A mai világban miért nem olyan segítőkészek az emberek? És miért olyan agresszívek? (tudásbázis)

Azt mondják az ember fizikai, érzelmi és szellemi szintű lény.

Ha mindhárom szinten megvizsgáljuk a jelenlegi helyzetet a kérdésre vonatkoztatva, látható van hiányosság épp elég.

Csak néhány példát említve.

FIZIKAI SZINT: közismert, hogy a természetes élőhelyünket, főleg az utóbbi 50 év alatt sikeresen tettük tönkre annyira a profitérdekeltség miatt, hogy hamarosan élhetetlenné, elviselhetetlené tesszük a bolygót.

A jelenleg termelt növények töredék vitamin, és ásványianyagtartalommal rendelkeznek a csak mondjuk 30 évvel ezelőttiekhez képest.

Így az emberek multi és ásványianyagokra költik a nem éppen nyugati keresetük egy részét. Persze csak akik ezt is megtehetik.

Omega3: kutatások azt bizonyítják, az omega3 zsírsav hiánya az emberben agresszivitást okozhat. Magyarország természetes omega3 forrásból igen gyenge lehetőségekkel rendelkezik.

ÉRZELMI SZINT:

érzelmi szintünk jelentős részét befolyásolják olyan szociológiai tényezők mint közbiztonság, jogrendszer, erkölcs, politikai élet stb.

Ezek közül ki merné azt állítani, hogy akár csak egy is, nem tökéletesen, de jól működik?

SZELLEMI SZINT:

szellemi szinten azt lehet mondani bátran, hogy hülyítik az emberiséget.

A családi modell teljesen szétzúzva!

A generációs feszülségek ezzel párhuzamosan és gerjesztve felerősítve!

A fogyasztói társadalom a fogyasztás szintjére degradálta az emberi kapcsolatokat.

Nem azt mondom, hogy ragaszkodjunk egy élhetetlen kihűl kapcsolathoz, de aki csak azt a megoldást látja egy döcögős kapcsolatban, hogy csere, akkor ne is várjon mély érzelmi viszonzásra.

Lassan már tömegsporttá válik, hogy kinek hány kapcsolata volt. Fogyasztási cikké vált a partner, sokaknál.

Végezetül ne feledkezzünk meg a médiáról sem.

A médiának van egy olyan vetülete, ami arról szól, hogy a SOK(információ) már SOKK.

A média a néphülyítés legfőbb eszköze.

Mivel szenzációhajhász a média, ezért túl sok benne az extrém információ. Aki ezen nő fel az hajlamos azt hinni ez a való világ.

Ma naponta értesülhetsz anyyi extrém, rémisztő hírről, eseményről melyekről 40 évvel ezelőtt jó ha egy hónap alatt hozzájutott az ember.

Az pedig, hogy a média szándékosan rá is játszik erre a SOK agresszív és igen primitív filmekkel, ami szintén egyfajta SOKK az elmének.

Ennyi agresszivitás és primitívség az ismétlés hatására degenerálja, tönkreteszi a normálisnak mondható emberi pszichét és elmét.

Bizton merem állítani ez a tendencia még tovább fog romlani egy darabig. Magyarországon biztosan.

Az sem igazán megnyugtató, hogy bármelyik szintet támadjuk (fizikai, érzelmi, szellemi) az ki fog hatni a másik kettőre is.

Az angliai helyzet, vagy bármely más külföldi helyzet engem nem igazán győz meg.

Ha egy kicsit megkapirgálnánk a felszínt biztosan kiderülne, mégsem annyira szép a helyzet.

Nem szabad elfelejteni Anglia már néhány évszázada azon az uton halad, amibe mi majd beledöglünk.

Azt tapasztalom a környzetemben is, hogy sok esetben a külföldön élők, dolgozók sokszor azért jönnek haza Magyarországra, hogy önigazolást találjanak arra milyen szar még mindig Magyarországon. Persze ocsmány, és sok esetben trágár módon észrevételeiknek sűrűen adnak hangot.

Majd lelküket "MEGNYUGTATVA" visszatérnek legújabb kizsákmányolójukhoz.

Sokat írtam, de azt még elmondanám nem valamiféle zsíros állásban lévő nagyfej vagyok!

Csak egy átlagos, de gondolkodó emeber!

Ebből is látszik, hogy másként gondolkodunk.

Számodra minden kötekedő, amit én írok.

Bár nem tudom ez miért számít nálad kötekedésnek?

Ez nem feltétlenül az angol mentalitás. Nagyon szabálykövetőek, a rendőrségnek, a hatóságoknak is egész más a respektje. Egyszerűen csak betartják a szabályokat: a zebránál megáll az autó, ha gyalogos át akar menni, a bankár kisasszony kedvesen mosolyogva intézkedik, hisz ezért kapja a fizetését.

Viszont hidegek és távolságtartóak. De lényegesen jobban viselem, mint a magyar mentalitást :)).

Hát igen.

Itt kezdődik a probléma, ha valaki így gondolkodik.

EZ a mai magyar mentalitás.

Remélem csak idéztél és Te nem így gondolod!?

Nem tudom, hogy mire lehet fogni, anyagiakra vagy másra, de külföldön valóban más a morál.

A fiam 2 éve járt Angliában, 10 napot töltött kint. Sok élménnyel tért haza, de ami számára megdöbbentő volt, az, hogy csak megállt a járdán a zebránál és megálltak az autók jobbról-balról, hogy átengedjék. A mai napig emlegeti, hogy ilyennel itthon nem találkozott.

Nyáron Londonban voltam a testvéremnél. Annyira mások voltak az emberek!

Csak egy példa: tesóm parkolóba akart beállni, szűk volt a hely, így én eleve ki is szálltam előtte. Ott álltam, és nézelődtem. Ő kb. 8-adszori kormány-alászedéssel tudott beállni. És a kocsisor kivárt mögötte. Nem hogy anyázás, dudálás nem volt, de figyeltem a mögötte álló kocsi vezetőjét, és még csak a száját sem húzta el az ipse. Itthon mi lett volna!!!

Úgy általában ideges, hülye embert nem láttam kint, pedig tömegközlekedtünk is sokat.

Arról nem beszélve, hogy ha a járdán álltam és a térképet bogarásztam, kb. hárman biztosan megszólítottak, hogy mit keresek, segíthetnek-e.

Itthon meg, na hagyjuk:(((

Azóta is sokat filóztam rajta, de szerintem mindezt azért nem lehet csupán az anyagira fogni.

Én nem tartom magam agresszív embernek (általában), de mint mondani szokták: " amilyen a mosdó, olyan a törölköző "!

Én azt vallom, ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel. Ha újra megdobnak kővel, visszadobok féltéglával.

Ha velem agresszív, szemét stb. valaki, akkor ne csodálkozzon, ha ugyanazt kapja vissza!