Mikor fogja megkérni a kezem?? (beszélgetés)

Ezt mondom én is, ha nem számít a papír de a lánynak fontos, akkor miért is nem lehet meg az az esküvő? Hiszen nem számít, nem olyan nagy dolog az. A szavaknak és tetteknek ereje van. Ha ő akarja ott az oltár előtt fehér ruhában a család és barátok előtt vagy csak két tanúval akkor miért olyan nagy dolog az? Hiszen nem számít? Annyira teljesíthetetlen?

Igen, nem számít ha mindketten úgy gondolják, hogy nincs jelentősége a papírnak, de ha az egyik mégis fontosnak tartja? Nem tesszük meg a másikért? Nálam azért ez is mutat valamit.

Én is erre vágyom igazán. Nem számít, hogy hivatalosan egy pár vagyunk-e, ha szeretjük egymást. Nem is az eljegyzési gyűrűt szeretném annyira. Hanem, amit te is írtál.

Valamit, ami jelzi kettőnknek, hogy összetartozunk.

Én külön választanám a “nem kellek neki eléggé” és a nem hisz a házasság intézményében kategóriákat.

Én lassan kilenc éve vagyok a párommal.Az első pillanattól kezdve többes számban gondolkodott,közösen tervezett velem:először nyaralást,aztán közös ingatlanvásárlást,amibe ő úgy adta a spórolt pénzét,hogy először csak az én nevemen volt a lakás.(Ez közös döntés volt,neki a meglévő lakásán hitele van,és nem akarta,hogy bármi még a nevére kerüljön és a bank bárhogy rátehesse erre a kezét.Fizeti a hitelét rendesen,csak marhára kiábrándult a bankokból).Még a barátai is madárnak nézték,hogy sokmillió Ft-ot beletesz egy ingatlanba papír nélkül.(Azóta lepapíroztuk ügyvédnél,hogy mi illeti őt,ha szétmennénk)Most épp családi házakat néz.A családommal kölcsönösen kedvelik egymást,ő találta ki pl.,hogy a szüleim házassági évfordulójára velünk közös nyaralást ajándékozzunk.

De,elvenni nem szetetne.Az ő szülei gyerekkorában elváltak,neki a házasság nem egy vágyott dolog.Én ezt elfogadom.Gyűrűt viszont nagyon szerettem volna:nem jegygyűrűt,hanem az összetartozást jelképező gyűrűt.A második évfordulónkra csináltatott egy ötvössel egy karikagyűrű párt.

Azt a pármillió Ft-ot,amit a lakodalmasdira ki kellett volna pengetni,inkább elutaztuk,amíg olyan világ volt,hogy lehetett utazni.

Én 20 éves korom óta voltam együtt az ex-szel. 25 éves kell körül kezdett foglalkoztatni a házasság. Nem azonnal hanem majd.

Többször kérdeztem, mindig kitérő választ adott. Egyszer aztán magunkra zártam az ajtót és mondtam neki hogy amíg ezt nem tisztázzuk, addig nem megy senki sehova. Megmondta nagy nehezen h ő még mindig nem gondolkodik ebben és nem is tudja fog -e. Nem akar àltatni. Aznap szakítottam vele.

Férjem jött két év múlva, pár hónap múlva lánykérés lett, amit fel évvel később esküvő is követett.

Az ex azóta is egyedül van. Biztos az igazi vár azóta is, vagy ki tudja.

Köszönöm az eddigi válaszokat! Úgy gondolom, ezeket hallanom/olvasnom kellett.

Nem ragaszkodom a házasságoz. Inkább csak látni szeretnék valamit, ami bizonyítja nekem azt, hogy nem csak az idejét szeretné tengeti velem évekig, hanem komoly szándékai vannak a jövőre.

Ha most megkérne, akkor valószínűleg még várnánk az esküvővel, illetve babát sem most szeretnénk még vallalni, mert ehhez még fiatalok vagyunk.

Mindketten dolgozunk. Alapvetően jó egisztenciával rendelkezünk, szóval valószínűleg nem ez a probléma.

Beszélek vele! Köszönöm a tanácsokat! Nagyon hasznosak voltak.

Neked fontos a házasság intézménye és ezt neki tiszteletben kell tartani.

Erre való hivatkozással fel kell tenni a kérdést. Egyenes kérdésre egyenes válasz jár.

Lehet, hogy a következő 10 éves tervében nem szerepel a házasság. Jobb ha tudsz róla.

Annó ugyanennyi idős koromban beadta akkori párom pont ugyanezt a dumát.Aztán a nagy élni szeretne szöveggel le is lépett 3évet eldobva.Sőt kimagyarázta,hogy min 30éves korig nem akar komoly kapcsolatot.Na igen...alig 1év után eljegyezte az új csaját,el is vette,illetve 30éves korára már 2ik gyerekük van úton.

Nincs is ezzel baj.Mai fejjel tisztán látom,hogy nem engem tartott az igazinak...és megvoltak a jelei.

Mert ha egy pasi igazán komolyan gondolja,az cselekszik is.Aki viszont nem..az csak halogat,kifogásokat gyárt.

Most valójában azt kell tisztázni, mennyire kötődtök egymáshoz. Te őhozzá, és ő tehozzád. Tedd fel magadnak a kérdést: ha ő az esküvőre nemet mond, akkor te maradsz-e továbbra is mellette, vagy keresel egy másik társat magadnak?????

Ha nemet mond, akkor milyen okkal, indokkal, indulattal, érzelmekkel teszi? Ha kerek perec közli, hogy akkor inkább szakít veled, akkor valóban miért is vagytok együtt?

A kapcsolat érzelmi oldalát tedd tisztába, magadban is, és igenis, most van itt az ideje, hogy ő is színt valljon a valódi érzelmeiről.

Megértem, ha egy nőnek kiemelten fontos az esküvő meg a házasság.Bár te 23 évesen még nagyon fiatal vagy...a korodbeli lányok leginkább akkor forszírozzák az esküvőt, ha mondjuk 16 éves koruk óta együtt vannak a sráccal és a rutinba forduló kapcsolatot fel akarják rázni valamivel.

Nem tudom, milyenek a körülményeitek, hol es hogyan laktok, dolgoztok, menyire biztos az egzisztenciátok. A férfiak ezt is számításba szokták venni.

Mi a fontos neked:hogy együtt tervezze veled a jövőt, vagy konkretan fehér ruha, lakodalom, a státus, hogy ki lehessen írni a FB-ra, hogy házas vagy?Csak mert nekem pl. az egy biztosíték volt, hogy a párom lakásokat nézegetett, aztán közösen vettünk lakást.

Én úgy érzékelem, a házasodás leginkább akkorra van időzítve a pároknál, amikor a gyerekvállalás is a küszöbön van. Akkor már a férfiak is belátják, elfogadják, hogy praktikusabb előtte házasodni.Vagy esetleg hitelfelvétel miatt.

Talán kicsit hektikusan osztottam meg a gondolataimat, de mentségemre szóljon, hogy több olyan házasságot láttam felbomlani, ahol a lány ragaszkodott foggal-körömmel az esküvőhöz, és több olyan együttélést ismerek, ami tizenéve tart házasság nélkül, és boldogan nevelik a közös gyerekeket.Nem a házassági anyakönyvi kivonat lehet a harmonikus közös élet záloga, hanem valami más....

Miért kellene viccesen kérdezni? Hogy a választ is el lehessen ütni egy viccel?

Legyen már annyira fontos a saját élete, hogy kiderítse, mire számíthat. Milyen kapcsolat az, ahol ezt nem lehet megbeszélni?

Nálunk 12 év kellett hozzá :)

Kérdezd meg, nem számonkérés az.

Szerintem ő az egyetlen, aki erre a kérdésedre válaszolni tud. Őszintén nem értem, hogy lehet együtt élni valakivel, akiről fogalmad sincs, hogy mik a tervei.

Miért nem tiszteled magad annyira, hogy megtudod, hogy mire számíthatsz? Tíz év múlva jó lesz arra ébredni, hogy ő még mindig nem elég érett? Egy dologban biztos lehetsz, ha egy férfinak kell egy nő, akkor a világot kifordítja a sarkából, hogy az övé legyen. Ahhoz nem éretlen, hogy másfél éve melléd feküdjön be az ágyba?

Nem azt mondom, hogy hisztizz ki egy lánykérést, mert annál szánalmasabb nincs. De tudnod kell, hogy merre tart a kapcsolat, tervez-e tovább lépést.

Ha úgy érzed, hogy most kell férjhez menned, akkor tedd csak fel a kérdést és beszéljétek meg!

Ha félsz feltenni a kérdést, akkor nem is vagytok egymáshoz valók.

Másfél év együttélés után nem kéne, hogy ez kellemetlen kérdés legyen számára. Tíz év múlva is itt fogtok tartani, ha rajta múlik.

Már 2 éve együtt vagyunk és már 1,5 éve együtt élünk.

Házasságról nem szoktunk beszélni. Egyszer, mikor szóba került gyorsan el is terelte a témát, mondván, hogy ő még "éretlennek" érzi magát hozzá. Nem szeretném felhozni a témát, hogy ne érezze úgy, hogy számonkérem őt és siettetni sem szeretném, csak jó lenne tudni, milyen tervei vannak.

Én 23 vagyok, ő 27

Szerintetek?