Mi a helyes reakcio arra, amikor a gyermek akarata kezd kibontakozni? (tudásbázis)
Igen ez helyes!
De vannak olyan dolgok,amiket nem kellene megengedni,mert a gyermeket az életre kell nevelni!
pl.segítsen be a dolgokba persze csak az ó ereje,és tudása szerint.Ezt fontosnak tarom az első perctől kezdve a gyereket így kell nevelni!Lehet akarata,de csak a jó irányban!
Értem.
Azért nehéz meghúzni hol a határ. Mit lehet engedni és mit nem. Mi az "akarat-elnyomás" és mi nem.
Dönteni kell, hogy mit szabad a gyereknek és mit nem, aztán következetesen végigvinni. De persze ez csak az én véleményem.
És szerintem a legfontosabb, hogy bármit is teszünk mindent szeretetben tegyünk és ezt érezze a gyerek is.
Igen a gyermeknevelésnél nehezebb dolog nincs is a világon!Legalábbis szerintem.
A születési jegy is meghatározó,az én fiam halak,és az aszcendense pedig oroszlán.Ez is mutat valamit.Én hiszek az asztrológiában!
szia !
Ez a fajta "TE" nevelesed , sokkal elterjedtebb mint az ugynevezett korekt neveles ! Kb nalunk is igy volt , en voltam a "törveny" az apuka meg a mindent megengedö "Istenke!" Amikor felvetettem a NEVELES misztikajat , akkor a gyerekeim apja mindeg azt valaszolta hogy "ezzel"raerunk meg ! Na , hat a sracok felnöttek es EN is feltem az elkapatas "következmenyeitöl!" NEM LETT KÖVETKEZMENY ! Szerencsem/szerencsessek vagyunk talan ? Lehetseges ? ! De , szerintem arrol is van szo , hogy nem szabad elfeleljteni az öröklött geneket/tulajdonsagokat mert ez a mervado szerintem . Egy szuletett szelid gyerekböl NEM tudsz nagyvaganyt faragni !Az a gyerek aki mar a pelenkaban is nagy vagany semmi eröfeszitessel NEM lessz kezesbarany ! Viszont nevelö-javito munkaval szepecskan meglehet/belehet törni egy gyereket es egy eletre szerencsetlenne lehet tenni ! Szerintem a sok beszed artalmassabb mint egy,egy fules !/sajat gyerekkori tapasztalat!/ En is ahozz a gyermekcsoporthoz tartoztam aki meghalgatta a felnöttek dumajat/ugyebar a gyerek ki van szolgaltatva a szuleinek!/elviseltem a bunteteseket DE ujra es ujra megcsinaltam azt amit akartam , s mi több a következmenyeket soha , figyelembe NEM veve MINDEG MEGMONDTAM AZ ÖSSZINTE VELEMENYEMET IS !/kb miota beszelni tudtam/ Na , persze ez közel sem volt mindeg dijjazva !.....DDDD
Megsem lettem utonallo vagy egyebb elveszett lelek ! Csak nagyon fontos volt szamomra az hogy NEM engedtem a szemelyisegembe valo belegyaloglast !/mind a mai napig fontos!/
Mi a teendö akkor , milyen a "helyes!"? gyerekneveles ?
Fogalmam nincs ! Mint emlitettem nekem szerencsem volt , soha nem volt gondom a sracaimmal ! Mind a 2-ttö vizöntö , talan ez is közrejatszik valami kicsit ? Mert az asztrologiaval foglalkozo könyvek szerint ez az egyetlen jegy akit NEM kell nevelni , mert elejetöl kezdve felnött ? !
De , gondolom jo adag SZERENCSE sem art ?......DDD
Szia!
Igen már felnőtt,de sokszor úgy érzem,hogy a rossz nevelés következménye sok minden.Például az,hogy van akarata,de nem a jó irányba!A párom mindig azt mondta,hogy a szülei nem engedték,hogy az akarata,kibontakozzon,és ezért neveli így a gyereket.Arra gondoltam,jó rendben van,majd ha felnőtt lesz akkor jó irányba fognak a dolgok fordulni.Hát ez nem így lett sajnos!!
Ezt tényleg nem lett volna szabad. Mi már a születése előtt megbeszéltük, hogy soha nem a gyerek előtt fogjuk megvitatni a dolgainkat, mármint ami mondjuk vele kapcsolatos. Ami közös dolog, úgymond családi abba persze bevonjuk.
Gondolom nemcsak neked, hanem másnak sem segít. De már felnőtt, tudnia kellene, hogy mi a helyes és mit illik tenni, nem?
Ez is jó lehet, bár én még nem próbáltam.
A gyerek magától "odébb áll" és keres valamit a játékai közül, vagy segít a házimunkában, már amit tud, így 20 hónaposan.
Szia! Köszönöm szépen. Nálunk elég változó, hogy ki miben és mennyire engedékeny, de még a gyerkőc születés előtt megbeszéltünk pár dologot, többek közt azt is, hogy ha ő vagy én valamire azt mondjuk, hogy NEM, akkor a másik egyet ért vele tűzön-vízen át (aztán később megbeszéljük, hogy helyes volt-e vagy nem a tiltás, persze ezt már csak ketteseben).
Így nem lesz az, hogy ha én nem engedem a gyereket ide vagy oda, akkor megy az apjához, hátha ő elengedni és persze fordítva is.
Ha pedig később mégis feloldjuk a tiltást valamiért, azt is elmagyarázzuk a gyereknek, hogy miért is döntöttünk így.
Szeretném, ha őt is bele tudnánk vonni a családi életbe (értem most ez alatt a közös döntéseket).
Persze nem kényszerítem semmire, meg még nagyon picike, de hihetetlen módon mindent megért.
2 hónapja volt mellműtétem és a gyerek tudja, hogy én nem tudom őt a karomban vinni ide-oda. Először mindig sírásba kezd, aztán mondom neki, hogy anyának fáj és nem tudlak vinni és elfogadja és megy egyedül. (ezt úgy értem, hogy reggel ébredés után a konyhába mi visszük ki reggelizni és rögtön tesszük is be az etetőszékbe. ha velem van itthon, akkor már egyedül megy ki és várja, h. betegyem az etetőszékbe)
bocsi mindenkitől... kicsit hosszú lett. :(
Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy nem csak elmagyarázni lehet, hanem be lehet neki ajánlani más elfoglaltságot, 10 percet kell rá szánni, ezalatt belemerül a játékba és ott lehet hagyni, nagyon jól el lesz magával.
Ja és még azt, hogy ne érezze rajtunk, hogy idegesek vagyunk, mert akkor ő is az lesz.
No erről beszéltem én is hasonló módon csináltam.
Ha nem mondjuk el nekik, hogy mit miért nem lehet, akkor honnan tudják, hogy miért nem lehet.
Sőt azt is el kell mondani, hogy amit lehet azt miért lehet.
Igen, ez nagyon nehéz dolog.
Az én fiam még csak 20 hónapos, de akarat neki is van. Többnyire minden olyan dolgot engedünk neki, ami nem veszélyes ránézve, vagy nem "tönkre tehető" a dolog.
Ha meg valamit nem szabad, akkor leguggolok elé, megfogom a két kezét, mélyen egymás szemében nézünk és elkezdem neki nyomni a sódert, hogy miért is nem szabad azt, amit.
A férjemnek is mindig azt mondom, hogy ne cak azt mondja neki, hogy nem szabad, hanem azt is magyarázza el, hogy miért nem szabad.
Pl. sokszor volt olyan, hogy hozta a kiscipőjét, hogy menjünk sétálni. mondtam, hogy most nem tudunk menni és visszatettem a szekrénybe a cipőcskéket. erre persze rögtön sírni kezdett.
odamentünk a konyhaablakhoz, elhúztuk a függönyt, kinéztünk együtt az ablakon. mondtam neki, hogy most esik az eső vagy fúj a szél vagy hideg van már... (fürdés előtt fél órával már nem indulok el vele játszótérre :))
az első "tiltások" meg az akaratának nem engedések nehezek voltak, de mostanra már megérti, hogy miért nem lehet. és csak néz rám a nagy, kerek boci szemeivel :)
Sziasztok!
Ehhez a kérdéshez én is hozzászólok,mert az élet tanított meg.Az én párom úgy nevelte a gyermekünket,hogy legyen akarata.Ez sikerült,csak nem jó értelemben.Kicsi kora óta jóformán rá lett hagyva MINDEN,persze örökösen vitázunk,mert ezzel nem értettem egyet,de a békesség híve vagyok ezért inkább ráhagytam.Gondoltam majd jó irányba fordulnak a dolgok amikor felnőtt lesz!
Nem ez történt,tehát nem szabad letörni az akaratot,mert az is rossz,de meg kell találni az arany középutat.Na látjátok ez nem is egyszerű dolog!Megbántam az engedékenységem,most megkapom méltó büntetésem,mert a kényelmet választottam a harc helyett!!!!!
Sajnálom! :(((
A fiamat adnám egyébként kölcsön! :))
A lányommal -egyelőre- ilyen jellegű problémáim nincsenek, de hamarosan az is elkövetkezik. Ha fiam tempóját felveszi, akkor kezdhetem a szájtépést kb. 3 hónap múlva...
Hogy őszinte legyek, szerintem karriert építeni egyszerűbb, mint gyereket nevelni... Legalábbis azzal én jobban boldogultam. :DDDD
szerinted könnyebb egy gyereket felnevelni, mint karriert építeni? én ezt pont fordítva látom.
a gyerek 24 órás elfoglaltság, a karierrépítés nem.
Tudod, lehet, hogy szerencsém volt a fiammal, és mivel lányom csak a temetőben van így nem tudom, hogy mennyivel másabbak a lányok.
az viszont biztos, hogy szívesen elfogadnám a lányodat már csak kíváncsiságból is.Unokára egyenlőre hiába várok, hacsak valami váratlan esemény nem segít be, az ifjak egyenlőre kariert építenek, nem unokát,pedig az könnyebb lenne.
Egyet értek veled, kivéve egy dologban.
Én azóta magyarázok a gyerkőcnek, mióta elkezdett mászni. Tehát egy 10 hónaposnál sem felesleges a magyarázás. Lehet, hogy az elején még nem ért meg minden szót, de ha kitartóan és türelmesen ismételgetjük, érteni fogja, hogy mit szeretnénk tőle, mit várunk tőle.
Van benne igazság! :)))
"Antihisztis" gyerek véleményem szerint nincs! :D
Vagy csak nagyon jól titkolja, főleg mások előtt...
ja, igen, az meg a másik. :)
most írtunk ki dvd-re egy csomó videot a gyerkőcről... :)))
na jó ezt jól leirtam:))
de rem. érthető:)