Mindenki megkapja előbb-utóbb, amit megérdemel? (beszélgetős fórum)

Szia, nagyon szeretem olvasni az ervelesedet ebben a temaban.

Jo lenne meg tobbet olvasni toled, ha meg van mit mondanod.

És még egy példa, mai mutathatja, hogy "én jót teszek és mégsem kapok jutalmat" példát.

Valaki azon "erölködik", hogy ez hozzátartozója, vagy párkapcsolatának függőségi betegségéből megmentse.

Feláldozza az idejének, életének nagy részét.

Vajon jót tesz?

Nem. Mert a saját fejlődésével kellene foglalkoznia. A mások ilyen irányú megmentése inkább a saját problémáinkról való hangsúly levétel és lelkiismeret alibi arra, hogy mi jót teszünk.

Aki nem akar magától megmenekülni, azt nem lehet megmenteni és nem is érdemes "erölködni" rajta, mert csak ki fogja használni a "balek"-ségünket és élősködni fog, azon az energián, amit belé fektetünk.

Nem a mi dolgunk olyanokat megmenteni, akik ezt nem kérik és nem tesznek érte semmit.

Például egy jónak tűnő cselekedet, amiért nem fogunk jutalmat kapni. :O)

Ja és mindez a meggyőződésem szerint.

Én ezt gondolom, mert ezt látom :O)))))

Sziasztok.

Aki ismer már nem fog meglepődni azon, amit írok :O)))

- Pici gyerekekkel történt dolgok még a szülőknek szólnak.

- Születési rendellenességet magának választotta a lélek és teljese boldogságra képes vele

- Daganatos megbetegedések helytelen gondolkodás következményei: Túl jó ember általában magával nem elég jó. Magától megvon. Ő ugyanolyan ember, mint bárki más, ha magával kiszúr, ugyanolyan, mintha mással tenné. Ezért helytelen és nem jár érte jutalom

- Ha meghalnak a családban többen, abban alapvetően nem tragikusság van. Aki elmegy, annak el kellett mennie. Nincsenek véletlenek.

Nekünk tragikusnak tűnhet, de aki tudja, hogy mi van a halál után, annak a tragikus szó eszébe sem jut

- Mindenki pontosan azt kapja, amit érdemel. Mindíg, minden percben. Pici gyereknél előre választott, ha még nem a tudatos korában van.

És igen, mindenkik megkapja, amit megérdemel.

Nem mindíg látható a számunkra, de ha ismernénk pontosan a másik ember életének minden pillanatát, akkor tudnánk, hogy senki nem ussza meg, ha "rosszat" tesz.

Aki nem érti, hogy ő jó dolgokat tesz és az élet mégsem viszonozza, annak érdemes elgondolkodnia, hogy miért is tette a jót.

Ha azért, hogy viszonzást kapjon, akkor nem fog működni. Az önzetlenség egy egyensúlyi határig visszaköszön pozitívan, mert az élet pozitív és negatív megerősítésekkel jelez a számunkra.

Aki okosan figyeli, meg fogja érteni, hogy mit miért kap. És akkor tudja használni és

BOLDGAN ÉLNI

:O)))))

Amit életünkben elszenvedünk,az a tapasztalás a következő életünkhöz kell...

Ez nagyon bonyolult dolog....talán nem is fogjuk fel mi ezeket...

én sem magára a halálra gondolok. hanem a hogyanjára. hogy idegenek gondatlansága, felelőtlensége miatt az élete utolsó két hónapja egy ágyon, magatehetetlenül, beszélni már nem tudva, lebénulva, ágytálazva, lázálmokkal tele, idegenek között telt el. nem volt benne semmi méltóságteljes. meg arra a sok fájdalomra gondolok, amit át kellett élnie. meg hogy szégyellte magát előttünk az állapota miatt. ezeket a dolgokat nem "érdemelte" meg semmiképp, az biztos.

de mindegy, belemehetünk, hogy most akkor ki mit ért érdemlés alatt. számunkra, a család számára ez a legborzasztóbb élmény volt egész életünkben.

mert biztos akinek segitettél nem tudot..

ha meg vadidegen, hát gondolom ez akkor ott nem számitott..

ez igy is lehet, de általában attól is visszakaphatod ez nem zárja ki a lehetöséget..

amugy meg, persze, hogy nem azért adunk, hogy kapjunk.. :))

Ha adok nem azért adok, mert kapni akarok valamit cserébe!

Sosem az az ember fogja vissza dni amit te adtál, hanem valaki más, akkor amikor neked van szükséged segítségre!

meg kell tanulni ezt is, annyit adjál magadból (energia, idö, anyagiak) hogy neked is maradjon böven..

szerinten ezek az emberk akiket nem egoistának hivnék hanem magának valonak, annyit ad., hogy maradjon neki is..

talán ez is a titok egyik része.. :))

Én azt gondolom semmi sem arany ami fénylik!

A párom apja híres és jólmenő producer irodája van...persze mi nem vagyunk vele jóban...és nemrég az anyukája a pasinak mondta minek nektek gyerek?

Hisz ti szegények vagytok

Ezt mondta párom anyja....zárójelben az apuka és fiatal arája juniusra várják a babát...

Mercivel jár az apja....stb...és valamelyik nap felhívta a páromat az apja...hogy hogy vagyunk?

Erre a párom mondta az apjának mit mondott a drága látos anyja...és ő erre ezt mondta....de ő nem tudja mennyi adósságom van..

A lényeg az, lehet valaki csillogó villogó autókkal jár...de amikor lefekszik és nyugodtan alszike nem hiszem...

Én inkább élek szegényebbként hitelek nélkül, mint fényüzésben adósságokkal!!!!!!!!!

Sajnos én meg azt figyeltem meg hogy az önző, egoista, rosszindulatú, másokat letaposó emberek kevesebbszer betegednek meg, mint aki jó szívű, odaadó, becsületes, segítőkész, szolgalelkű.

Akkor hol is van az igazság?

pusztán azt próbáltam érzékeltetni, hogy van, akit a rendszer darál be,

és van, akit az élet,

(betegség, down-kóros gyermek, baleset),

van, akit egy véletlennek tűnő összefüggés,

de kimondani, hogy ez azért van, mert az illető megérdemelte (=rossz életet élt),

ugyanolyan tévedés, mintha abban hinnénk, hogy az életben a jók győznek, és a rosszak megkapják méltó büntetésüket, és elhullanak.

hiszen mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van, mindannyiónknak vannak szomszédaink audival és medencével, akik nem is jó emberek, és mégis sikerre vitték, nem csinos csajok, és mégis több pasi szeretik őket nálunk, nem is okosak, mégis ők hozzák a döntéseket...

de mindezek melett azt hinni, hogy ez igazságossági alapon megy...

nem úgy megy.

elírtam, valóban

mondjuk nem erre vártam reflexiót igazából

Milyen jó hogy voltak ilyen aranyos nagyszüleid és sokat tanultál tőlük, hidd el ez a legnagyobb ajándék.. Sajnos én nem ismertem az apai nagyszüleimet, de még fénykép sincs róluk sajnos. Az anyai nagypapámra emlékszem csak.

Bocsi de ha 14-ben született a nagypapád akkor 88 éves volt mikor meghalt, de biztos elírtad csak.