Mitől betegek az emberek lelkileg-testileg és agresszívak? (beszélgetés)
Szerintem nem volt bántó. :)
Meg nem is gondolom, hogy együtt értette a beteget az agresszívval.
Hát nem tudom...
Miért gondolod, hogy aki beteg az agresszív?
Van egy pár "betegségem", de én ettől nem vagyok agresszív.
Ha nem a magas vérnyomásra, cukorbetegségre, pajzsmirigy betegségre, stb. gondolsz, akkor légy szíves pontosítsd, mert így elég bántó, amit írsz.
Családot nem egy ember alapít.
Aki kevesli az tanul, és nem egyetemre gondolok.
Pl. targoncások kezdőként kapnak 200 felett.
31. ?
Akkor már valaki vagyok! 😁
Írta valaki a munkát és a munkát és a munkát.
Azért abban szerintem mindenki egyetért, hogy nem mindegy, hogy havi létminimumért napi 10-12 órát dolgozik vagy havi 4-500.000-ért napi 8 órát. Van-e pénze kikapcsolódni, elutazni, a hobbijának élni, pihenni vagy pár év alatt felőrlődik a kilátástalanságban és a máról holnapra élésben. Nem mindegy, hogy van-e tartaléka vagy a hónap utolsó hetében már nincs pénze. És nem azért mert nem dolgozik, csupán azért mert nincs megfizetve.
Az országot mi alakítjuk, most olyan, amilyenné x év alatt tettük. Nem mások, mi.
Ja, a felelősségvállalás hiányát kihagytam az előbb ☺
Ilyeneket én nem nagyon tapasztaltam. Örülünk egymás sikerének. Akit megdicsérnek, megköszöni.
De mindenhol vannak olyan emberek, akiknek semmi sem jó.
A népünk nem önmagát utálja szerintem, hanem az emberek egymást. Pl. mert máshogy gondolják a dolgokat.
Én meg csak azokat, akik miatt ilyen az ország. ;)
Hajjaj de mennyi. Még olyan is, aki a gyerek mellett a neten fekszik egész nap.
Ez már betegség kategória, nem kikapcsolódás, lazítás, mint ahányan erre fogják.
Szerintem nem kell messzire menni, elég a szomszédokhoz átnézni Ausztriába.
1000 éves történelmünk van, ami semmit sem jelent.
Mivel minden ilyen felméréssel foglalkozó statisztikai valaminél, mindig más ország végez elől.
Igen? És melyikek?
Mert ugye az északi jóléti államok.
A mienk meg munkaalapú...
Ott egészségesek az emberek, ahol jó az oktatás, az egészségügy, a jólét. A jövedelemből meg lehet élni.
Ami tény, hogy itthon kimondottan magas a bűnüldőzés, az autóbalesetek száma és az emberek stressz szintjéről nem beszélve.
Ezeket általában még mindig jobb, ha a modern kommunikációs eszközökön vezetik le, mint otthon a családon. Néha megértem amikor sokan az interneten vezetik le a feszkót.
Magyarország nagyon régen az elsők közt van pl. az öngyilkossági statisztikákban, rendszer-, és kormányfüggetlenül.
Idegőrlő az állandó panaszkodás mindenkitől. Van ismerősöm, aki 2 hét kanári-szigeteki nyaralás után is csak panaazkodni tudott.
Ha dícsérnek, és nem tiltakozol nagyképű vagy.
Ha örülni mersz a sikerednek szintén.
Ráadásul nem tudom, van-e még nép, amelyik ennyire utálja önmagát.
Nem jó helyen születtünk.
De ezekkel a felmérésekkel ki lehet törölni. Mivel minden ilyen felméréssel foglalkozó statisztikai valaminél, mindig más ország végez elől.
Biztos?! 😉
Esetleg az agyonhajszoltságtól?
Munkacsakamunkamunka...
Ezentúl még többet...
Jaaaaa :D Azt gondoltam (én hülye :D) hogy a régi MSN-re gondoltál..
Lustaság :P
Sikerorientalt világban élünk.
Hajszolják magukat előre az emberek, mindig csak megfelelni, az élet minden színterén, egyre nagyobb elvárások szerint.
Ép testben ép lélek, mondják. Elcsépelt, de igaz.
Meg is teszünk mindent egyre inkább testünk épségéért.
Sport, egészséges táplálkozás, méreganyagok kizárása, salaktalanítás stb. A lelki "méregtelenítés" pedig valahogy háttérbe szorul.
"Majd holnap többet pihenek" "két hónap múlva tudok csak szabit kivenni" "Magamra megint nem jutott időm" ... És a napi kis mérgek egyre csak gyűlnek, előbb utóbb megbetegitve a testet is.
Én a lelki harmóniában látom a megoldást, ami minden stresszhelyzet és rohanó világ mellett megteremthető, ha valaki igazán akarja.
Divatosan "énidőnek" mondják.
Napi kis elcsendesedés, magunkba mélyedés.
Mit tettünk jól, mire vagyunk büszkék; mi az, amivel elégedetlenek voltunk, hogyan csinálnánk másként legközelebb.
Nem a múlton rágódva, hanem előre tekintve a jövőbe, de legalább is a következő napra.