Mikor múlik/múlt el a szerelem párunk iránt és alakul át szeretetté? (beszélgetés)

"Viszont sok esetben nem átalakul, hanem megszűnik.Elmúlik, és csak megszokottá válik a társ."

Ez nem volt szerelem, max. egy fellángolás-nem több.

A szerelem egy forró szenvedély, ami idővel lecsillapul, és szép lassan örökké tartó szeretetté szelídül, olyan szeretetté amit csak egy férfi és nő érezhet egymás iránt. Jobbik esetben örökké tarthat. Változó, hogy mikor alakul át..általában 1-2 év után. Viszont sok esetben nem átalakul, hanem megszűnik. Elmúlik, és csak megszokottá válik a társ. Sokan azt mondják erre ilyenkor is, hogy szeretem a páromat..de..... Ez már nem szeretet. Megszokás, ragaszkodás.

És amikor már a szerelem átalakul szeretetté, és él tovább, akkor az az igazi boldogság. Mert ez a fajta szeretet többet ér a szerelemnél is.

Szerintem nagyon jó kérdés.

Én mindig úgy gondoltam, hogy akkor, amikor az egyik meztelen, és a másik szól, hogy öltözz fel, mert megfázol :)

Én 22 év útán azt mondhatnám,hogy még csak nem is emlékszem arra ,hogy mikor múlt el a szerelem.

Lehet,hogy nem is volt egy igaz szerelem ,olyan mint a filmekben vagy a regényekben .

Inkább két magányos ember egymásra találása volt, s az én részemről mindenképp családot akartam s gyerekeket...

Már az első gyerek megszületése után kezdett halványulni a Szerelem ,a második útán még a maradék is semmivé lett.

NŐNEK már nem érezhettem magam,csak feleségnek s anyának...a férjem persze mást mondana: hogy múlott volna el a szerelem?...kár ,hogy a hangsúlyt nem tudom ábrázolni.

Persze van még szex is ,csók is ... de nagyon sokszor ugyérzem mintha csak társbérletben élnénk:

közös ház,közös gondok...

Szeretet az van ,hiszen másképp ki se bírnám... de ettől én még elégé boldogtalan vagyok ...mint NŐ... mert mint anya...boldog vagyok.

de a gyerekek megnőttek,kirepülnek lassan s mi lesz tovább?

szerintem akkor múlik el, amikor először fogalmazod meg magadban párod egyik tulajdonságáról:"hát igen, ezzel együtt kell élnem, ő már csak ilyen"

:D