Mindent a szájába vesz ami a földön van (beszélgetés)

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást, soha az életben nem ütném meg a gyermekem, láttam már pár ilyen helyzetet, sosem okoznék szándékosan ilyen fájdalmat, lelki törést neki. Biztosan kinövi majd, közben már több anyukával is beszéltem, van akinek a 3 éves gyerek is megkóstolja még néha a környezetet.

Minden jót kívánok nektek, további szép nyarat

Én sem emlékszem ilyesmire, egy alkalmat kivéve, amikor az egyik húgom beteg volt és diétáztatni kellett apró korában. Az alatt a pár nap alatt mindent megevett, amit a padlón talált.

De ez csak azon pár napon át tartott.

Nem fogom.

Se a Schindler listáját, se a Saul fiát.

Nekem a Szolgálólány meséje is sok volt. Sőt, a Pál utcai fiúk is.

Egyszer megnéztem a Halálsoron-t. Nem is értettem magam.

Az én fiam 2 éves kora körül le nyelt egy icipici égőt, nem is tudtuk, ő saját maga mondta " hogy égő van a hasIkámba "

bevittem a kórházba, 1 nap mulva kikakilta. Rémálmomba se jöjjön elő, de szerencsére ez volt az első és egyetlen eset, hogy valamit szájába vett.

egyébként tök rossz étvágyú válogatás kölyök volt, a mai napig, - 30 éves - a kaját csak nagy könyörgések után vette a szájába.

Sose vertük el, mégcsak a kezére sem ütöttem, annak ellenére hogy mint minden egészséges gyerek, néha megérdemelte volna.

Akkor a szomszéd lányt ne olvasd el és ne is nézd meg.

Pedig a film a könyvhöz képest elég lájtos lett, de ne!

Hetekig másra sem tudtam gondolni...

De szörnyű...:((

Az ilyen embert szintén jól meg kéne pofozni.

Ne máááár!!!!

Arról nem a gyerek tehet, hogy a szülei alkalmatlanok a nevelésére.

Én nem tudok verekedni, de az ilyen szülőt, simán megkínoznám. Szíves ránéznék az ilyenekre én is időnként rondán. Könyörögnének, hogy öngyilkosok lehessenek...

Hát azért mert 1 évesen még nem érti minden alkalommal, hogy nem, nem hinném hogy már csak a verés marad... És azt sem hinném, hogy innentől el vagyok kapálva és nagyobb korában értetlen lesz.

Nem szabad neki mindent. Mindig mondom neki, hogy nem, az nem ennivaló stb. Egyszer majdcsak rögzül és leszokik róla.

A csirkesz@r evés konkrétan hiánybetegségre utal. Kálcium hiányra.

A tesóm is megette a csirkesz@rt is, a falat is kikaparta és azt is megette, a földet is, és mindent. Elvitték a szüleink orvoshoz és kiderült, hogy kálcium hiánya van;)

Undorító. A verés a szülői lét legnagyobb bukása. Ennél aljasabb dolgot el nem tudok képzelni. Juditka szerint ez normális.

Azt írja, "Ki beszél fájdalmas megütésről?" Mert milyen ütés van még? Az ütés fizikailag és lelkileg is fájdalmas.

Volt egy ismerősöm, az úgy pofozta meg a 4 év körüli gyerekét, hogy felrakta az ágyra, hogy ne kelljen lehajolni, majd nagy kegyesen, hogy ne essen el, egyik kézzel megfogta a gyerek karját, a másik kézzel meg jó istenesen lendületből felpofozta. Ordítani tudtam volna. A második ilyen eset után soha többet nem találkoztunk.

Semmilyen verést nem érdemel egy kisgyerek !!! Az egyéves meg aztán pláne ! Még csak legyintést se ! Akit ő a legjobban szeret, és akinek őt kell(ene) a legjobban szeretni, az visszaélve a helyzetével ( ő az erős felnőtt ) bánthatja a kisebbet, gyengébbet ? A szeretet nem a fizikai és lelki agresszióról szól !!! Ki veri meg a főnökét, vagy egy erős járókelőt ? Ja, az hátha visszaüt ??? És ő idegen, mégsem bántjuk. Szegény kisgyerek nem ért semmit, csak hogy az anyja annyira nem tud uralkodni magán, hogy őt bántja.

A gyerekek sok koszt megesznek ebben a korban. Erősödik az immunrendszerük. Persze, nem kell engedni, de nem mindig veszi észre a felnőtt.

Ha nem pakolja el a játékokat, együtt kell elpakolni vele. Ha nem segít, megmondanám, hogy legközelebb nem lesz elöl ennyi játék, csak 3. Ha azt majd elpakolod, utána többet előveszek.

Azt mondják, akit sokat vertek gyerekkorában, az szintén verni fogja a gyerekét. Hát, én megfogadtam, hogy a leendő gyerekeimet nem fogom verni, az biztos !!!Be is tartottam. A fiamék sem bántják az unokáimat.

Olvasd el még egyszer amit írtam. Ki beszél fájdalmas megütésről?

Egyébként ismerek olyat, akinek jól el kellett vernie a gyereket hogy értsen a szóból. Szépszóra, még könyörgésre se volt hajlandó a játékait elpakolni. Még úgy se, hogy az anyja vele együtt pakol. Annyira hűen meg tudta játszani a gyerek hogy süket, kifejezéstelenűl meredve az anyjára több esetben, hogy az anyja kétségbe esésében elvitte az orvoshoz is. Kiderült, teljesen jól hall a gyerek. hazamentek, jó alaposan elverte az anya, közben kérdezgette, hallasz-e már? Mire nagy sokára kimondta a gyerek hogy hallok. Én voltam a tanúja mennyit magyarázott, kért, könyörgött az a szerencsétlen nő, és mennyire kétségbe volt esve hogy nem hall a gyerek.

Szóval ne essünk azért túlzásokba, senki nem mondott olyat hogy fájdalmat kell okozni egy 1 éves gyereknek. De azt sem szabad hagyni hogy az anyja fejére nőjön. Mert a gyerek gyorsan nő. Ha mindent szabad neki most, akkor később is kikövetelei. Aki egy 1 éves gyerek mellett nem tudja érvényesíteni az akaratát, az ne is számítson arra hogy nagyobb korában majd tudja.

Ez gyerekfüggő. Az enyém se vett semmit soha a szájába, nem azért mert bármi módon is hatottam volna rá. Egyszerűen nem volt rá indíttatása, de ugyanakkor nagyon jó evő volt (most is az).

Azt sem viselte el ha ragad, nyálas vagy koszos a keze, ez is megmaradt.

Ő ilyen, más gyerek meg másmilyen.