Mi az első emléked? (beszélgetés)
Üveg, amin kinézek... benn rácsos ágyban egy kicsi, mondja "enye-enye-enye"... Sötét van kinn, világító színes gömböket látok. (Valószínűleg az utca fényei... MÁV kórház... elvileg nem is emlékezhetnék, mert még nagyon kicsi voltam, talán 1 éves)
Bölcsödésen a reggeli kakaó, tejes kávé és az egyenruha.Csajoké piros, fiúké kék kockás flanell kantáros nadrág, felső.
Hát a legelső azt hiszem az, hogy állok, kapaszkodom, de remeg a lában a fáradtságtól és az ajtónkban lévő tejüveget bámulom könnyben úszó szemekkel és persze ordítva :)
Anyukám szerint volt ilyen, méghozzá amikor először felálltam a kiságyban 7 hónaposan, ő csak pár percre szaladt át nagyimékhoz a szomszéd lakrészbe míg aludtam, de közbe felébredtem, sőt fel is álltam :). Azt mondta először nagyon megörült, hogy állok, majd tudatosult benne, hogy ordítok és rá is jött, hogy miért: nem mertem elengedni a rácsot :D, már fehérek voltak az ujjaim a szorítástól; azaz nem tudtam, hogy kell leülni! :DDDDDDDDDDDD
Egyébként van még jópár emlékem csecsemő és totyogó koromból :), nagyjából másfél-két éves korom óta pedig folyamatosan.
Meleg és színek, olyanok mint,
mikor erőssen megdörzsölöm a szemem.
Lám lám ez a fórum is kezd kihalni.Kár
Mikor megtanultam hintázni- ami nehezen ment. Apukám meg elég szigorú volt.
Nekem is van egy emélkem arról amiről kép van, az oviban valami műsort adtunk elő, és pont azzal kellett együtt szerepelnek aki előtte, megcsipett (haragudtam rá) hogy pont ő- vele kell együtt énekelnem. ennyi év távlatából már nem olyan rossz az emlék.
Teljesen ledöbbentem. Egy pillanatra a deja-vue-höz hasonló érzésem volt, aztán meg jót nevettem az egészen, hiszen mekkora a valószínűsége, hogy pont olyasmire emlékszem, amiről kép is van? :))) Furcsa, de jó érzés volt.
a pillanat maradt meg benne, és mit éreztél amikor a fényképet megláttad, újra eéjött az az érzés?
3 éves lehettem, amikor az asztalról magam elé rántottam egy lábast tele krumplipürével - meg talán fasírt vagy rántotthús volt benne -, és elkezdtem enni, úgy a lábasból. A lábas piros volt, rajtam egy piros szabadidőruha volt, és egy hokedlin ültem. A furcsa az egészben az, hogy a mozdulatra emlékszem, ahogy magamhoz rántottam a kaját, és erről a jelenetről - néhány pillanattal később - készült egy fénykép is. Anyu nemrég tette elém :D Elég fura...:)
tudod az anyukák nem örülnek ha eltönek a kicsik valamit, de azt sem ők teszik ezt véletlen
első emlékem, hogy eltörtem egy vázát és anyukám nem volt túl boldog tőle :)
Úgy látom akadozik ez a fórum, nem szerettek erről vallani?
4 éves voltam, amikor új házba költöztünk, a pakolászásra emlékszem, de van korábbi- amikor még a régi házunk kertjében szedtük a málnát vagy mi
Azért köszönöm, hogy elmondtad a véleményedet.
Lehet, hogy abszurd, de akor még én sem gondoltam,hogy ez, csak jóval később kötöttem ehez, mivel az orvosok sem tudták, megmondani mitől nem jött meg, és mért nincs, mert igazán nem találtak olyan problémát nálam, azért gondoltam, hogy ez szihis eredtű lehetett. És 39 évesen már elmaradt.Olvastam, hogy annak akinek későn jön meg hamar el is mullik, de abban az évben halt meg az édesanyám, azért gondoltam arra, hogy az a régi emlék egy olyan trauma volt nekem , hogy ily védekezett az ( a testem) vagyis ezzel nyomta el az a rossz emléket. Lehet, hogy csak véletlen egybeesés, de én erre a következtetésre jutottam.
Ez, amit írtál a számomra egy kicsit abszurdnak tűnik:)
Az én első emlékem az, hogy kb 3 évesen a nagymamámnál voltam, szakadt az eső, és én miután agyba-főbe vertem a babáimat kidobáltam őket a sáros udvarra. Lehettem vagy 3 éves.
(mire ezt leírtam, addigra rá is jöttem, hogy miért is tettem)
Nekem elég sok korai emlék maradt meg de nem tudom őket időrendbe tenni és azt sem tudom mennyi idős voltam de igen kicsi az biztos.2éves kb.
Úgy látom ezzel a témával nem foglalkoztok, sajnálom. Pedig szerintem érdekes volt.
Nekem ez téma nagyon tetszik, de úgy látom alig alig szóltok hozzá. Mi lehet az oka. Lehet, hogy nem szívesen beszélünk erről? Pedig az első emlék mély nyomott hagy, akár kellemes akár kellemetlen is volt.Nem hiszem, hogy az első,kellemetlen élményem volt 4 éves voltam, és a nagybácsim temetésén voltunk (bányacserencsétlenség) anyukám elköszönt tőle, és én is el akartam köszönni, és anyút utánoztam. Még ma is látom az arcát emlékeztem, arra, hogy merre mentünk, pedig utánna évekik nem vittek magukkal. De igazából a következmény miatt irtam le, mert én utánna igazából nem lettem nagylány, csak kezelésekkel. Terhes is segítséggel lettem, és utánna sem rendeződött semmi, egészen addig míg megnem halt a kedvenc nagybácsim. Mert utánna félévre rá és ekkor 28 éves voltam amikor megjött magától rendszeresen, pedig akkor már nem szedtem erre gyógyszert, és jó volt nekem, hogy nem volt. Fiatalkoromba sokat vizsgáltak, hogy mért nem jött meg, de semmi konkrétumot nem mondtak nekem. Így utolag belegondolva annak a traumának a következménye volt, és amikor egy ujabb trauma ért, minden rendezödött. Szerintem. És szerintetek? Jó lenne ha sokan elmondanátok a véleményeteket.
Három éves múltam és elszöktem az óvodából.
Mindenki engem keresett, én meg nem tudtam elképzelni, hogy hol maradnak már el a szüleim ilyen sokáig.
Alig voltam 3 éves amikor óvodás lettem. Egy teremben, kis padok és fogasok voltak az átöltözéshez. Első nap beengedtek oda minket és mindenki választhatott jelet magának. Persze akik elöl voltak azok hamarabb odaértek. Találtam azonban még egy nekem tetsző virágot. Egy másik kislány is azt akarta és nem tágítottunk, miközben már az összes helyet elfoglalták. Jött az óvónéni és "igazságot teremtett", a kislányé lett a virág, enyém pedig egy utálatos dominó. :(
az ovodaba az ovo neni mindig kikozositett minden csoportos teveknysegbol..mivel en nagyon felenk voltam...es kicsi termetu is..igy allandoan ki kozositett mert en nem tudtam egybol sehova bealkalmazkodni a "nagyok koze..." :(
Nagyon örültem, hogy láttam ezt a fórumon, éppen valami ilyenre gondoltam én is, csak sokat gondolkodtam azon hogyan kezdjem el. Legelső gondolatom a bölcsiből van olyan 2-2,5 éves lehettem, és valaki bántott én meg elmentem a Terimamihoz és megmondtam és erre engem állítottak a sarokba. Utánna soha nem árulkodtam, megtanultam magam rendezni a dolgokat, mert nagyon sértette az igaszágérzetemet.A legtöbb ilyen emlék ahogy olvastam kellemetlen emlékek. Jó lenne kifejtegetni. Mit szólnál hozzá? Vagy mégis mért inditottad el ezt a fórumot?
szomszéd néni ,lakása és cicája csupicica
Első? Talán az amikor passz, hogy mennyi idős voltam, de a kiságyam rácsára rászállt a madarunk és engem nézett. Amikor felébredtem el kezdett fütyülni. Anyáék onnan tudták, hogy ébren vagyok.:)
Beleesett a patakba a labdám(piros pöttyös),én utána, a nevelőapám jól elvert miatta, Ráadásul jól belázasodtam.
1,5-2 éves lehettem. Édesapám locsolkodni indult. Én addig hisztiztem, hogy magával vitt. Volt is meglepetés. :)))
Hú, furcsa, de mintha a negatív emlékek többségben lennének "elsők".
Talán 3-4 éves lehettem, amikor anyukám vasalt. Én persze ott voltam mellette és segíteni akartam neki. Amikor nem figyelt (kiment valamiért), akkor elvettem a vasalót, és jól megégettem a kezem. Emlékszem teljesen levált a bőröm és utána sokáig be volt kötve. Azon is csodálkoztam, hogy így lehet menni oviba.
húú, ez szörnyű lehetett...:-(( milyen kicsi voltál és hogy megmaradt benned. belegondolok, hogy ilyen történne a kislányommal...bele is "halnék" azt hiszem.
További ajánlott fórumok: