Mi hiányzik a mai gyerekek életéből? (beszélgetés)
Szerintem több dolog hiányzik, de lehet, hogy csak nosztalgikus hangulatban vagyok.:)
Szóval ami jut eszembe: (ezeket a dolgok simán megérnének egy bővebb kifejtést is)
-az unalom
-a személyes interakciók
-a szabad játék,
-a kreatív gondolkodás,
-az egyszerűség,
-a nyugalom,
-egy sokkal lassabb tempó.
Nem a Margit szigeten, de itthon én is megcsinálom. Nyáron kint futkosok mezítláb, nézem a naplementét, kint olvasok a függőágyban.
Szép🥰
Most ősszel meg többször járom az erdőt, a házunkkal szemben van egy kisebb erdő, azon túl mező, vadászles.
Legtöbbször úgy mentem velük kirándulni, vagy a Városligetbe bicajozni, hogy volt + 4-6 gyerek.
Így, ha akarták engem is bevonhattak a beszélgetésekbe, netán játékba, meg is tették szívesen. Már felnőttek és szokták mondani, milyen büszkék voltak, hogy az anyukájukra irigykedtek a barátaik.
Ez más téma: A fiamnak volt egy osztálytársa aki gonoszkodott vele, nem tudtam már mit tenni.
Meghívtam egy szülinapra őt is, a gyerek soha többet nem piszkálta. Igaz a fiam nem barátkozott vele, nem tudta megkedvelni, de nem panaszkodott többet soha.
Ez én most is szoktam csinálni. Mezítláb sétálok a Margit szigeten, fekszem a fűben a Gellért hegyen, ücsörgök egy padon, és bámulom a felhőket.
Szerintem egy csomó mindenről nosztalgiázunk és közben elfelejtjük, hogy a legtöbb dolgot most is megtehetnénk. Csak eszünkbe se jut. És ha mi nem csináljuk, miért tennék a gyerekek.
Fiam azt mondja, hogy boldog gyerekkora volt. Ugyanazzal foglalkozott mint én: zongorázott, mac skákkal játszott és olvasott, igen, és a számíitógépes játékok, a nap 24 órája ritkán volt elég.
Fiatal felnőttként a informatikus a munkája, sokat olvas, zenél, már nemcsak zongorán és kényezteti a 2 macskánkat.
Szerintem nem hiányzott neki semmi, mint ahogy nekem sem; jó alapozás volt mindkettőnknek a gyerekkor.
Persze azért sokat utazunk is.
Ne aggasszon, hogy miként fognak visszagondolni a gyerekkorukra! A mostani gyerekek semmivel sem fogják rosszabbnak érezni a gyerekkorukat, mint az előttük járó/járt generáció. Ők ebbe a digitális világba születtek bele, ebben élnek.
Az életüket nem tudod lassítani, fékezni. Felgyorsult világban élünk mindannyian.
Egy bizonyos természetes aggódás minden normális szülőben zsigerileg benne van. Akiben nincs, ott nagy probléma van.
A szülők (én is) hajlamosak időnként nosztalgiázni, visszaemlékezni a saját gyerekkorukra. Ez rendben is van. De összehasonlítani a mostani gyerekekével nem lehet, nincs is értelme.
Mesélni lehet a saját gyerekkori emlékeinkről. Felér egy könyvből olvasott mesével.
Az együtt töltött időnél jobb nincs. Márpedig az idő az, amiből - úgy érezzük - kevés van. De a gyerekekkel töltött idő fontos. Kinek kevesebb, kinek több, de jusson idő a gyerekre!
Ne érezd, hogy alulmaradtál. Nem maradtál alul, csak vannak dolgok, amik nem varászütésre mennek.
Ja, és végre egy - számomra - jó téma! 🙂
Hallgasd meg a Friderikusz podcastben a generáció kutatóval készített interjúkat. Talán az megnyugtat kicsit és segít jobban elfogadni hogy régen sem volt jobb most sem lesz rosszabb, csak más.
Sokat változott a világ az elmúlt 20-30 évben, de ahogy neked ez nem tűnik normálisnak, nekik pont ez lesz a normális a természetes. Teljesen más emberek már most ( ez neurológiailag is kimutatott) de ettől lehet és lesz is boldog kiegyensúlyozott életük. Nagyanyáinknak is sok minden kiverte a biztosítékot a mi gyerekkorunkból. Ez az élet rendje. Az idősebb generáció mindig jön a bezzeg az én időmben szöveggel…
Hogyne lett volna,,amiről írtam,,az nem az én gyerekkorom volt csak,,hanem még nagyon sokaké.
Görögtánc által említett,,bandázás(jó értelemben) teljesen természetes volt.
Szerintem olyan sosem volt. Gondolj bele nagyapáinkat, főleg vidéken munkára fogták. Szántottak, vetettek, állatokra vigyáztak, a lányok főztek, mostak, vasaltak.
És nézem a Face oldalon, hogy írják, milyen boldogok voltak.
Igen, az idő megszépít mindent.
De amikor a neten játszik a gyerek, az is kikapcsolja. Vannak ott minőségi játékok is.
Engem is kikapcsol pl. a Hoxa is munka után, vagy közben, ha eltudok csípni néha 1-1 pillanatot.
A lényeg, Te járj előtte példával, mutasd meg neki mi számodra az érték, te vagy a minta előtte.
Ha beszélgetsz velük sokat mindenről, az megéri hidd el. Nálunk nem volt, nincs tabutéma.
Igen ezért is írtam a végére, hogy nem tudom hogy csinálták.
Már én sem tudtam ilyenféle szabadságot adni nekik,,amikor reggeltől estig csinálhattak figyelő szemek nélkül bármit.
A bármit -hez azért hozzátartozik,hogy nagyon is tudtuk merre van az arra.Megvoltak a kis stiklik,,de soha semmi baj nem lett.
Meg igen a külvilág is változott.