Mindenkinél ilyen nehéz volt az elején? Tényleg napról napra jobb lesz? :) Tapasztalt anyukák segítsetek :) (tudásbázis)

Könnyebb lesz, mert lesz rutinod. Hallgass mindig a szívedre, figyelj az ösztöneidre, ne feszülj be, ne görcsölj! Ha bénázol, akkor inkább nevessetek rajta együtt a babával-apájával. Ha apa bénázik, akkor is nevess, nehogy elvedd tőle a gyereket, mert az rosszul fog esni neki. Mi elég sokat bénáztunk az elején, fürdetéseknél, etetéseknél, stb.

Egyszer vendégek jöttek, és az egyik kisfiamat (6 hetes volt), kibontottam a pelenkából, és ő szépen nagy ívben lekakilta a pólómat, éppen a monogramját rajzolva bele (V betű). Hát ezen is inkább jót röhögtünk, ahelyett, hogy pánikoltunk és szégyenkeztünk volna a vendégsereg előtt. Jó lesz, hidd el! Az enyémek most lesznek egy évesek, és olyan nosztalgiával gondolok vissza az első hetekre, amikor még annyira picik voltak... Az emlékek mindent megszépítenek... Amikor zombi voltam, nem tudtam, hogy éjjel van-e vagy nappal, és "szolgálatban" aludtam (az első 2 hónapban 2 óránál nem tudtam többet aludni egyhuzamban), és már remegtem a fáradtságtól, akkor arra gondoltam, hogy ez nem fog örökké tartani, ennek egyszer vége lesz! És vége is lett, most már sokkal könnyebb - ill. mondjuk úgy, hogy máshogyan lett nehéz... :-)

Fel a fejjel, meglátod minden rendben lesz. Lassan belerázódsz mindenbe! De mindig lesznek újabb kihívások. És ne egyedül akarj mindennel megbírkózni, engedj mást is hozzáérni a picihez.

Gondold végig mennyi nehéz dolgot kelled már megoldanod, amióta megszülettél, és Te ügyesen meg is oldottad! Pl. világra kellett jönnöd, aztán kinyitottad a kis szemecskédet, másztál négykézláb, felálltál és elindultál, hogy Anyukád csak győzött utára loholni, aztán belepisiltél a bilibe, és megtanultad az első szót, a suliban az első betűt, aztán azt a rengeteg mindent amit ma már tudsz! Hát ezek is elég nehezek voltak, igaz?))))))))))))))))))))))

Szia!

Nekem az első 2 hónap volt nehéz,mert a kislányom nem volt hajlandó éjjel aludni,hajnali 4-ig is fent voltunk.Na meg ugye,hogy új volt a helyzet és sokszor megijesztett.Mikor nagyokat bukott,mikor nem akart abbamaradni a csuklás,mikor fájt a pocija.

De mindig könnyebb,csak a babára kell figyelni és ő mindent "elmond".:)

Hallgass az ösztöneidre.

Belejössz,ne aggódj!:)))

Beálltok egy jó kis napi ritmusra utána megy minden mint a karikacsapás.

Lesz jobb is, nyugi! Ne keseredj el,meg kell ismernetek egymást,egy idő után rutinból tudod mikor mit szeretne. Kérj segítséget, ne szégyelld, nem vagy Te gép! Fontos, hogy tudj pihenni,nyugodt,kiegyensúlyozott anyára van szüksége a Kicsinek (és az apukának is...)

Ügyes leszel! :)

Nagyon nehéz az elején és később is talán csak gyakorlottabb leszel, mert a gyerek mindig produkál valami gondot és tennivalót. Próbáld megtalálni a szépet benne és ne szégyellj segítséget kérni, mert ha fáradt vagy se neked, se a babának nem jó!

Biztos ügyes anyuka vagy, ne keseredj el, ha néha kétségeid támadnak!