Mit tehetnék? Érzelmileg zsarol a családom, hogy ne költözzek vidékre. (beszélgetés)

Sok mindentől függ sok minden, nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy vidék az nulla, Bp az szuper, attól függ.

Egyre több helyen van home office Bp-i értelmiségieknél karantén idején lett trend leköltözni vidéki tóparti nyaralóba és onnan bedolgozni.

És mindenhol vannak jó és rossz emberek is.

Még valami eszembe jutott, bár szinte biztos vagyok benne, hogy annak is utána néztetek, hogy milyen óvodák, iskolák vannak ott, ahová költöznétek. mert ez tényleg fontos tényező.

Én olyan településen élek a fővárostól ~24 km-re, ahol 2 önkormányzati fenntartású bölcsőde, 13 óvoda (ezek közül 1 autizmussal élő gyerekeket is fogad, 1 óvoda, ami maximálisan akadálymentesített, ide főleg látássérülteket várnak, 1 két tannyelvű német nemzetiségi óvoda), 8 általános iskola (ebből 1 művészeti alapfokú intézmény, 1 sporttagozatos), 2 általános iskola és gimnázium, és 1 gimnázium.

Mindez ~70000 lakosra.

Rengeteg ismerősöm van. Senkinek nem ment tönkre az élete, nem idegbetegek. Csak jól választottak.

Egyetlen olyan testvárpárról tudok, akiket a szüleik Budapestre hordanak iskolába, mert mindketten ott tanárok, nekik így kényelmesebb.

Aztán az, hogy melyik gyerek hogy bírja az esetleges bejárást Budapestre, az már megint más téma. Minden gyerek más. Mindenkinek más a tűrőképessége, a munkabírása. Mert hiszen a gyerekeknek éppúgy munka a bölcsibe, oviba, suliba járás, mint a felnőtteknek a munka.

Szóval összetett dolog ez. Döntsetek úgy, ahogy nektek legjobb. 🙂

Ha végleges a döntésetek a pároddal, hogy költöztök, akkor ne hagyd magad a szüleid által zsarolni. Felnőtt vagy, lehet saját döntésed. A szülő nem lehet kerékkötő. Nem kell drámázniuk.

Igazad van. Sokan külföldre, vagy az ország másik végébe költöznek, ez a fiatalok döntése, és a szülőnek nincs beleszólása. Keményen hangzik, de igaz.

Főleg így, hogy ilyen közeli helyre költöznétek. Ez nem távolság. Időben sem sok. Mi az a 20 perc?

Arról nem írsz, hogy a szüleid esetleg azért tiltakoznak-e a költözésetek ellen, mert mondjuk nehezükre esne az utazás, és nem tudnák látogatni az unokát. De ha így van is, gondolom, alaposan mérlegeltetek a pároddal. Nagyon sok fiatal párnak egyáltalán nincs segítsége gyerekügyben, mégis megoldja valahogy.

Mérlegeljetek, tényleg egy fontos döntés előtt álltok. De ha a költözés mellett fogtok dönteni, akkor semmiféle lelkiismeret furdalásod ne legyen! A ti életetekről van szó. Most már ti hárman vagytok egy család.

Ezt a szüleid vagy elfogadják vagy nem. Akkor is így van.

Attól függ ki hol dolgozik és honnan jár be.

Ceglédről Észak-Budára vagy Ürömről Erzsébetre elég zaccos. De ha Vecsésről jár Pestszentimrére akkor szerencsés ember:)

Igen. Tényleg várom a nyugdíjas éveket.

Sok. Több mint 20 év.

Hogy nyugdijas legyél?:)

Mennyi van még hátra ha nem titok?

Valószínűleg megnyugatta őket a tudat hogy hogy ott vagytok:))

Bármikor gyalog beugorhatnak,,és épp ezért ellazázták,,nem lepne meg ha költözés után,,sokkal többször akarnának menni ,,vagy fognak sopánkodni hogy épp mennének,, vagy összeszedik magukat és mennek is.

Ha sokszor találkoznátok akkor is csak érzelmileg jogos hogy így éreznek,,gyakorlatilag nem kellene belefolyni.

Ha távolabb költözöl, lehet, hogy még ritkábban fogják.

Ok., hogy most otthon vagy a babával. De, ha ovis, sulis lesz, lehet, hogy semmit nem számíthatsz a nagyszülőkre.

Egy közel lévő oviba még elmennek a gyerekért, de valószínűleg nem fognak egy órát utazni oda, majd ugyanannyit vissza, hogy elhozzák a gyereket.

Ha a költözés mellett döntsz, számolj azzal, hogy csak a férjedre és magadra számíthatsz a gyerekkel kapcsolatban.

Akkor is gond lehet, ha a gyerek ovija, sulija helyben van.

A nyitás-zárás erősen behatárolja, a szülők életét.

Fix, kötött munkaidőben a bejárás korlátozott.

Amikor messzebb költöztek az enyéim,,,nekem is itt volt,,az "atyaúristenrádzáromazajtót"érzés:)Többé kevésbé mind így érzünk.Az hogy ezzel megnehezítik neked ,nem jó,,de megnyugszanak majd.

Ti meg tegyétek úgy ahogy akarjátok:))

kedves fórum indító! Én nem csak a jelent, hanem a jövőt is átgondolnám ebben a helyzetben. Ahogy többen is írták, a bejárás alapvető probléma. Mennyi idő csúcsforgalomban ki és bejutni, milyen a tömegközlekedés, van-e iskola óvoda helyben és milyen, ha be kell vinni ezért a gyereket, az időben mennyi, ezt mind mérlegelni kell.

Elhiszem, hogy most, egy baba mellett jó ötletnek tűnik, de arra is gondolni kell, hogy pár év és oviba, iskolába kell hurcolni a gyereket évekig, és nagyon nem mindegy hogy milyen intézmény és mennyire van messze

Édes Istenem, miért kell az embereknek mindenáron tönkretenniük egymás életét! Tényleg nem tudunk ma már gáncsoskodás nélkül élni? Ez valami társadalmi betegség?

Sajnálom, hogy nem tudod a boldogságodat megélni, és kishíján átfordul bűntudatba. Ismerős a szitu, bár nem így, csak a hozzáállás.

Persze a kérdés az, hogy mennyire szorulsz a segítségükre, és mennyire van idejük, erejük ahhoz, hogy ezt a távolságot megtegyék. Egyébként tudtok más közlekedési eszközzel is utazni, vagy csak kocsival?