak a szexkapcsolatokra gondoltam. Nem tudom, mennyire jellemző egy társkeresőn, de vannak, akik lemondtak a nagy szerelemről, és csak egy olyan embert keresnek, akivel kölcsönös a szimpátia és értékrend, ezért úgy gondolják, hogy ki tudnak alakítani egy közös életet. Főleg olyanok, akik sokat csalódtak, ketyeg a biológiai órájuk, és minden álmuk a család. A jövőről alkotott közös elképzelés és a hasonló gyereknevelési elvek meg kiderülnek pusztán beszélgetés alapján.

Ezek a kísérletek számomra annyira érdekesek. Sokszor hoznak meglepő eredményeket.

A társkeresők erre tényleg nem alkalmasak. A személyes kontaktus a kulcsa mindennek. Viszont az ilyen oldalak arra valóban jók, amire a legtöbben használják őket, de ennek semmi köze a szerelemhez.

Néha én is észre veszek apró egyezéseket a saját és anyósom személyisége közt...

Ezzel tök egyetértek. Végeztek olyan kísérleteket is, hogy lányok szagolgatták fiúk izzadt pólóit és le kellett írniuk, melyik póló volt az,ami noha izzadt volt, mégsem találták büdinek. Kiderült, hogy azokat a pólókat találták jó illatúnak, akinek a gazdája genetikusan nagyon kompatibilis volt velük, tehát nagyobb eséllyel egészséges utódaik lettek volna.

A dolog tetőpontja az volt, hogy miután személyesen is látták a fiúkat, még külső (és közelség) alapján is kiszúrták azokat, akiknek a pólóit sem találták büdinek, szóval azokhoz mentek oda, akikkel összeillettek.

Mi több bizonyíték kell a kémiára? Ezért nem hiszek a társkeresőkben, hanem a személyesen megismert és kémia alapján "köttetett" viszonyokban. Fel tudjuk ismerni,aki hozzánk illik, ha minden adott (testi kontaktus és közelsèg), csak szimpla beszélgetés alapján meg nem annyira.

Sőt,nem értek egyet azzal, hogy a külső nem számít. Hogy a viharba ne számítana? Nagyon sok fontos információt rejt szâmunkra a másik külseje, nem lehet valakit meghódítani csak szavakkal,ha nincs mögötte ilyen szexuális töltet, ami bizony a külsőségekről is szól.

A családi modellről írtakkal is egyetértek, én elsőszülött vagyok pl, és a férjem meg egy középső gyerek volt, sokszor volt, hogy azt mondta, hogy ebben vagy abban olyan vagyok, mint a nővére vagyis, hogy én úgy viselkedek néha mint egy elsőszülött (ahogy a nővére):DDD. Elképzelhető, hogy valaki hozza otthonról az otthoni dinamikákat, mert mondjuk azt szokta meg, és az adott viselkedés,ha máson tapasztalja, vonzó lesz, ha jó emlékek kapcsolódnak hozzà.

Igen, ez annyira jó! :D

Annyiféleképpen lehet értelmezni!

Köszönöm, hogy leírtad!

Ezt sokan sokféleképpen megközelítették már. Evolúciósan az ember ahhoz vonzódik, akinek szimmetrikus az arca, mert az az egészséges génkészletet feltételezi. Másrészről olyat keresünk, akinek minél jobban különbözik a génkészlete a miénktől, így elkerülve az utódok betegségeit. Valamint az adott csoportból a lehető legjobbat választjuk, ami elérhető, mint pl. az alfa hím.

Állítólag át is lehet verni az embert. Pl. csináltak olyan kísérletet, hogy egy hídon kellett átmenni, ami végén állt egy férfi. Akik egy sima, biztonságos hídon mentek át, átlagosnak írták le a férfit. Akik viszont egy roppant veszélyes hídon keltek át, kifejezetten vonzónak írták le az embert a híd végén. Van erre egy első randis trükk is. Izgalmas helyre kell vinni a lányt, mint pl. a vidámpark. Amikor a feszültség a tetőfokára hág, mondjuk a hullámvasút legtetején vannak, akkor kell megfogni a másik kezét. Ilyenkor összekeverednek benne az érzések, és a teste úgy érzékeli, mintha az érintés váltotta volna ki a heves szívverést, ami csak azt jelentheti, hogy igencsak tetszik a srác.

Eric Berne elmélete szerint viszont a gyerekkorunkban ért hatások alapján választunk olyan párt, akivel olyan játszmákat tudunk kialakítani, mint amilyeneket megtanultunk kiskorunkban, mert azokhoz szoktunk hozzá, és azokban érezzük komfortosan magunkat. Ezért választ mindenki az ellenkező nemű szülőjéhez hasonló párt magának. Ha valakinek alkoholista volt az apja, azért választ potenciálisan alkoholista férjet, mert gyerekkorában az intimitás, szeretet és figyelem a borgőzös veszekedéseket és az azt követő kibékülést jelentette. A gyerek ezt a mintát látta, az ivódott be, ezekben a helyzetekben érzi otthon magát.

A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.

Vannak, akik túlértékeltnek tartják a mondattagolást. De legalább úgy értelmezed amit ír, ahogy akarod.

Ezt a kérdést több és ügyesebben megkérdezett kérdéssel érdemes körbejárni, mert ez nem igazán egy kérdés, hanem egy egyetlen kérdésnél sokkal kiterjedtebb kérdéskör, aminek a lényegét csak akkor lehet kapizsgálni, ha már több oldalról is körbejártuk azt és meg is értettünk belőle valamit.

Például amikor szerelembe esel valakibe számít-e, hogy konkrétan ki az a szerencsés vagy szerencsétlen illető akibe szerelmes leszel vagy elképzelhető az is, hogy abban az állapotban amikor szerelmes leszel valójában másba is ugyanúgy bele tudnál szeretni és csak az kell, hogy legyen ott valaki, esetleg akárki, aki alkalmas arra, hogy beleszerethess?

Ha netalántán erre a kérdésre igen a válasz, akkor abból már könnyen következik is, hogy leginkább tőled es a belső állapotodtól függ, hogy kibe leszel éppen szerelmes, ha ugyan szerelmes leszel egyáltalán valakibe.

Ezt ha felismered, akkor aztán egy csomó másik kérdés is egyből jön vele. A legégetőbb talán az, hogy mi van akkor, ha a szerelmet befogadó időszakban egy olyasvalakibe szeretsz bele pont, aki valójában nem is érdemli meg a szerelmedet, mert majd vissza fog élni vele?

Az a tény, hogy szerelmes vagy valakibe egyben azt is jelenti, hogy ki vagy szolgáltatva az illető kényének és kedvének .. Hogyan tudod megvédeni magadat azoktól, akik csak kihasználják a te igaz szerelmedet?

Ha próbálod védeni magad a "szerelemtől" azzal, hogy irányítani akarod, hogy ki érdemli meg a szerelmedet, akkor azzal vajon nem veszíted is el egyben a szerelembe esésed képességét?

Vajon miért van az, hogy a fiatalok könnyebben esnek szerelembe és az aki már sokszor megégette magát egyre kevésbé?

Az a keresztény ember, aki nem tud esni szerelembe, vajon ettől el is van már kárhozva eleve, hiszen vajon nem pont a mennyország éppen a szerelem?

Csak egy másik emberbe lehetsz szerelmes vagy lehet más tárgya is a szerelemnek?

Hány tárgya lehet a szerelemnek egyszerre?

Stb, stb ....

Elég sok, elég jó sorrendben, elég jól feltett, megfelelően tiszta, jól megvilágított fogalmakkal operáló, azaz a problémához illő, kényelmes absztrakciós szinten lévő kérdés minden pontatlanul, bután, félrevezetően, rosszul feltett kérdésre is választ ad egyben... :P

"Ha haragot dédelgetsz, az olyan, mintha mérget innál, és azt várnád, hogy a másik haljon meg."

(Buddha)