Mit tegyek ha párom nem akar erről beszélni? (beszélgetés)

Mi beszélünk erről.

Igaz idősebbek vagyunk 50+.

Közös gyerek nincs.

Szerintem kell is.

Valahogy finoman hozd fel egy beszélgetés során. Nyilván nem romantikus helyzetben.

Sajnos sok embernél ez tabu téma

Nálunk inkább az a "vita" tárgya, hogy melyikünk megy el hamarabb.

Nem bírjuk egymás nélkül.

Nekünk a temetéssel kapcsolatban semmilyen különösebb igényünk nincs. Legyen úgy, ahogyan az utódunk szeretné, neki legkényelmesebb.

Kb. tíz évvel ezelőtt csináltam egy mappát. Benne minden fontos! elintéznivaló. Biztosítások, nyugdíjpénztárak, befektetések, földhivatali ügyek, bérbe adások, járművek, lakások és garázsok, közüzemi számlák stb. stb. Mivel ezeket általában mindig én intéztem, jócskán lenne zűrzavar... időnként frissítem, ahogyan változnak a szolgáltatók, vagy lejár a befektetés, lemondtunk-újrakötöttünk biztosítást. Említést tettem róla, de lehurrogtak, hol van az még?

Ami biztos, hogy öregnek meg kell halni, fiatal meghalhat. Legalább hivatali ügyekkel ne kelljen utánunk küzdeni.

És ha nem is nagy megbeszélés, akkor elég időnként elejteni egy-két információt.

Pl. 5 éve voltunk az unokatesóm temetésén, szórásos volt, és végre nem a tipikus zene, hanem az ő kedvencei közül az egyik (Edda: Lelkünkből, egy ismerős lelkész búcsúztatta, így nem volt felesleges maszlag sem, csak pont olyan volt, mint az unokatesóm). Akkor mondtam a férjemnek, hogy én is ilyet akarok.

Egy kicsit zavar az, hogy ő meg olyan helyre akarja temettetni magát, ami nekem egy kicsit sem szimpatikus...

Közöld vele, hogy te így teszel és ha neki is lennének ilyen kívánságai, akkor ő is írja meg.

Tarthatjátok egy helyen.:)

Hát ha én előhozakodnék ezzel ,,frászt kapna az tuti.

Ne eröltesd ,,te írd le mit akarsz,,,,,,,,ha neked ez fontos.

Erről az én párom se akar hallani. Kitapasztaltam, hogy elutasítja a témát, és ezt elfogadtam. Felesleges konfliktust generálni ebből! Valószínűleg az áll a reakciója mögött, hogy fél belegondolni is, hogy egyszer eljön az az idő ... és esetleg ő marad itt egyedül. :(

Szerintem is az a jó megoldás, ha az ezzel kapcsolatos gondolataidat papírra veted, és gondoskodsz róla, hogy majd megtalálja.

Mi az hogy nem akar erről beszélni? Erről bármilyen korban lehet beszélni. Kérdezd meg miért lenne számára jobb, ha tegyük fel hirtelen távozol, váratlanul. Nem lesz neki elég a sokk ami éri, még ilyen állapotban azon is filóznia kell, hogy hogyan intézze az utolsó teendőket veled kapcsolatban. Szerintem jó az ilyet tudni. A másik pedig az, hogy a halál hozzátartozik az élethez. Ezzel zárul le. Ugyanúgy helye van a megbeszélésének, mint a gyerekünk születése előtti megbeszélés, mit hogyan tervezünk majd vele.

Én ezt a kérdést már régen megbeszéltem fiammal, az egyetlen élő hozzám tartozóval. Nem úgy hogy én ezt és ezt akarom, hanem úgy, ahogy számára megfelelőbb, elfogadhatóbb, praktikusabb. Mert ugye nekem akkor már édes mindegy. de megvan hogy látom jónak, és szerencsére ő is úgy gondolkodik e téren mint én.

Milyen alkalom miatt gondoltad, hogy ez már fontos?

Nekem volt egy műtétem, ami előtt a fiúk (férj, gyerek)hallani sem akart ilyenről, én meg ugye abban sem lehettem biztos, hogy az altatást túl, hiszen ez volt életem első ilyen beavatkozása, így a barátnőmnek mondtam el.

Persze, nem lett szinte semmi gond, túléltem;)