Mi a véleményetek e homoszexuálisok házaságának engedélyezéséről? (beszélgetés)

Nem néztem a dátumokat, kissé régi topik.

Ám tavaly is így gondoltam.

Miért is mérnénk két mércével?

Egy szerelem akkor is szép, ha Salamon király versel róla vagy Szapphó, ha Ady vagy George Sand.

A házasság azoknak való, akik szeretik egymást.

Olyan génekkel, amilyen van.

értem.

maradjunk annyibban, hogy a magánélet 4 fal közé való.

ezt most nem értettem, de nekem is volt ilyen iskolatársam, sőt pigmenthibás osztálytársam is, aki egész jó pasi is lett a foltjaival együtt :) engem ez nem zavar - a gerinctelenség, a hazugság, a nemtörődömség, az utálkozás, a piszkálódás (negatívan vett értelemben), a lenézés .... mind-mind nagyon-nagyon

azért írtam, hogy elküldeném őket Lesbos-ra, hogy megértsék, hogy nem egy fertőző betegség a másság - engem nem zavarnak, csak ne próbáljanak meg "rámugrani", mivel én keményen hetero vagyok, mint bizonyított is, ha az én lányom fogja velem közölni, hogy a nőket szereti, akkor megpróbálom majd alkalmazkodni a döntéséhez, mivel az én gyerekem, és mivel nem vagyok begyepesedetten maradi

Rám is igaz a mondásod, én is hangoztatom, amikor valami számomra nem tetszőt találok. :)

A "köznép" meg általánosítás, mivel sokan még csak nem is hallottak Lesbos szigetéről és híres költőnőjéről, akinek női szerelme volt.

Na, amit ezért a "köznép"ért, kapni fogsz, azt nem teszed zsebre ! :)

Amikor gyerek voltam, volt egy osztálytársam, aki úgy született, hogy a jobb kezén hiányzott a mutató és a középső ujja, de nem csak a tenyértől, hanem a csuklócsonttól. Olyan volt a keze, mint egy fa gyökere. Állandóan csúfoltuk, senki nem akart a tornasorban mellé állni, a kezét megfogni.

És imádott nagyikám azt mondta: mindig úgy bánj az emberekkel, ahogy szeretnéd, ha veled bánnának. Azóta sokszor eszembe jut ez a mondat, pedig alig voltam 8 éves.

Bárkivel, veled is megtörténhet, hogy a gyermeked érintett lesz, akkor is így fogod gondolni? Nem provokállak, kérdezlek.

Még ha oda, de többnyire a xxcsába szokás :)))

Imádom ha valaki nem ért egyet, az egyetértés unalmas, az érvek cserjéjéből meg sokat lehet tanulni.

c'est la quoi? :)))

Semmi baj, ez nem földhöz ragadottság. Csak szerintem a világ sokkal jobb lenne, ha toleránsabbak lennénk egymással.

Annyi homoszexuális élt ezen a világon, nők, férfiak, nagyon sokat adtak nekünk - szobrászok, festők, írók, költők, Faludy, Gerorge Sand, hosszan tudnám sorolni. Ők is emberek, ugyanolyan jogokkal mint mi "normálisak".

Ha ők így boldogok, azért neked miért fáj? És ki mondta, hogy ez így normális. Látod, ebben egyetértünk, számomra semmivel sem kulturáltabb, amikor fiú és lány bonyolódik egymásba nyilvánosan.

Senki nem azt kéri tőled, hogy csápolj az első sorban, hanem hogy fogadd el. Ilyen is létezik. A 10 éves gyerekednek pedig magyarázd el, hogy ilyen is van, ez is része a világnak.

Az ENSZ emberi jogok nyilatkozata szerint minden embernek joga van a boldog és teljes élethez. Az ő életük így teljes és boldog. Nekünk ehhez még csak asszisztálni sem kell, csak elfogadni.

Olyan nehéz?

Nézd,maradjunk annyiban,hogy azt elfogadom,hogy egy háztartásban éljenek. (Nekem is van meleg ismerősőm,hol van pasija,hol nincs.Azt is látom,hogyan élnek..)

A házasság nekem nem csak a papírról szól.Nem beszélve arról,hogy nem kellene ez normális legyen Érted? A múltkor a belvárosban sétáltunk,amikor 2 meleg pasi smárolni kezdett az utca közepén,fényes nappal.(Látszott rajtuk,hogy külföldiek). Ha még egy másodperccel többet tart esküszöm odamegyek és lehúzok egy tockos mindkettőjüknek.A 10 éves gyerekem nézte őket,majd rám,majd Emberre nézett,és nem tudta mi van..Szerintem gusztustalan.Hogy ők mit vagy mit nem csinálnak 4 fal között,az ő dolguk,de ne az utcán. (Megjegyzem,annak sem vagyok nagy híve,ha heteroszexuálisok eszik meg egymást az utcán.)

ezeknek bőszen nincs köze egymáshoz.

két ember szabad akaratából történő egymással élésről van szó.

a kutyánál ilyenről nem lehet beszélni, ugyebár.